Bhagavad-gíta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Bhagavad-gíta 19. századi szanszkrit nyelv kézirata

A Bhagavad-gíta, (szanszkrit, eredeti írásmóddal भगवद् गीता, ISO: Bhagavad-gītā) szanszkrit filozófiai költemény, a hindu vallás legszentebb könyve. A cím magyar jelentése: A magasztos szózata.

A Bhagavad-gíta a védikus irodalom egyik alapműve, a védikus irodalom filozófiájának összefoglalása. Eredetileg a Mahábhárata című eposz része (a Bhísma-parva könyv 25-42. fejezetei, mintegy 700 vers), de önállóan talán még nagyobb hírnévre tett szert, mint a teljes mű. Jelentősége a hinduizmuson belül hasonló mértékű, mint a keresztény vallásban az Újszövetségé. A Bhagavad-gíta az Upanisadok és a Védánta-szútra mellett az ind filozófia harmadik legfontosabb forrásanyaga. Filozófiai mélységeire nemcsak Keleten figyeltek fel, hanem a nyugati világban is sok gondolkodó nagyra értékelte – például Hegel, vagy Albert Einstein.

A Bhagavad-gíta tartalma és filozófiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Mahábhárata című eposzba van beágyazva, annál a pontnál, ahol két hatalmas sereg, az öntelt Kauravák és a jámbor Pándavák ütközete előtt állunk. A keretelbeszélésben a Pándavák legkiválóbb harcosa (hadvezére), Ardzsuna tanácsot kér Krisna hercegtől, Visnu isten földi megnyilvánulásától, hogy szabad-e testvérharcba bocsátkoznia. Ardzsuna a Legfelsőbb Személyként, Istenként fogadja el Krisnát, aki a gonosz jádava király, Kansza elpusztítása miatt szállt alá a Földre. Krisna arra biztatja, hogy bátran szálljon harcba, és a lélekvándorlás tana alapján 18 énekben kifejti tanításait.

A Mahábháratába foglalt kerettörténet szerint a főhős, Ardzsuna, megkéri kocsihajtóját, Krisnát, hogy húzza harci szekerüket a két harcoló csapat közé. Az egyik oldalon állnak Ardzsuna testvérei, a Pándavák, akik jogos igényüket bejelentették a királyságra, a másik oldalon unokatestvérei, a Kauravák, akik jelenleg bitorolják a trónt. Ardzsuna látva, hogy a Kauravák között rokonai, egykori nevelői is jelen vannak, például egykori tanítója, Drona, nagyapja, Bhísma, és sok unokatestvére, Ardzsuna elveszti hitét abban, hogy érdemes csatáját megvívni. Krisna megszidja őt, és ragaszkodik ahhoz, hogy harcoljon. Hogy meggyőzze Ardzsunát, előadást tart, amelyben megvilágítja a valóság természetét. Krisna végül világossá teszi, hogy ő maga Isten.

Krisna a cselekvés szükségességét magyarázza, azzal a megkötéssel, hogy puszta kötelességtudatból, érdek nélkül kell cselekedni. Ezután a meditáció fontosságát hirdeti, majd az istenség áhítatos szeretetét („bhakti") jelöli meg az üdvözülés útjaként, amelynek segítségével az ember eljuthat az istenség legfelsőbb személyiségéig. A költemény csúcspontja kozmikus vízió: Krisna látomásszerűen megmutatja Ardzsunának, hogy az egész világmindenség pusztán az ő lényének megnyilatkozása, a világ pedig csak káprázat.

A Bhagavad-gíta öt fő témája:

  1. az Ísvara: az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről
  2. a Prakriti: az anyagi természetről
  3. a Dzsíva: az élőlényekről
  4. a Kála: az örök időről
  5. a Karma: a tettekről

Krisna felvázolja több jógáját, amely a testi és a szellemi erők felébresztésével hozzásegíti Ardzsunát ahhoz, megismerje saját létezésének értelmét karmájának lényegét. Az első jóga a tudás jógája, (dnyána), amely magában foglalja a betekintést a "Végső Valóság", a brahman természetébe. Ez a gyakorlat a végső meditatív összpontosítás, amely túlmutat minden formán és eddig ismert kategórián. Ezután az odaadás jógáját ismerteti (bhakti), amely tartalmazza Istenre (Krisnára) történő összpontosítást, amelyben kialakul a tudatosságnak egy állandó jóga-egyensúlya, beleértve önmagunk istenségnek való feltétlen odaadását, annak a lénynek, amely mindent ellenőriz az univerzumban. A harmadik jóga a cselekvés (karma)jógája. Krisna elmagyarázta a karma jelentését, amely a cselekvés és annak következménye, és amely független a szándéktól, ami azt létrehozta. A karma megváltoztathatatlan és örök. A születés, halál és újjászületés örök körforgása (szanszára) örök és isteni, ebből a megszabadulás (moksa) csak Isten feltétel nélküli elfogadásával valósítható meg. Mindhárom jóga felett a negyedik jóga, a rádzsajóga áll, a meditáció (dhjána) jógája, amelyet be kell gyakorolni annak érdekében, hogy az összes többi eredményes lehessen.

Krisna hangsúlyozza, hogy az embernek a karmáját be kell teljesítenie, Ardzsuna szerepe az emberek között harcos mivoltának kifejezése. A csatában elhullott ellenségek és barátok nem halnak meg véglegesen, új létformában élnek tovább, abban, amit számukra cselekedeteik meghatároznak, legyenek azok jók vagy rosszak. Az ember lényege (átman) nem hal meg sosem, Ardzsunának tehát be kell végeznie rendeltetését, harcolnia kell.

Most zavarban vagyok a kötelességemet illetően, és
szánalmas gyengeségem miatt elvesztettem önuralmamat.
Ebben a helyzetben kérlek Téged, mondd meg világosan,
mi a legjobb számomra! Most a tanítványod vagyok, egy lélek,
aki meghódolt Előtted. Kérlek, oktass engem!
– (Bg.2.7)

Keletkezése és szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősége Indiában hasonló, mint az Újszövetségnek a keresztény kultúrkörben. Keletkezésének pontos időpontja nehezen behatárolható, a vélemények erősen eltérnek. Feltehetőleg a i.e. 4-3. században készült, de hinduforrások ennél sokkal régebbre, i.e. I. évezred végére, vagy annál is régebbre teszik. A hinduk számára kinyilatkoztatás, azaz Isten szava. A datálásban jelentős szerepe van a buddhizmusra való indirekt utalásoknak, mivel említi a szánkhja-, jóga-, védanta- es karma-mímámsza filozófiákat, ezért értelemszerűen az i.e 5. század után keletkezhetett. [1]

Terjedelme 700 párvers. A szöveg nagy része a jellemzően epikus művekben (például a Mahábhárata többi részében is) alkalmazott időmértékes versformát, a slókát használja. Egyes szakaszok (általában a nem elbeszélő jellegűek, a leghosszabban a 11. rész) tristubh mértékben íródtak.

A Bhagavad-gíta más kultúrákban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az európai kritika éles ellentétet lát a Bhagavad-gíta egyes tanításai közt: aktivitás és passzivitás, panteizmus és monoteizmus közti ellentétekre mutat rá, a hindu gondolkodás nem dolgozik ezekkel a kategóriákkal, ennélfogva nem érez ellentéteket a műben. Egyes kutatók feltételezik, hogy a szöveg egy része későbbi betoldás eredménye. Indiában rendkívül sok kommentárja keletkezett, a Kr. u. I. évezredtől a legtöbb hindu teológiai irányzat a Bhagavad-gítára támaszkodik. A mű magyarul több fordításban is olvasható.

A Bhagavad-gíta szövegét nemcsak kiemelkedő indiai személyiségek méltatták, mint például Gandhi, hanem Aldous Huxley, Henry David Thoreau, Albert Einstein, J. Robert Oppenheimer, Ralph Waldo Emerson, Carl Jung és Herman Hesse. A Bhagavad-gíta önzetlen szolgálatra vonatkozó tanítása volt a fő inspiráció forrása Gandhinak, aki így vallott erről: „Amikor kétségek kísértenek, ha csalódások érnek, és a szemem nem lát már reménysugarat a horizonton, a Bhagavad-gítához fordulok, amelyben találok egy verset, hogy megvigasztaljon engem, és én azonnal elkezdek mosolyogni a nyomasztó szomorúság közepette. Életem tele volt különös tragédiákkal, és ha ezeknek nem mutatkozott rajtam semmilyen látható vagy láthatatlan hatása, azt a Bhagavad-gíta tanításainak köszönhetem.”[2]

J. Robert Oppenheimer, az első amerikai atombomba megalkotását irányító tudós kedvenc olvasmánya volt; eredeti nyelven is olvasta. Az első kísérleti atombomba felrobbantás után szanszkritül idézte a Bhagavad-gíta egyik sorát (11,32): "Én lettem a halál, a világok pusztítója".[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rácz Géza. „India szent könyvei és a Bhagavad-gíta kódja”. Vallástudományi szemle 2007 (1), 26. o, Kiadó: Zsigmond Király Fõiskola.  
  2. OME QUOTES FROM FAMOUS PERSONALITIES ACROSS THE WORLD ON THE BHAGAVAD GITA. indianmirror.com. (Hozzáférés: 2013. február 25.)
  3. JAMES A. HIJIYA: The Gita of J. Robert Oppenheimer (pdf). amphilsoc.org. „"I am become death, the destroyer of worlds"”

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Bhagavad-Gíta témában.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap