Ezdrás harmadik könyve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ezdrás harmadik könyve

Szerző nem ismert
Megírásának időpontja Kr. e. 1. század ?
Nyelv görög
Témakör a bibliai Ezdrás története
Kiadás
Magyar kiadás IN: Deuterokanonikus bibliai könyvek – A septuaginta alapján, Kálvin János Kiadó, 1998, 180 p, ISBN 9633007135

Ezdrás harmadik könyve ószövetségi apokrif irat.

Keletkezési ideje, eredeti nyelve[szerkesztés]

A könyv szövege talán a Kr. e. 1. században íródott. Szerkesztője esetleg egy Rómában élő zsidó ember, de fellelhetőek rajta egyiptomi és qumráni hatások is. Teológiai sajátosságai Isten csak teremtőként való ábrázolása, illetve az a nézete, hogy Isten adja a zsidókat az ellenség kezébe. A könyv eszkatológiai tanítása nem egységes, és a Messiásnak is eszkatologikus szerepet szán.[1]

Nagy hatással volt a keresztény liturgiára, a római misszálé temetési miseszövegére, Kolumbusz Kristófa, Isaac Newtonra és John Miltonra.[1]

Tartalma[szerkesztés]

A mű tulajdonképpen az ószövetségi Ezdrás és Nehémiás könyvek átdolgozott változata. Ezeken kívül tartalmazza az ún. Dareiosz-elbeszéléseket judaizált formában. Számos látomás teszi különlegessé a könyvet. Némely része hasonlóságot mutat Újszövetségi igehelyekkel:

  • "Sokan vannak a teremtettek, kevesen a megváltottak." (8:3) – Vö.: Mt 22:14, Lk 13:23[1]
  • Sion megszemélyesítése – Vö.: Róm 5:12–22[1]
  • párhuzamos részek a 2Péter 2:19-cel és a 2Tessz 2:8-cal[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b c d e Benyik, i. m., I. kötet, 102. oldal

Magyar nyelvű kiadás[szerkesztés]

  • IN: Deuterokanonikus bibliai könyvek – A septuaginta alapján, Kálvin János Kiadó, 1998, 180 p, ISBN 9633007135

Forrás[szerkesztés]

  • Benyik György. Az újszövetségi szentírás I–II. Szeged: JATE Press (1995)