Szent könyv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A világ vallásainak szent iratai változatos műfajokat használnak az imádságoktól a látomásokon, szertartási leírásokon, erkölcsi szabályokon, mondákon és regéken, történelmi leírásokon, legendákon keresztül egészen a jelenésszerű tanulmányokig. Az ilyen szövegek többnyire szájhagyomány útján terjedtek, és csak egy későbbi időszakban írták le őket. Ez igaz a zsidó és keresztény Biblia túlnyomó részére éppúgy, mint a hindu Védákra, vagy a zsidó Misnára.

Az ilyen iratok szent jellegét az általuk megtestesített hagyományokat értékelő közösségek nyújtják. Bizonyos értelemben az ilyen szent írásokat égi eredetűnek fogják fel. Erre jó példa a Biblia, a Korán, a Védák vagy A Mormon könyve. A vallásos közösségek nagy tiszteletben tartják azokat, akik szent irataikat nekik tolmácsolják akár tudományos, akár népszerű szinten is.

Sok vallás kinyilatkoztatásnak tartott szövegeit sokáig nem volt szabad (például a muszlim hívők szerint a mennyben arabul már megírt és Mohamednek csak lediktált Koránt), vagy nem volt érdemes lefordítani (mint például a szanszkrit nyelvű hindu szövegek más nyelvre áttéve elvesztik misztikus lelki hatásukat).

Egyes vallásos hagyományok ellenállása ellenére azonban az írások nemzeti nyelvre való lefordítása általános jelenség. (Mivel a Korán eredeti arab nyelvű szövegét Allah tényleges beszédének tartják, amely szent és sérthetetlen, a fordítást csak az eredetivel együtt nyomtatják ki.) A fordítás maga is elérheti az ihletett (vagyis Istentől származó) szöveg státuszát, ahogy azt a héber Biblia görög fordítása – a Septuaginta –, is tette a hellén zsidók és a keresztények közösségeiben. Az iratok kanonizálási folyamata meglehetősen körültekintő és időigényes eljárás majdnem minden vallás gyakorlatában, mint azt a zsidó, keresztény és buddhista hitnél egyaránt láthatjuk. Más vallások viszont, mint a szikhek, muszlimok és manicheusok, szent irataikat sokkal egyszerűbben hitelesítették, hagyták jóvá, mondván, az ihletettség (isteni eredet) velejár a szent iratok isteni tekintélyének eszméjével.

A közösség életében a szent iratoknak meglehetősen jelentős szerepe van: istentisztelet alkalmával hangosan elmondják vagy felolvassák részeit, a könyvet sokan mint szent tárgyat tisztelik, valamint nyilvános imákban és szertartásokban hivatkoznak rá. A hívek vallásos magánéletében a szent írások az elmélkedések központját, tárgyát képezik. Sokaknak a gonosztól való védelem vagy a gyógyítás előidézésének funkcióját is betölti. Mindezen felül a Biblia a művészet minden ágában (a festészetben, zenében, irodalomban, filmművészetben) a kulturális kifejezés ihletését is szolgálja.

Példák[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Sacred Text Archive

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Helmuth von Glasenapp (Hrsg.): Bhagavadgita. Das Lied der Gottheit. Reclam, Stuttgart 2008, ISBN 978-3-15-007874-7
  2. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 170
  3. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 215f.
  4. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 184–191
  5. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 192–199
  6. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 204–207
  7. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 208–210
  8. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 223–227
  9. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 218–221
  10. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 229–231
  11. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 148–161
  12. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 235–237
  13. Marco Frenschkowski: Heilige Schriften der Weltreligionen und religiösen Bewegungen. Marix Verlag, Wiesbaden 2007, ISBN 3-86539-915-0, S. 252f.