Apokrif iratok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A katolikus szóhasználattal apokrifek, protestáns szóhasználattal pszeudoepigrafák a bibliai könyvekhez hasonló zsidó és keresztény iratok, amelyeket szerzőjük ugyanolyan isteni kinyilatkoztatásként, szent iratként tárt a nyilvánosság elé, de amelyek ennek ellenére nem szerepelnek a mai Biblia könyvei között. Némelyikük azonban egyes korábbi bibliaváltozatokban benne volt, illetve egyes mai kisebb egyházak Bibliájában szerepel (például a kopt és az etióp keresztényekében).

Az apokrif (apokripha) görög kifejezés jelentése: „elrejtett”.

A rabbik szefarim hiconimnak, azaz különálló könyveknek nevezik azokat a szamaritánus vagy eretnek iratokat, amik nem voltak benne a kánonban, azaz az ortodox zsidó gyűjteményben. Először azokra a könyvekre használták ezt a szót, amelyeket eltitkoltak a nagyközönség előtt, csak a beavatottak olvashatták. A katolikusok a bibliai korban keletkezett kánonba fel nem vett iratokat nevezik apokrifeknek. Ami nem került be a kánonba, azt nem lehetett nyilvánosan olvasni. Másolásukat megtiltották, ezért kevés maradt belőlük az utókornak.

Alexandria püspöke, Athanasius 39-es ünnepi körlevelében, 367-ben állapítja meg először egész egyházmegyéje területére a kanonikus írásokat abban a 27 darabban, amiből a mostani Újszövetség áll.

Ennek ellenére igen sok apokrif irat fennmaradt az ókori vallási sokszínűség érdekes bizonyítékaként.

A kifejezés protestáns és katolikus használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A protestánsok és a katolikusok között különbség van a kifejezés használatában:

  • A protestáns szóhasználatban apokrifeknek azokat a könyveket nevezik, amelyek bizonyos népek, illetve korszakok Bibliájában ugyan helyet kaptak, de amelyeket a mai protestáns kánon nem fogad el szent iratoknak, és ezért a protestáns Bibliában nem szerepelnek. A katolikus Bibliában található ún. deuterokanonikus könyvek például a protestáns Bibliából hiányoznak, és ezeket a protestánsok az apokrif könyvek közé sorolják. Ugyanakkor azon iratokat, amelyeket minden korszak és minden egyház egyöntetűen hamisítványoknak tartott, a protestánsok gyakran nem apokrifeknek, hanem pszeudoepigráf könyveknek nevezik. (Pszeudepigrapha = „hamisítványok”.)
  • A katolikus szóhasználat nem tesz ilyen megkülönböztetést, hanem valamennyi hamisnak tartott és a katolikus kánonból kizárt iratot az apokrif kifejezéssel jelöli.

Szócikkünkben azokat az egységesen apokrifnek (pszeudoepigráfnak) tartott könyveket mutatjuk be, amelyek mind a protestáns, mind a katolikus és ortodox Bibliából hiányoznak.


A   B I B L I A I   K Ö N Y V E K   E L N E V E Z É S E I
Felekezet 1.
általánosan elfogadott,
nem vitatott könyvek
2.
vitatott, végül a zsidók és a protestánsok által elutasított könyvek,
amelyeket a katolikusok elfogadnak
3.
csak nagyon szűk csoport által elfogadott könyvek,
a nagy egyházak ezeket elutasítják
katolikus szóhasználat PROTOKANONIKUS DEUTEROKANONIKUS APOKRIF
protestáns szóhasználat KANONIKUS APOKRIF PSZEUDOEPIGRÁF


Az Ószövetséghez kapcsolódó iratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Kr. e. 3. század és Kr. u. 3. század között keletkeztek, bibliai szerzők művének tüntetik fel magukat. Sok közülük álmokat, látomásokat tartalmaz Ezékiel, Dániel és Zakariás stílusában. Jellemző rájuk a messiási királyság dicsőségének érzékletes leírása, úgyszintén élénk fantáziával írnak a teremtésről, angyalokról stb.

Név
Keletkezési idő
Angol nyelvű cikk
Apokalipszisek
Ádám apokalipszise [1][2] Kr. e. 1. századKr. u. 3. század en:Apocalypse of Adam
Hénókh könyve (Hénókh etióp apokalipszise) [1][3][2] Kr. e. 3. század en:Book of Enoch
Hénókh második könyve (Hénókh szláv apokalipszise,
Énókh titkainak könyve) [1][4][5][6][2]
1. század en:Second Book of Enoch
Hénókh harmadik könyve [1][6] 2. század en:3 Enoch
Ábrahám apokalipszise [1][5][4][6][3][2] 1.2. század en:Apocalypse of Abraham
Mózes apokalipszise (Ádám és Éva görög élete) [1][5][6][2] 1. század en:Life of Adam and Eve
Ádám és Éva szláv élete [4][2] ?
Mózes mennybemenetele [1][5][3][2] 1. század ? en:Assumption of Moses
Illés apokalipszise [1][6] 2. század en:Apocalypse of Elijah
Szofóniás apokalipszise [1][5][6] Kr. e. 1. század ? en:Apocalypse of Zephaniah
Ezdrás apokalipszise (Ezdrás negyedik könyve) [1][5][6][3] ? en:2 Esdras
Ezdrás görög apokalipszise [1][5] 2. század ? en:Greek Apocalypse of Ezra
Ezdrás látomása [1] 4. század ? en:Vision of Ezra
Báruk szír apokalipszise (Báruk második könyve) [1][6][3][2] 1. század en:2 Baruch
Báruk görög apokalipszise (Báruk harmadik könyve) [1][4][6][2] 2. század en:3 Baruch
Báruk negyedik könyve [1][4] 2. század en:4 Baruch
Ézsaiás mennybevétele [1][5][4][3] 1. század ? en:Ascension of Isaiah
Ezékiel apokalipszise [1][6] ?
Dániel görög apokalipszise [1][6][3] 9. század en:Greek Apocalypse of Daniel
Szedrákh apokalipszise (Szedrákh szavai) [1][6] 3.4. század en:Apocalypse of Sedrach
Zoszimosz apokalipszise [4] ?
Az állatok apokalipszise [6] ?
A hét menny apokalipszise [1] ?
A menny és a pokol látomása [1] ?
Történeti könyvek
Jubileumok könyve (Kis Genezis) [1][5][6][3][2] Kr. e. 2. század en:Book of Jubilees
Ezdrás harmadik könyve [1][5][3] Kr. e. 1. század en:1 Esdras
A babilóniai fogság története [1] 1. század en:History of the Captivity in Babylon
Makkabeusok harmadik könyve [1][5][6][3] Kr. e. 1. század en:3 Maccabees
Makkabeusok negyedik könyve [1][5][6][3] Kr. e. 1. század en:4 Maccabees
Makkabeusok ötödik könyve [1] 1. század en:5 Maccabees
Makkabeusok hatodik könyve [1] ?
Makkabeusok hetedik könyve [1] ?
Makkabeusok nyolcadik könyve [1] ?
Etióp Makkabeusok első könyve [1] ? en:Meqabyan
Etióp Makkabeusok második könyve [1] ? en:Meqabyan
Etióp Makkabeusok harmadik könyve [1] ? en:Meqabyan
Testamentumok (Végrendeletek)
A tizenkét pátriárka testamentuma [1][5][4][6][3] Kr. e. 2. század en:Testaments of the Twelve Patriarchs
Ádám testamentuma [1][5][6] 2.4. század en:Testament of Adam
Ábrahám testamentuma [1][5][4][6][2] 1.2. század en:Testament of Abraham
Izsák testamentuma [1] 2.5. század en:Testament of Isaac
Jákob testamentuma [1] ? en:Testament of Jacob
Mózes testamentuma [6] ?
Jób testamentuma [1][5][4][6] 1. század? en:Testament of Job
Salamon testamentuma [1][5][6] 1. század en:Testament of Solomon
Zsoltárok
151. zsoltár [5][6] ? en:Psalm 151
152–155. zsoltár [6] ? en:Psalms 152–155
Salamon zsoltárai [1][5][6][3] Kr. e. 2.1. század en:Psalms of Solomon
Salamon ódái [1][6] 1. század en:Odes of Solomon
Ézsaiás ódái [6] ?
Levelek
Énókh levele [6] ?
Roboám levele [1] ?
Ariszteasz-levél [1][5] Kr. e. 2. század en:Letter of Aristeas
Imádságok
Jákób imája [1][6] ?
József imája [1] ? en:Prayer of Joseph
Elő- és utószavak
Előszó Sirák fia könyvéhez [5] ?
Előszó Jeremiás Siralmaihoz [5] ?
Utószó Jób könyvéhez [5] ?
Apokrifonok
Jákób és József apokrifonja [1] ?
Melkizedek apokrifonja [1] ?
A tíz törzs apokrifonja [1] ?
Jeremiás kopt apokrifonja [1] ?
Ezékiel apokrifonja [1][6] Kr. e. 1. századKr. u. 1. század en:Apocryphon of Ezekiel
Jannész és Jambrész apokrifonja [1][6][3] ? en:Jannes and Jambres
Egyéb művek
Az Úr 70 neve [4] ?
Sátáni szöveg apokrifja [4] ?
Ádám és Éva teremtése [4] ?
Ádám leányai [4] ?
Ádám Octipartite [1][4] ?
Ádám és Éva összeütközése a Sátánnal [1][2] 5. század6. század en:Conflict of Adam and Eve with Satan
Ádám homiliája az alvilágban Lázárhoz [4] ?
Noé könyve [1] Kr. e. 2. század en:Book of Noah
Óriások könyve [1][6] Kr. e. 2. század en:The Book of Giants
Ábrahám könyve [2] ?
Jákób létrája [1][4][6] ? en:Ladder of Jacob
József története [1] ?
József és Asenát [1][4][6] Kr. e. 1. század en:Joseph and Aseneth
Mózes könyve [2] ?
Mózes élete [1][4] ?
Mózes kardja [1] ? en:The Sword of Moses
Illés könyörgése ?
Ezdrás kérdései [1] ? en:Questions of Ezra
Ezdrás kinyilatkoztatása [1] ?
Aszáf könyve [1] ? en:Sefer Refuot
Eldád és Modád [1][6] ?
Az Őrzők könyve [6] ?
A rekhabiták története [1][5] 1. század en:History of the Rechabites
A próféták élete [1] Kr. e. 1. század en:Lives of the Prophets
Az ítélet jelei [1] ?
Az áldott Zerubbábel szavai [4] ?
Ahikhar [4][6][2] ?
Mihály arkangyal harca Sátánnal [4] ?
A Tibériás-tenger legendája [4] ?
Palea Historica [4] ?
Palea Chronographica [4] ?
Magyarázó Palea [4] ?
Sém értekezése [1] ?
Gádnak, a jósnak szavai [1] ?
Zoszimosz története [6] ?
Joszippon könyve [4] 10. század en:Josippon


|- |[[]][4] |? | –

Az Újszövetséghez kapcsolódó iratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Papiasz nevű író, a 2. században említi elsőnek valamelyik evangéliumot. Könyve az ’Úr kinyilatkoztatásainak magyarázata’ elveszett. Papiasz egy vént idéz, Euszebiosz szerint (Euszebiosz: Egyháztörténet III. 39) azt mondta, hogy Márk nem Jézus, hanem Péter tanítványa. Márk írja le mindazt, amire Péter emlékezett Jézus mondásaiból, cselekedeteiből. Állítólag héber? vagy arámi?, majd mások fordították azt görögre. A keresztény apokrif gyűjtemény körülbelül 100 művet tart számon, ezeknek az anyagát az újszövetségi kánoni írások, személyek és események ihlették. Ez az irodalom szoros összefüggésben áll az Újszövetség írásaival.

Számuk igen magas: a 9. században Photiosznak 280-ról volt tudomása. Néhány közülük:

Evangéliumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az apostolok cselekedetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apostoli levelek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apokalipszisek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gnosztikus iratok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gnoszticizmus a 2. századtól érvényesülő misztikus filozófiai irányzat, amely átvette a kereszténység fogalmait, de a maga idegen szellemi tartalmával töltötte meg. A görög gnózis („ismeret”) szóból származik, ami spekulatív, filozofikus jellegére utal.

Szibillai jóslatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szibillai jóslatok az ókor végén széles körben ismert próféciák gyűjteménye, melyek Istentől ihletettnek tartott látnokasszonyoktól eredtek. Keletkezésük ideje a 23. századra tehető. Formájukat tekintve mindig a Homérosz által használt hexametert alkalmazzák. Tartalmuk a királyságokra, népekre, városokra, uralkodókra vonatkozó homályos jóslatok szövevénye.

A Szibillák személyét rejtély övezi. Euripidész, Arisztophanész és Platón mindig csak a „Jósnőről” beszéltek, míg későbbi szerzők – például Marcus Terentius Varro –, tízet neveznek meg: a perzsa, líbiai, delphoi-i, cimmeri, szamariai, hellespontoszi, phrygiai, tiburi és erüthreiai, valamint a cumeai Szibillákat. (A két utolsó azonos.) E két utóbbi örvendett a legnagyobb tiszteletnek Rómában. A pogány korban a Szibilláktól származó jóslatokat és előrejelzéseket gondosan gyűjtötték és féltve őrizték Jupiter főtemplomában és csak súlyos válságok idején kértek tanácsot belőlük.

A Kr. e. 2. századtól az Alexandriában élő hellenista zsidók kihasználva e pogány jóslatok nagy divatját és a kor vallási nézeteire gyakorolt hatásukat, a szibilliai jóslatokhoz hasonló verseket írtak zsidó hittanaik és tanításaik pogányok közötti terjesztésére. Ez a szokás a keresztény korban is folytatódott, és a 2–3. században a jóslatok egészen új csoportja alakult ki. Emiatt a Szibillai jóslatokat három csoportba oszthatjuk: eredetükre nézve lehetnek pogányok, zsidók vagy keresztények, bár néha nem könnyű eldönteni hovatartozásukat. E jóslatokat gyakran idézték a korai egyházatyák és keresztény írók, mint Justinus, Teophilius, Lactanius és Augustinus, de a pogányság visszaszorításával a középkor végére elvesztették jelentőségüket.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al am an ao ap aq ar as at au av aw ax ay az ba bb bc bd be bf bg bh bi bj bk bl bm bn bo bp bq br Ez a szócikk részben vagy egészben a List of Old Testament pseudepigrapha című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  2. ^ a b c d e f g h i j k l m n o http://www.pseudepigrapha.com/
  3. ^ a b c d e f g h i j k l m n http://www.newadvent.org/cathen/01601a.htm – a Catholic Encyclopedia cikke (angol nyelvű)
  4. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab http://www.marquette.edu/maqom/pseudepigrapha.html
  5. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x http://lexikon.katolikus.hu/A/apokrif%20iratok.html
  6. ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z aa ab ac ad ae af ag ah ai aj ak al http://www.st-andrews.ac.uk/divinity/rt/otp/abstracts/irish_pseud/

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Archibald Robertson: A kereszténység eredete, Bp., Gondolat, 1972
  • Jakab ősevangélium, In. Szepessy Tibor: Apokrif iratok. Csodás evangéliumok, Bp., Telosz Kiadó, 1998
  • Vanyó László: Az ókeresztény egyház irodalma I., Jel Kiadó, 1997
  • Benyik György: Az újszövetségi szentírás, Szeged, JATE Press, 1995

Apokrifek magyar nyelven[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Apokrifek (szerk. Vanyó László), Bp., Szent István-Társulat, 1980
  • Az apostolok csodálatos cselekedetei, Bp., Telosz, 1996
  • Csodás evangéliumok, Bp., Telosz, 1996
  • Apokalipszisek, Bp., Telosz, 1997
  • Apokrif levelek, Bp., Telosz, 1999

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]