Hermasz pásztora

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pásztor
Hermasz pásztora

SzerzőHermasz
Eredeti címΠοιμὴν τοῦ Ἑρμᾶ
Megírásának időpontja1. század vagy 2. század
Nyelvgörög
Műfajapokalipszis
Részei3 könyv
Kiadás
Magyar kiadásA Pásztor IN: Apostoli atyák, Szent István Társulat, Budapest, 1980, ISBN 963-360-371-4, 251–302. o.

Hermasz pásztora, vagy csak röviden a Pásztor (ógörögül: Ποιμὴν τοῦ Ἑρμᾶ, latinul: Hermae Pastor) egy újszövetségi apokrif irat.

Szerző[szerkesztés]

Szerzője, Hermasz az 1. vagy 2. század apostoli atyáinak egyike lehetett. Némelyek azonosítják Pál apostolnak a Rómabeliekhez írott levelében szereplő (16:14) Hermasszal. Az egyházi hagyomány szerint Hermasz a 72 tanítvány egyike volt, és Philippi püspökeként szolgált.[1]

A Pásztor[szerkesztés]

A Pásztor több részből álló mű. Az első részben látomásokat, a másodikban Isteni parancsokat, a harmadikban hasonlatokat tartalmaz. Címét a II. és III. részben szereplő angyalról kapta, aki pásztori alakban közli tanításait Hermasszal. A munka régiségét bizonyítja, hogy már Alexandriai Szent Kelemen is hivatkozik rá. Több gyülekezetben a Biblia mellett olvasmányként tartották számon, néhol pedig az újszövetségi bibliai kánon részévé is igyekeztek tenni.[1] Órigenész úgy vélekedett, hogy a szerző Isteni ihletés következtében írta művét.[2] Ezt I. Geláz pápa (p. 492–496) döntése akadályozta meg, aki nem ismerte el a kánon részének a Pásztort.[1]

Bár a mű görögül íródott, sokáig csak latin fordítása volt ismert.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Encyclopaedia, i. m., 205. hasáb
  2. a b Pallas, i. h.

Magyarul[szerkesztés]

Egyéb külső információ[szerkesztés]

Források[szerkesztés]