Szanszkrit szójegyzék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

E szanszkrit szójegyzék a hinduizmusban, az ind filozófiában és hagyományban gyakran használt szanszkrit szavak gyűjteménye és értelmezése.

Magyar átírás[szerkesztés]

Irányadó: Osiris-féle Helyesírás, WP:ÚJIND

  • szóvégi á →‎ a
  • szóvégi í →‎ i
  • szóeleji y →‎ j

Szavak[szerkesztés]

A, Á[szerkesztés]

  • ácsárja (आचार्य , angol: acharya) mester, tanító, szellemi vezető
  • adhikári (अधिकारिन्): valaki, aki előrelépést tett a spirituális úton [1]
  • advaita védánta (अद्वैत वेदान्त): A védánta a hat ortodox hindu iskola egyike, ennek egyik ága az advaita (angol cikk: )
    Az advaita jelentése: kettősség nélküli. Utalás arra az elképzelésre, hogy az átman ugyanaz, mint a legmagasabb létező, Brahman. Ebben a Védánta iskolában Brahman az egyetlen létező, és a világ, ahogyan az számunkra megjelenik, pusztán illuzórikus. Brahman illúziója, amit májának nevezünk, okozza azt, hogy a világ létezik.
  • Agni (szanszkrit: अग्नि): a tűz istene a hinduizmusban
  • ahankára vagy ahamkára (अहंकार): egoizmus, énközpontúság
  • ahimsza (अहिंसा, angol: ahimsa, IAST: ahiṃsā): erőszakmentesség (minden élő iránt), nem-ártás
  • ájurvéda (आयुर्वेद, angol: Ayurveda): India több mint ötezer éves hagyományos, természetes orvostudományi rendszere
  • ákása (आकाश, angol: akasha): a mindenséget betöltő, mindenen átható, láthatatlan anyag, gyakran éternek fordítják
  • amma (अम्मा, ammā): anya  ; (lásd még: Ammá Máta Amritánandamaji, indiai spirituális vezető)
  • ánanda (szanszkrit: आनन्द): tökéletes boldogság, üdvösség
  • anga (अङ्ग) többjelentésű szó; többek közt: tag, valamilyen gyakorlat (pl. a jóga) része
  • aparigraha (अपरिग्रह , angol: aparigraha ): birtoklásmentesség (csak a létfenntartáshoz szükséges dolgok megtartása)
  • árja, árják (आर्य) indoiráni népek régi neve, akik az ősidőkben ÉNy felől Indiába benyomultak
  • árjava (आर्जव): képmutatásmentesség
  • artha (अर्थ): az élet célját jelölő kifejezés; hagyományosan négy arthát tartanak számon
  • ásram (आश्रम, angol: ashram): spirituális menedékhely
  • ásrama, ásramák (चतुराश्रम): a négy lelki rend, a lelki fejlődés négyes felosztása a Védák alapján. Ezek:
    brahmacsarja (tanulóélet), grhastha (családos élet), vánaprastha (visszavonult élet), szannjásza (lemondott élet).
  • ászana (आसन), jelentése: elhelyezkedés, illetve stabil, kényelmes póz, ülésmód; a jóga egyik tagja, lépcsőfoka
  • asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete (a lopás tilalma)
  • ásztika (आस्तिक): a Védákhoz pontosan igazodó hat bölcseleti iskola (darsana)
  • aszura, aszurák (szanszkrit: असुर, angol: asura): démonok, gonosz szellemek
  • átman (आत्मन्, angol: atman): önvaló, a világszellemmel azonos egyéni lélek
    ātman á ( a + á) त्म tma ( ta + ma) न् n ( na + )
  • aum vagy másképp om (): szent szótag és mantra a hinduizmusban és a buddhizmusban
  • avatár, avatára (अवतार) Isten vagy képviselője alászállása és halandó lényben való megtestesülése a Földön. Elsősorban Visnu megtestesülését értik alatta.
  • avidja (अविद्या avidjā): tudatlanság, tévelygés
    lásd még: avidjá (buddhizmus)

B[szerkesztés]

  • baba (बब bābā): egy szent ember vagy mester tiszteletteljes megszólítása, jelentése: kb. kedves apa, nagyapa, nagybácsi
  • bábádzsi (बाबाजी):
  • megtisztelő cím, megszólítás, a baba (बब bābā) más alakja
  • Bábádzsi Nágarádzs, mitológiai szent és jógi
  • bandha (बन्ध): zár, megkötés, elzárás; (izom)összeszorítás vagy összehúzás a jógában, melynek célja a prána megállítása vagy irányítása (angol cikk: (en))
  • Bhagavad-gíta (भगवद् गीता, angol: Bhagavad Gita): szanszkrit filozófiai költemény, a Mahábhárata része, a hinduizmus szent könyve
    bhagavad gītā bha ga va द् d (‎ da + ) गी ( g + í) ता ( t + á)
  • Bhagaván (szanszkrit: भगवान् ‎bhagavān): Isten (Ísvara) szinonimája; Krisnára és Visnu más avatárjaira is használják a vaisnavizmusban, csakúgy mint Sivára a saivizmusban
  • bhakta (भाक्त) többjelentésű szó, általában utalás a hívőre, a bhakti-jóga követőjére
  • bhakti (भक्ति) jelentése: részvétel, odaadás, szeretet, hódolat. Az Isten vagy istenség iránti feltétlen odaadás, szeretet
  • bhakti-jóga (भक्ति योग): az Isten iránti szerető odaadás jógája
  • bhógi (भोगिन्): élvhajhász, az érzéki örömök élvezője, hedonista
  • bodhi vagy bódhi (szanszkrit: बोधि): a buddhizmusban használatos kifejezés: megvilágosodás, "felébredés"
  • bódhiszattva (szanszkrit: बोधिसत्त्व, angol: bodhisattva): megvilágosult ember
  • bódhicsitta (szanszkrit: बोधिचित्त, angol: bodhicitta): a teljes megvilágosodás elérésére irányuló akarat, vágy
    बो bó (ब ba + ो o) धि dhi (ध dha + ि i) चि csi (च ca + ि i) त्त tta (त् t + त ta)
  • Brahma (brahmā, ब्रह्मा) a világegyetem első teremtménye, a hinduizmus teremtő istene, a trimúrti egyike
  • brahmacsarja (brahmacsarjā, szanszkrit: ब्रह्‍मचर्य, angol: brahmacharya): önmegtartóztatás, önfegyelem
  • Brahman (ब्रह्मन्): a világegyetem létezésének ősoka, téren és időn kívüli Legfelsőbb Létező
    brahman ब्र bra ( ba + ra) ह्म hma ( ha + ma) न् n ( na + )
  • bráhmanák (szanszkrit: ब्राह्मण): a "bráhmanoknak szánt" hosszabb-rövidebb teológiai jellegű, ókori magyarázatok, amelyek a Védák használatára és értelmezésére vonatkoznak
  • brahmanizmus (हिन्दू धर्म) a hinduizmus másik neve
    lásd még: a kereszténység és a hinduizmus összehasonlítása
  • brahmin vagy bráhman(a) (ब्राह्मण) az indiai kasztrendszer legfelsőbb kasztjának tagja
  • Budha (बुध), másképp Szaumja (सौम्य): a hindu mitológiában a Merkúr bolygó megszemélyesítője
  • Buddha: Gautama Sziddhártha (सिद्धार्थ गौतम) vallásalapító
  • buddhaság (szanszkrit: बुद्धत्व; páli: बुद्धत vagy बुद्धभाव) a buddhizmusban a tökéletes megvilágosodás állapota
  • buddhi (बुद्धि) jelentése: megérteni, felfogni; az ind filozófiákban kontrasztot képez a manasz-szal (elme) és az ahankárá-val (egoizmus) szemben

Cs[szerkesztés]

  • csakra (चक्र): szó szerint: kerék; az emberi testben elhelyezkedő pszichikai energia központi magja
  • Csaitanja (चैतन्यः महाप्रभु): más néven Srí Krisna Csaitanja a bengáli vaisnavizmus központi alakja, követői a védikus irodalom bizonysága alapján Krisnával azonosítják
  • cséla (चेला): tanítvány, a bölcsek vagy szentek követője
  • csit (चित्): a transzcendentális, "tiszta" tudat; a védántában gyakran együtt szerepel a léttel (csit) és az üdvvel (ánanda), mely 3 kifejezés Brahman lényegét írja le
  • csitta (चित्त): a tudatos elme, tudatosság

D[szerkesztés]

  • daja (दया dajā): együttérzés, mások iránti könyörületesség, szeretet (angol cikk: (en))
    lásd még: Felebaráti szeretet#Hinduizmus
  • dāna (दान angol: dana): adakozás, nagylelkűség másokkal szemben
  • darsana, néha darshan vagy darsan (दर्शन): egy isten vagy egy szent személy vagy tárgy látomása; szemlélet, látásmód, megtapasztalás
    darśana da र्श rsa (र् r + śa) na
  • déva, dévák (देव) jelentése: isteni, ragyogó. A mennyei lények, (fél)istenek neve
    lásd még: Déva (buddhizmus)
  • dévanágari (देवनागरी): Indiában a 10–13. század között kialakult írás; ezt az írást használják a szanszkrit nyelvekben
    devanāgarī दे ( da + é) va ना ( na + á) ga री ( ra + í)
  • Dévi (szanszkrit: देवी, devī) jelentése: istennő; az istenség női aspektusa
  • dhárana (धारणा): koncentráció
  • dharma (धर्म): sokjelentésű fogalom a hinduizmusban és a buddhizmusban: vallás, természet, igazság, törvény, tan, (tudat)tartam, jó modor. Az a szerep, amit az embernek be kell töltenie az életben.
    dharma dha र्म rma (र् r + ma)
  • dhjána vagy dzshána (ध्यान): mély meditáció, szemlélődés
    lásd még: dhjána (buddhizmus)
  • dhnyána vagy más átírásokban dzsnyána, dnyána, jnyána, gjána (szanszkrit: ज्ञान): bölcsesség, transzcendentális tudás; az a tudás, amely a Brahman vagy Isten felé vezető út ismeretét jelöli (angol cikk: )
  • dhṛti (धृति): az elmében való elkötelezettség, erősség
  • diksa (दीक्षा, dīkṣā): beavatás, ceremónia, áldás
  • dósa, dosa :
  • szanszkrit दोषस् : az ájurvéda egyik fogalma; alapnedv, testnedv; úgy is lehet fordítani, hogy az "ami elromolhat", és "ami problémákat okozhat". Az ájurvéda kultúrkörében 3 fő dósa: vata, pitta, kapha (angol cikk: (en))
  • szanszkrit दोष : hiba, sérülés, gyengeség

E, É[szerkesztés]

  • ékágra (एकाग्र ekāgra): gyakran egyhegyűség állapotának fordítják; amelyben egy eltűnő gondolatot egy, az előzőhöz szorosan kapcsolódó gondolat követ; amikor az ilyen állapotok folyamatosan követik egymást, az elmét "egyhegyűnek" nevezik

G[szerkesztés]

  • Ganésa (गणेश): elefántfejű embertestű istenség
  • giri (गिरि): domb, hegy
  • Gíta, Gítá (गीता Gītā): a Bhagavad-gíta rövid neve
  • gjána vagy dzsnyána, dnyána, jnyána (szanszkrit: ज्ञान): bölcsesség, transzcendentális tudás (angol cikk: )
  • guna (गुण): a szövegkörnyezettől függően többjelentésű szó. Többnyire a jelentése: minőség, sajátosság, tulajdonság, vagy erény, érdem.
    az elme minősége vagy sajátossága; a manifesztáció három alapvető energetikai kifejeződési formája; azok az alapenergiák vagy alapminőségek, amelyek minden létező alapját képezik [2]
    három guna van: szattva (सत्त्व), radzsasz (रजस्), tamasz (तमस्)
  • Govinda (गोविंद): Visnu egyik neve
  • guru (गुरु): a bölcsesség mestere, a spirituális tudás közvetítője
  • gurukula (गुरुकुल): a védikus oktatás iskolája, ahol a tanulók a guru mellett éltek
  • gurudéva (गुरुदेव): egy guru megszólítása

H[szerkesztés]

  • Hanumán (हनुमान् Hanumān): egy majom, aki a Rámájanában Isten tökéletes szolgáját képviseli. Hanumán Váju a szélisten fia
  • Hara (हर): az Úr, Siva egyik neve
  • hatha-jóga (हठयोग): a szervezet megtisztítását, egyensúlyát és a testi funkciók optimális hatékonyságát elősegítő gyakorlatok rendszere
  • hínajána (हीनयान) jelentése: "kis szekér", "kis kocsi", vagy "szűk ösvény". A szekér vagy ösvény a megvilágosodáshoz vezető eszközt jelenti.

I[szerkesztés]

  • Indra (इन्द्र) a mennydörgés, villámlás, az eső és a harc istensége
  • indríja (इन्द्रिय): érzékszerv
  • Ísvara (szanszkrit: ईश्वर) jelentése igen tág; Brahman ősokának legfelsőbb egyéniesült része; a személyes Isten
lásd még: hindu panteon

J[szerkesztés]

  • jadzsna (यज्ञ) jelentése: áldozat, felajánlás. A dharma három főágának egyike
  • Jama vagy Jamarádzsa (यम, Yama; यमराज Yama-rāja) az a félisten, aki a bűnösöket haláluk után megbünteti
  • jama (यम yama): a jóga első lépcsőfoka, etikai szabályok a helyes élethez és a megvilágosodáshoz
    A Jóga-szútrákban említett öt jama: ahiṃszā (अहिंसा): erőszakmentesség; szatja (सत्य): igazság, képmutatás-mentesség; asztéja (अस्तेय): a tulajdon tisztelete; brahmacsarja (ब्रह्मचर्य): önmegtartóztatás; aparigraha (अपरिग्रहः): birtoklásmentesség
  • jantra (यन्त्र, angol: yantra): meditációs célra készített jelképes geometriai formák rajza (angol cikk: )
  • játra (szanszkrit: यात्रा yātrā, angol: yatra) jelentése: utazni vagy zarándoklatra menni [3]; zarándoklat egy szent helyre
  • jóga (szanszkrit: योग) jelentése: összekapcsolni, egyesülni. A Bhagavad-Gítá alapján folyamat a Legfelsőbb Lénnyel való összekapcsolódás érdekében.[4] Végső célja a vele való egyesülés
  • jógi (योगी): a jóga gyakorlója, a szent iratok tanításainak követője
  • juga (युग): korszak (angol cikk: (en))
    A hindu kronológia négy világkorszaka, amelyek körforgásban követik egymást: Szatja-juga, Tréta-juga, Dvápara-juga, Kali-juga

K[szerkesztés]

  • kaivalja (कैवल्य, angol: kaivalya): tartózkodás, távolság valamitől, elkülönülés. A szánkhja és a jóga rendszerében a megszabadulás állapota. Tökéletes elszakadás az anyagtól és a lélekvándorlástól.
  • kája (काय kāya): szó szerint "test"; az ind filozófiákban több testet különböztetnek meg: kauzális, szubtilis, anyagi
    lásd még: trikája (buddhizmus)
  • kála (काल): idő
    Kali-juga (कलियुग): a hindu kronológia négy világkorszakának egyike, a képmutatás korszaka, amely ma is tart
  • Káli (काली): istennő, Párvati egyik megnyilvánulási formája
  • káma (काम) jelentése: vágy, kívánság (lásd még: Kámaszútra)
  • karma (कर्म): anyagi tettek, amelyekért visszahatás jár; az ok és okozat kölcsönhatása, törvénye
  • karma-jóga (कर्मयोग) az önzetlen "cselekvés jógája"
  • klésa (क्लेश) jelentése: méreg; az emberi szenvedés átfogó jelentésének hordozója
  • kósa (szanszkrit: कोश): sokjelentésű szó, többek közt a jelentése: burok, befedettség. Az ind filozófiában és az ájurvédikus gyógyászatban használt fogalom
  • krija (szanszkrit: क्रिया ‎kriyā) jelentése: tett, tevékenység, erőfeszítés. Adott esetben vallásos tetteket jelölnek vele, pl. szertartásokat; a jóga terminológiájában gyakran önkéntelen fizikai mozgásokra utal, amelyeket a kundalini felébresztése okoz [5] (angol cikk: (en))
  • a krija-jóga (क्रिया योग) a "cselekvés jógája"; a test fegyelmezésének, az elme szabályozásának és az aum-on való meditálás gyakorlata [6]
  • a hatha-jóga kriják a fizikai testet tisztító eljárások, más néven sat-karmák
  • Krisna (szanszkrit: कृष्ण, IAST: Kṛṣṇa): Visnu 8. megtestesülése, a Bhagavad-gíta alapján az Istenség legfelsőbb személyisége
  • kszama (szanszkrit: क्षमा kṣzamā): megbocsátás
  • kundalini (कुण्डलिनी kuṇḍalinī): az egyéni testekben rejtőző kozmikus életerő; vagy látens (rejtett) energia, amely az egész test és a pránikus erők statikus bázisa

L[szerkesztés]

  • Laksmi (लक्ष्मी): a gazdagság és jószerencse istennője
  • Lanka (लंका): Srí Lanka szigete
  • lila (szanszkrit: लीला līlā) jelentése: játék. a Legfelsőbb Úr / Isten transzcendentális cselekedete, utalva arra, hogy a mindenség Isten „játéka” (angol cikk: (en))
  • lingam vagy linga (szanszkrit: लिङ्गं, hindi: लिंग, IAST: liṅgaṃ) jelentése: szimbólum. A valóság megnyilvánult és megnyilvánulatlan aspektusait jelképezi
    a lingam szó egyik jelentése a férfi nemi szervet jelképezi és ez az asszociációs tévedés rányomta a bélyegét a lingam nyugati megítélésére, de a lingam (az ellipszoid) a Siva-sakti, Siva teremtő erejének jelképe [7]

M[szerkesztés]

  • maha (szanszkrit: महा ‎mahā́) jelentése: nagy, hatalmas
  • Mahábhárata (महाभारत): 3000 éves, szanszkrit nyelvű hindu eposz
  • Mahádévi (szanszkrit: महादेवी): anyaistennő; összetett szó: Mahá + Dévi
  • mahájána (szanszkrit: महायान): a buddhizmus három ágának egyike
  • Mahátma (szanszkrit: महात्मा mahātmā: - 2 szó: महा mahā + आत्मं vagy आत्मन ātman) jelentése: nagy lélek. A teljesen Isten-tudatú, felszabadult lélek.
    lásd még: Mahátma Gandhi
  • Mahávíra (szanszkrit: महावीर) वर्धमान) a dzsainizmus egyik fő prófétája, a 24 tírthankara közül az utolsó
  • Mahésvara (माहेश्वर): összetett szó: Mahá + Ísvara (Nagy Isten); Siva egyik neve
  • Maitréja (मैत्रेय) egy jövőbeli Buddha
  • maja
  • mála (माला; mālā): imafüzér
  • manasz (szanszkrit: मनस्): az elme
  • mandala (मण्डल): a kozmosz illetve különféle istenek hindu vagy buddhista vallási ábrázolása és ábra a spirituális energia fókuszálására
  • mandir (मंदिर): hindu templom
  • mantra (मंत्र) vallásos terminus, szellemi erőt tartalmazó mondás
  • Manu (मनु): félisten, az emberiség atyja
  • mauna (मौन): spirituális hallgatási, szótlansági fogadalom (angol cikk: (en))
  • méla (मेला): találkozó, gyűlés, fesztivál, vásár (lásd még: Kumbh mela)
  • Mathura (मथुरा): város Észak-Indiában, Delhi-től délre. Zarándokhely. Itt volt Krisna szülőhelye.
  • Meru (मेरु, meru) mítoszok alkotta vidék, a dzsainizmusban, a hindu és a buddhista kozmológiában az Univerzum központja
  • mitáhára (मितहार mitāhāra): mértékletesség a táplálkozásban (angol cikk: (en))
  • móksa, néha mukti (szanszkrit: मोक्ष, IAST: mokṣa): megszabadulás; szabadulás a születés és a halál örök körforgásából (szanszára), a reinkarnáció kötelékéből
    मो mo ( ma + o) क्ष ksa
  • mudra (szanszkrit: मुद्रा, mudrā): szimbolikus vagy szertartásos kézmozdulat vagy kéztartás a hinduizmusban és a buddhizmusban
  • muni (szanszkrit: मुनि): bölcs, szent, aszkéta, látnok (hasonló fogalmak: szádhu, risi)
  • múrti (मूर्ति, IAST: mūrti): egy istenség megtestesülése egy tárgyban

N[szerkesztés]

  • nádi (नाडी nāḍī): energiacsatorna, amelyben a prána áramlik
  • násztika (नास्तिक): a Védák tekintélyét el nem fogadó, heterodox indiai vallásokat és filozófiákat jelölő kifejezés
  • nijama (नियम): a jóga második lépcsőfoka, egyfajta magatartási kódex a helyes élethez és a spirituális megvilágosodáshoz
    A Jóga-szútrákban említett öt nijama: saucsa (शौच) : külső és belső tisztaság; szantósa (संतोष) : elégedettség; tapasz (तपस्) : önmegtagadás, önmegtartóztatás; szvádhjája (स्वाध्याय) : öntanulmányozás és önnevelés a szent iratok tanulmányozása által; Iśvara-praṇidhāna: Isten iránti teljes odaadás.
  • nirguna (निर्गुण): gunáktól mentes, tulajdonságok nélküli. Brahmannal kapcsolatban arra utal, hogy Ő az anyagi tulajdonságok felett áll.[4]
  • nirvána (निर्वाण): megszabadulás az anyagi léttől és szenvedéstől; az ind filozófiában Brahmannal való egyesülés
  • njája (न्याय): a hat ortodox hindu iskola egyike (angol cikk:)

O, Ó[szerkesztés]

  • ódzsasz (ओजस्): az ájurvéda egyik fogalma, jelentése: életerő, vitalitás, de jelentéstartományába beletartozik a tiszta tudat és a spiritulis emelkedettség is [8]
  • om vagy aum (ॐ): alap- vagy gyökérmantra, ezért sok mantra, ima és rituálé elején mondják

P[szerkesztés]

  • pandit (पण्डित): tanult, művelt ember; valamely tudományterület tanára
  • para (szanszkrit: परा) többjelentésű: transzcendentális, nagyobb, a legmagasabb, legjobb; cél; létezés; korábban, később stb.[9]
  • paramahansza (szanszkrit: परमहंस): magas rangú hindu spirituális tanítók vallási-teológiai címe
    lásd még: Paramahansza Jogananda
  • Paramátma, néha: Paramátman (szanszkrit: परमात्मा, IAST: paramātmā): legfelsőbb lélek; azonos Brahmannal, amely minden élőlény szívében lakik és kíséri őt, miközben egyik testből a másikba vándorol
  • parampara (परम्परा, paramparā): mester-tanítvány megszakíthatatlan láncolata, melyben a tudást adják át nemzedékről nemzedékre
  • paramguru : a guru guruja; a mester mestere
  • parinirvána (szanszkrit: परिनिर्वाण): a buddhizmusban a halál pillanata után bekövetkező nirvánára utal, amely azokkal történik, akik még életük során elérték a nirvánát
  • Párvati (szanszkrit: पार्वती, IAST: Pārvatī): istennő, szelíd aspektusa Mahádévinek
  • Patandzsali (पतञ्जलि): egy vagy több tudós és szerző használta ezt a nevet, aki(k) a Kr. e. 2. század és Kr. u. 6. század között élt(ek). Két fontos mű szerzője vagy társszerzője: Mahábhásja és a Jóga-szútrák
  • pra (szanszkrit: प्र): előtag és fokozószó, jelentése kb.: nagyobb, magasabb, legfelső, legelső. például: prajnána (प्रज्ञान): magasabb tudás, intuíció
  • prakriti: (szanszkrit: प्रकृति, IAST: prakṛti) az örök ősanyag vagy ősforrás; a megnyilvánuló, szemmel látható sokféleség energiahálója, amely a természetként, a fizikai világként jelenik meg
  • prána (szanszkrit: प्राण, angol: prana, IAST: prāṇa): univerzális életerő, energia, lélegzet
  • pránájáma (szanszkrit: प्राणायाम, angol: pranayama, IAST: prāṇāyāma): légzésirányítás a jógában tett előrelépés érdekében; egy létállapot, amelyben túlhaladottá válik a lélegzet és a lélegző dualitása
  • pratjáhára (szanszkrit: प्रत्याहार): az elmeműködés befelé fordítását, a tudatos magunkba tekintést, elmélyedést jelent
  • praszáda vagy praszád (प्रसाद): a hindu templomban készített megszentelt étel (felajánlás) az ott lakozó istenségnek
  • púdzsa (पूजा, IAST: Pūjā): vallási szertartás. A mindennapi púdzsát a házi oltárnál, a mandírnál végzik el, amikor is a családfő a család védőistenéhez imádkozik, miután tiszteletüket tették a múrtinak (az istenszobornak)
  • Puránák (पुराण) jelentése: ősi. A Védákat kiegészítő 18 történelmi mű
  • Puri (जगन्नाथपुरी): város az indiai Orisza tengerpartján, Dzsagannátha múrtijának és templomának szent városa; zarándokhely
  • purusa (पुरुष): tiszta tudatosság; az egyéni lélek vagy a Legfelsőbb Úr; rokon értelmű az átmannal

R[szerkesztés]

  • Ráma (राम Rāma): Visnu 7. megtestesülése, tetteit a Rámájana foglalja össze
  • Rámájana (रामायण Rāmāyaṇa): ősi indiai eposz, amely fontos része a hindu kánonnak (szmriti)
  • rádzsa (राजा): király, uralkodó. Női formája a ráni (राज्ञी)
  • rádzsa-jóga (राजयोग) szó szerint: királyi jóga; astánga jógának is nevezik, mert nyolcfokú jóagként jelenik meg
  • radzsasz (रजस्): a három guna egyike; a szenvedély kötőereje, amelyet az anyagi törekvés és az érzékielégítésre való vágy jellemez
  • rága (राग): érzelmi kötődés, amelyet a testi vágynak, mohóságnak és a szenvedélynek feleltetnek meg
  • Rigvéda (ऋग्वेद ṛgvedā) jelentése: versekben kifejezett tudás. A Védák egyike
  • risi (ऋषि): az ősi védikus értelemben egy látnok volt, egyúttal ihletett költő, szent ember

S[szerkesztés]

  • sakti (शक्ति): az áramló kozmikus energia
    a sakták vagy másképp a saktizmus (शाक्तं) követői a hinduizmus 3 fő ágának egyik irányzata, melynek középpontjában az Anyaistennő-kultusz áll
  • saivizmus vagy saiva (शैवसम्प्रदाय): a hinduizmus egy ága, amely elsődleges és legfőbb istennek Sivát, vagy annak egy megtestesülési formáját vagy szimbólumát tartja
  • Sankara (szanszkrit: शंकर, Adi Sankara vagy másképp Sankarácsárja) indiai filozófus, az advaita védánta iskola legnagyobb alakja
    ő volt aki megalapozta az advaita doktrínát, ami Brahman személytelen természetét hangsúlyozza, valamint azt, hogy a lelkek azonosak a nem differenciált Brahmannal.[4]
  • sánti (शान्ति , angol: shanti): belső béke, nyugalom
  • sásztra (शास्त्र): értekezést, szöveget jelent egy adott területen
  • sat-karma (षटकर्मन ṣaṭkarman, angol: shatkarma): a test kitisztításának hat művelete
  • saucsa (शौच): tisztaság a gondolkodásban, a beszédben, a testben
  • síla (शील): tudatos és szándékos etikai viselkedésforma a buddhizmusban
  • Siva (शिव): a trimúrti egyike, a saivizmus irányzat számára a főisten
  • Sri (szanszkrit: श्री, angol: Sri, Shri, IAST: śrī)
    • megtisztelő cím, amelyet bölcseknek, mestereknek szoktak adni, hasonló mint az angolban a Mr. (mister), de annál magasabb rendű (angol cikk: (en))
    • Visnu párja, más néven Laksmi
  • sruti (श्रुति): az isteni kinyilatkoztatás legfőbb tekintélyű szövegei

Sz[szerkesztés]

  • szádhaka (साधक): spirituális útkereső; egy bizonyos életformát élő ember, aki megvalósítja élete értelmének célját (angol cikk: (en))
  • szádhana (साधन szādhanā): rendszeresen végzett spirituális gyakorlat; például a jóga elkötelezett, állhatatos gyakorlása, amely lelki megvilágosodáshoz vezet
  • szádhu (साधु): aszkéta, szent ember
  • szamádhi (szanszkrit: समाधि, angol: samadhi, IAST: samādhi): a meditáció legmagasabb foka
  • szamhita (szanszkrit: संहिता, IAST: saṃhitā): gyűjtemény
    सं szam ( sza + m) हि hi ( ha + ि i) ता ( ta + á)
  • szamjama (szanszkrit: संयम, angol: samyama): ama mentális műveletek összességét jelöli, amelyek egy dolog, egy jelenség, egy lény stb. lényegének észleléséhez vezetnek [10]; három gyakorlat együttese: dhárana (koncentráció), dhjána (mély meditáció) és a szamádhi (az önvalóval való eggyé-válás) (angol cikk: (en))
  • szamszkára (szanszkrit: संस्कार): a szövegkörnyezettől függő többjelentésű szó: tökéletesség, gondolat, forma, tisztaság stb.[11]
    • az előző életekből eredő tudatalatti lenyomatok, lásd: szamszkára
    • rítus vagy tisztító szertartás az indiai vallásokban. Ezeket a szertartásokat az ember élete során a fogantatásától kezdve újra és újra elvégezik. lásd: szamszkára (rítus)
    • mint buddhista fogalom lásd: szamszkára
  • szankalpa vagy szamkalpa (संकल्प): gondolat; akarat, vágy, szándék
  • szánkhja (szanszkrit: सांख्य, IAST: sāṃkhya): bölcselet, a hat ortodox hindu iskola egyike
    • az odaadó szolgálat útja
    • az anyag és szellem analitikus megkülönböztetése
  • szannjásza vagy szanjásza (संन्यास, angol: sannyasa): lemondás, felajánlás; az élet lemondott rendje (a négy ásrama – lelki rend – egyike), melynek célja a lelki fejlődés
    • a szannjászin (संन्यासिन्): a lemondott rendben élő személy
  • szanszára vagy szamszára (संसार): a születés és a halál körforgása, a lélekvándorlás hindu formája
  • szanszkára vagy szamszkára (संस्कार):
  • szamszkára - az előző életekből eredő tudatalatti lenyomatok, emlékek
  • szamszkára - a buddhizmusban azt jelenti, hogy 'az, ami összerakódott' vagy 'az, ami összerak'
  • szamszkára - rítus vagy tisztító szertartás az indiai vallásokban
  • szantóṣa (संतोष): megelégedettség a külső körülményekkel
  • Szaraszvati (szanszkrit: सरस्वती, angol: Saraswati) hindu istennő; folyó
  • szat (सत्, sat): többjelentésű: lét, létezés; valódi, igaz; a valóban létező; helyes, jó, gyönyörű
  • szatja (szanszkrit: सत्य, szatjā, angol: satya): eredeti, igaz, igazság, igazságosság, becsületesség
  • szatszanga (सत्सङ्ग): szent emberek társasága, az "igazság társasága". összetett szó: szat (igazi, jó) + szanga (társaság, gyűlés)
  • szattva (szanszkrit: सत्त्व): a három guna egyike; a tisztaság, egyensúly, nyugalom, béke (angol cikk: )
    az étel – a jóga és az ájurvédikus irodalom alapján – lehet szattvikus, radzsaszikus vagy tamaszikus. A nyers vagy vízben főzött vegetáriánus ételek többnyire szattvikusak [12] (angol cikk: )
  • szeva (सेवा sevā): önzetlen szolgálat
  • sziddhi (szanszkrit: सिद्धि): paranormális, természetfeletti erő és képességek, amely természetesen fejlődik ki meditáció és jóga útján
  • sziddha (सिद्ध): a tökéletessé vált mester, tökéletes lélek, bölcs, szent
  • sziddhártha (सिद्धार्थ siddhārtha): "aki elérte a célját"; lásd még: Gautama Sziddhártha
  • szmriti (स्मृति): régi szent hagyomány szövegei
  • sztúpa (szanszkrit: स्तूप, angol: stupa, IAST: stūpa): Buddha relikviáit tartalmazó buddhista vallási építmény
  • Szúrja (szanszkrit: सूर्य Sūrya) a napisten
  • szútra (szanszkrit: सूत्र, angol: sutra, IAST: sū́tra): szöveges formátumú aforizma vagy aforizma-gyűjtemény
  • szvádhjája (स्वाध्याय): önelemzés és önnevelés, továbbá a szent iratok tanulmányozása
  • szvámi (szanszkrit: स्वामी, angol: swami) aszkéta vagy jógi, aki beavatást nyert a vallási szerzetesrendbe és a legmagasabb spirituális megvalósításnak szenteli az életét
  • szvasztika (स्वस्तिक): a hinduizmus legszentebb, nem szótagot ábrázoló jelképe
  • Szvargaloka vagy Szvarga (स्वर्ग): a mennyek anyagi bolygói, a mennyország, a félistenek birodalma (angol cikk: (en))

T[szerkesztés]

  • tamasz (तमस्): a 3 guna egyike, a sötétség, tudatlanság, tétlenség állapota
  • tapasz (szanszkrit: तपस): önfegyelmezés, önmegtagadás
  • tantra (szanszkrit: तन्त्र): az ind vallásfilozófia egy áramlata, eredetileg a hinduizmus misztikus formája volt, majd később a buddhizmusba is beolvadt
  • tattva (szanszkrit: तत्त्व) a mindenség lényegét meghatározó és teremtő alap, princípium
  • théraváda (थेरवाद): a buddhizmus egyik ága
  • tírtha (तीर्थ): szent hely, zarándokhely
  • tilaka vagy tika (तिलक): a testre (rendszerint a homlokra) festett vallási jel
  • trimúrti (त्रिमूर्ति): a hinduizmusban Ísvara (Isten) megnyilvánulásának hármassága
  • turíja (तुरीय): a tudatfelettiség állapota, amely meghaladja az ébrenlét, az alvás és a mély-alvás állapotait (angol cikk: (en))

U[szerkesztés]

  • upádána (उपादान) jelentése: anyagi alap vagy okozat; Brahman anyagi megtestesülése
  • upanisad (उपनिषद्) jelentése: melléülés (a tanítvány leülése a mester mellé). Ókori ind bölcseleti művek
    upaniṣad u pa नि ni ( na + ि i) sa द् d ( da + )

V[szerkesztés]

  • vadzsrajána (वज्रयान): a buddhizmus három ágának egyike, tantrikus változata
  • váju (szanszkrit: वायु,, angol: vayu): a négy ill. öt alapelem (tattva) egyike; továbbá egy hindu istenség (angol cikk: (en))
  • vairágja (वैराग्य): szenvedélytelenség, vágynélküliség, kötődésmentesség
  • vaisésika (वैशेषिक): a hat ortodox hindu iskola egyike (angol cikk: )
  • vaisnavizmus vagy vaisnava (वैष्णवम्): a hinduizmus három fő ágának egyike. Elsődleges és legfőbb istennek Visnut, vagy annak egy megtestesülési formáját, avatáráját ismeri el
  • véda (szanszkrit: वेद): tudás; a Védák India legrégibb irodalmi emlékei, négy hindu szent irat
    veda वे ( va + é) da
  • vászana (वासना, vāszanā): rejtett belső vágy, illetve karmikus hatás, lenyomat, amely befolyásolja egy személy viselkedési hajlamát. Értelmezhető a múltbéli tapasztalatok hatására létrejött tudatalatti benyomásokként is. (angol cikk: (en))
  • Védánta (वेदान्त, IAST: Vedānta): az ind filozófiák egyike
  • vidja (विद्य vidjā): tudás
  • Visnu (विष्णु): az istenség személyisége, a a három legfőbb hindu istenség, a trimúrti egyike
  • Vjásza vagy Vjászadéva (व्यास): a Mahábhárata, a puránák, a Védánta-szútra szerzője és a védikus irodalom egyéb részeinek szerkesztője (angol cikk: (en))
  • vritti (वृत्ति): az elme szüntelen mozgása, a tudatfolyamat, gondolkodás legkisebb egysége (angol cikk: (en))

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. http://wiki.yoga-vidya.de/Adhikari
  2. Godfrey Devereux: A jóga alapjai
  3. http://terebess.hu/keletkultinfo/hinduizmus2.html
  4. ^ a b c Bhagavad-Gítá - úgy, ahogy van, 1993
  5. Szvámi Ráma: Élet a Himalája Mestereivel, 422. oldal, 2004, Harmónia
  6. Jóga-szútrák II. 1.
  7. Kozma András: A hindu istenalakok szimbólumai, 2001
  8. Oszlár Kálmán András: Jóga az ágyban - https://books.google.hu/books?id=N3aPBQAAQBAJ&pg=PT174&lpg=PT174&dq=%C3%B3dzsasz+szanszkrit+szavak&source=bl&ots=PRB1pvdE7A&sig=9DDagdPUmxSGrxa5AI0qBJXNbPA&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwiKiI6K2d_PAhUhJsAKHRBIB5gQ6AEIJDAC#v=onepage&q=%C3%B3dzsasz%20szanszkrit%20szavak&f=false
  9. http://wiki.yoga-vidya.de/Para
  10. Julius Evola: A hatalom yogája: Szójegyzék
  11. https://en.wiktionary.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%B0
  12. http://www.satyananda.hu/pdf_new/cikk_4.pdf
  13. Kérdések és válaszok a Krisna-tudatról: szanszkrit szójegyzék, 2008
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Glossary of Hinduism terms című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • A Bhagavad-Gítá - úgy, ahogy van: szójegyzék, 1993
  • Baktay Ervin: Rámájana és Mahábhárata: szanszkrit nevek, 1960
  • Kérdések és válaszok a Krisna-tudatról: szanszkrit szójegyzék, 2008
  • Godfrey Devereux: A jóga alapjai: szanszkrit lexikon, 2002
  • Srí Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz: szanszkrit kifejezések, 2014

Külső hivatkozás[szerkesztés]