Tóbiás könyve
| Az Ószövetség könyvei |
|---|
 |
| Héber Biblia (Azok a könyvek, melyek az összes keresztény és zsidó kánon legalább egyikében megtalálhatóak.) |
|
1 Mózes · 2 Mózes · 3 Mózes · 4 Mózes · 5 Mózes · Józsué · Bírák · Rúth · 1–2 Sámuel · 1–2 Királyok · 1–2 Krónikák · Esdrás · Nehémiás · Eszter · Jób · Zsoltárok · Példabeszédek · Prédikátor · Énekek · Ézsaiás · Jeremiás · Siralmak · Ezékiel · Dániel · Hóseás · Jóel · Ámós · Abdiás · Jónás · Mikeás · Náhum · Habakuk · Szofoniás · Aggeus · Zakariás · Malakiás |
| Katolikus deuterokanonikus könyvek |
|
Tóbiás · Judit · 1 Makkabeusok · 2 Makkabeusok · Bölcsesség · Sirák fia · Báruk · Jeremiás levele · Dániel (kieg.) · Eszter (kieg.) |
| A görög és szláv ortodox kánon többletei |
| A grúz ortodox kánon többletei |
| A „szűkebb” etióp ortodox kánon többletei |
|
Ezra apokalipszise · Jubileumok · 1 Énok · 1-3 Etióp Makkabeusok · 4 Báruk |
| A szír Pesitta kánonjának többletei |
Tóbiás könyve a katolikus Biblia egyik deuterokanonikus könyve.
Keletkezése[szerkesztés]
Tóbiás könyve (a héber „Tobijah” – „Isten az én Jóságom” szóból) régi zsidó irat. Az ősi szövegek nagyon változatosak, így fordításaik sem egyeznek részleteikben. Szent Jeromos, amikor a Vulgátát írta előszavában megjegyzi, hogy "káld" szövegből fordította latinra. Nemrégiben Kumran környékén megtalálták a könyv négy arámi és egy héber nyelvű töredékét. Ezek alapján keletkezése korát a Kr. e. 175 körüli évekre teszik. A könyv hiteles történeti magvát, azt, hogy Tóbiás élt-e vagy sem, nem tudták megállapítani, .
Témája[szerkesztés]
Ez a könyv egy Tóbit nevű, az asszír fogságban élő istenfélő zsidó emberről és fiáról, Tóbiásról szól. Tóbit sok jó cselekedete ellenére rejtélyes módon hirtelen megvakult és kétségbeesetten könyörgött Istenhez, hogy vegye el az életét. Ugyanebben az időben szintén halált kért Istentől a médiai Ekbatana városában élt Sára nevű asszony, akiről úgy tartották, hogy megszállott és már hét férjével végzett a nászéjszakán. Isten mindkét imát meghallgatta és elküldte Rafael arkangyalt segítségül. A fiatal Tóbiás apja üzleti ügyeit végezve úton volt egy távoli városba, mikor Ráfáel, fiatalember képében, őt kutyájával együtt Sára házához vezette. Tóbiás ott elvette Sárát és Ráfáel utasításait követve kiűzte Sárából a gonoszt (Asmodeus = „Romboló”). Együtt hazatértek és Tóbiás meggyógyította apja vakságát. A könyv Tóbit Jeruzsálem újraépítéséről és a fogságból való visszatérésről szóló próféciájával végződik.
Mondanivalója[szerkesztés]
A történet a jóindulat, a házasság és az imádság eszményére nevel és arról biztosít, hogy Isten a béketűrésben kitartó igazak iránti könyörület Istene aki megbünteti a gonoszt. A szenvedés nem Isten büntetése, hanem egy olyan próbatétel, – amely szórványban élő népekhez is szól –, hogy Isten hűséges, és az embernek is hűségesnek kell lennie. A szülői gondoskodás, a gyermeki szeretet egyszóval a családi szeretet hatja át a könyvet. A fiatal Tóbiás és kutyája az angyallal a keresztény ikonok kedvenc témái.