Salamon zsoltárai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Salamon zsoltárai

Szerző nem ismert
Megírásának időpontja Kr. e. 1. század
Nyelv feltehetően elveszett héber eredeti, görög fordítás
Témakör messiási eszme
Műfaj zsoltár
Részei 18 zsoltár
Kiadás
Magyar kiadás Szabó Xavér: Salamon zsoltárai, L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2009, ISBN 978-963-88356-1-1, 161 p

Salamon zsoltárai, rövidítve SalZsolt[1] alatt 18 darab ószövetségi apokrif zsoltárszerű írást tartanak nyilván. Az énekek központi gondolata a messiási eszme. A Messiást politikai vezérként mutatják be, aki bosszút fog állni a zsidók ellenségein, és örökké tartó uralmat, boldogságot biztosít számukra.[2][3]

Mivel a mű utalásokat tartalmaz az utolsó Hasmoneusokra, Pompeiusra és Nagy Heródesre, feltehetően Kr. e. 63 és Kr. e. 30 között keletkezhetett, Palesztinában.[1] Úgy vélik, hogy az ismeretlen szerző – Salamon zsidó király nevét használva – valójában egy jeruzsálemi zsidó pap volt.[2] Az énekek héber vagy arám nyelven keletkezhettek, de csak görög és szír fordításban maradtak fenn.[1][2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Katolikus lexikon, Salamon
  2. a b c Gecse, i. m.
  3. A témához lásd például Németh Áron: „Támaszd nekik királyul Dávid Fiát…” A Zsolt 72 recepciója a Salamon Zsoltárai 17-ben, in: Studia Theologica Debrecinensis 5 (2012/1–2), 35–49.[1]

Magyar nyelvű kiadás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • szerk.: Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 3., részlegesen átdolgozott, bővített kiadás, Kossuth Könyvkiadó (1984). ISBN 963 09 2446 3 , 196. oldal
  • Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010.