Péter apokalipszise
| Péter apokalipszise | |
 | |
| Megírásának időpontja | 2. század [1] |
| Témakör | vallási |
| Műfaj | apokalipszis |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Péter apokalipszise témájú médiaállományokat. | |
Péter apokalipszise újszövetségi apokrif irat. A műben miután a tanítványok érdeklődnek Jézus második eljövetelének jelei felől, „Péter” túlvilági látomásba merül és részletesen leírja az igazak mennyei boldogságát és az elkárhozottak pokolbéli büntetését.
A műre mind a zsidó apokaliptikus irodalom, mind a hellenisztikus időszak görög filozófiája hatással volt.
Szerzősége
[szerkesztés]A könyv a kutatók szerint a 2. században keletkezett.[1] A mű név szerint is megjelenik a Muratori-töredékben, amelyet a 2. század második felére datálnak.[2] Mindez azt sugallja, hogy legkésőbb 150 körül már léteznie kellett.[3]
Kanonizáció
[szerkesztés]Az irat végül nem került be az Újszövetség kánonjába, de úgy tűnik, hogy a Hermász pásztora mellett az egyik olyan alkotás volt, amely a legközelebb állt a bekerüléshez.[4]
Tartalma
[szerkesztés]Az ismeretlen szerző, aki Péter apostolnak vallja magát, a kanonikus evangéliumokra és a Jelenések könyvére támaszkodott, hogy elbeszélést hozzon létre közte és Jézus között a világvégi eseményekről.[1] A Jelenések könyvétől eltérően azonban a mű az örök jutalmon és büntetéseken alapszik.[1]
A bűnös embereket érő gyötrelmek leírása nyilvánvalóan az orfikus és pitagoreus vallási szövegekből származott, és ezzel a mennyről és a pokolról szóló idegen, „pogány” elképzeléseket vitte be a keresztény irodalomba.[1]
Ez a legkorábbi fennmaradt keresztény mű, amely részletesen ábrázol a mennyről és a pokolról.
Fennmaradt szövegek
[szerkesztés]A középkortól 1886-ig a mű csak idézetek és említések révén volt ismert. Egy töredezett koiné görög nyelvű kéziratot az 1886–87-es szezonban indított egyiptomi ásatások során fedeztek fel.[5]
A szövegnek ma két, egymástól eltérő változata létezik: egy elveszett koiné görög eredeti alapján: egy rövidebb görög és egy hosszabb etióp változat. A teljesebb fennmaradt változatot (etióp nyelven) 1910-ben fedezték fel.[1]
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- Péter-apokalipszis; (klasszikus etióp) ford., jegyz., tan. Pesthy Monika, szerk. Simon Róbert; Corvina, Bp., 2009 (Keleti források)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Apocalypse of Peter | Eschatology, Gnosticism, Revelation | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2025. március 27.)
- ↑ Metzger, Bruce (1987). The Canon of the New Testament: Its Origin, Development, and Significance. Oxford: Clarendon Press. pp. 191–201, 305–307. ISBN 0-19-826954-4.
- ↑ Elliott, James Keith (1993). "The Apocalypse of Peter". In Elliott, J. K. (ed.). The Apocryphal New Testament. Oxford University Press. pp. 593–595. doi:10.1093/0198261829.003.0032. ISBN 0-19-826182-9.
- ↑ Bauckham, Richard B. (1998). The Fate of the Dead: Studies on the Jewish and Christian Apocalypses. Supplements to Novum Testamentum 93. Leiden: Brill. ISBN 9781589832886.
- ↑ Van Minnen, Peter (2003). "The Greek Apocalypse of Peter". In Bremmer, Jan N.; Czachesz, István (eds.). The Apocalypse of Peter. Peeters. pp. 17–28. ISBN 90-429-1375-4.
Források
[szerkesztés]- ↑ Gecse: szerk.: Gecse Gusztáv – Horváth Henrik: Bibliai kislexikon, 3., részlegesen átdolgozott, bővített kiadás, Kossuth Könyvkiadó (1984). ISBN 963 09 2446 3, 184. oldal