Nihonsoki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Részlet a Nihonsoki egyik Heian-kori példányából.

A Nihonsoki (japánul: 日本書紀, Hepburn-átírással: Nihonshoki, magyarul: Japán krónikája) vagy Nihongi (japánul: 日本紀, magyarul: Japán krónika) japán történelemkönyv, a Kodzsikivel együtt a japán történelem két klasszikus krónikájának egyike. Bár a Kodzsiki régebben született, mint a Nihonsoki, a kettő közül a Nihonsoki a pontosabb és részletesebb. A Nihonsoki Japán őstörténetének leghiánytalanabb áttekintését nyújtja, így az évek során történészek és régészek számára nélkülözhetetlen történelmi forrásá vált.[1]

A krónikát i. sz. 720-ban fejezték be. Véglegesítését Toneri herceg, Temmu császár fia felügyelte, és nagyban segítette Ó no Jaszumaro, korabeli nemes és a Kodzsiki egyik főszerkesztője. A Nihonsoki Gensó császárnőnek van dedikálva.

Keletkezés és tartalom[szerkesztés]

Végleges formája 720-ban született meg Tonari herceg szerkesztői felügyelet alatt, Ó no Jaszumaro segítségével. Császári parancsra készült, célja a központi császári hatalom megerősítése volt. A történetek megerősítik a népet abban a tudatban, hogy a császáruk isteni eredetű. Kínai nyelven jegyezték le, a Japánban zajló eseményeket egészen 697-ig, Dzsitó császárnő (ur. 686-697) uralkodásának végéig követi. Formája történeti jellegű írás pontos dátumozással és nevekkel. Forrásait tekintve kínai és koreai feljegyzések adatait is tartalmazza, ebből következtetve nem csak a szigetországbeli, hanem az azon kívül zajló eseményekről is szót ejt. A kínai hatások erősen kivehetőek, ezt mutatja a kínai írás, a forma, és utalás pl. a konfuciánus elvekre.


Fejezetek[szerkesztés]

30 fejezetből áll. Az első fejezet mitológiai hangvételű, a teremtésmítoszt meséli el: a Japán szigeteket istenek hozták létre, akik közül kettő - A férfi Izanagi és a női Izanami - alászállt az égből, hogy a feladatot elvégezze. Ők hozták létre a többi kami-t (istenek vagy természetfeletti erők) is, olyanokat, mint a tengert, folyókat, szelet, fákat és hegyeket befolyásoló egyedeket. Ezek közül két istenség, a Napistennő, Amateraszu Ómikami, és bátyja, a Vihar Istene háborúztak egymás ellen, amelyből Amateraszu emelkedett ki győztesként. Tőle származtatják magukat a japán császárok. Az ő leszármazottja Dzsinmu, az első császár, a Dzsinmut követő uralkodók pedig szintén az ő leszármazottai. A további fejezetek a császárokról szólnak. A hangsúly nem a történelmi tényeken, hanem a császárok tettein, az erkölcsös uralkodó érdemein, a rossz uralkodó hibáin van. Más országokkal való diplomáciai kapcsolatokat is leír.

Fejezetek:

Nihonsoki hasonlóságai a Kodzsikivel[szerkesztés]

A Nihonsoki 7 évvel a Kodzsiki után készült el, és rögtön népszerűvé vált elődjénél. A két mű között rengeteg hasonlóság és átfedés van, azonban a Kodzsikit inkább vallási, a Nihonsokit pedig történelmi szövegként kezelik. Mindkettőhöz ugyanazokat a forrásokat használták fel (Császári feljegyzések (Teiki 帝紀), Ősi mitológia (Kudzsi 旧辞), Teremtéstörténet (Hondzsi 本辞) de a Nihonsoki ezeken kívül kínai és koreai feljegyzéseket is használt, és jóval hosszabb mint a másik. Jobban érvényesül benne a kínai hatás is.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Szanajda: Andrew Szanajda. Making Sense in History - Historical Writing in Practice, 2. kiadás, Bitingduck Press LLC [2007] (2012). ISBN 9781938463037. Hozzáférés ideje: 2018. április 30.