Misna
A Misná, magyarul Ismétléssel tanulás (héberül מִשְׁנָה misná) a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan (tórá se-beal-pe) alapja. Alapvetően a Tóra rendelkezéseihez kapcsolódó kérdések és válaszok, valamint az azokból leszűrt vallástörvények (halácha) gyűjteménye, ezen kívül rövidebb elbeszéléseket, tanításokat is tartalmaz. Végleges összeállítására Jehuda Hanászi nevéhez köthető.
Azokat a zsidó tudósokat, akik fenntartották, fejlesztették és áthagyományozták, tannáknak nevezzük. A Misná anyagának összeállítója és rendezője Akiba ben Jószéf volt, az ő és mások, különösen rabbi Méir tevékenysége nyomán Jehuda Hanászi (másként Háqádós, a szent, vagy röviden Rabbi, meghalt i. sz. 219.) szerkesztette egybe a ma ismert alakjában.
A Misná legrégibb magyarázata a gemára, e kettő együtt alkotja a Talmudot. A Misná számos kommentárja közül a legkiválóbbak Maimonidész (Móse ben Majmuni), Ovadja Bertinoro és Heller Lipman Jomtov nevéhez fűződnek. Latinra lefordította Surenhuius Vilmos (Amszterdam 1698-1703), németre Rabe (1760) és Jost J. M. (Berlin 1832). Magyar fordítása máig nincs, csak részletek jelentek meg belőle.
Szerkezete[szerkesztés]
A Misná hat ún. széderből, azaz rendből áll, innen a teljes neve: Sissá szidré (ha)Misná - A Misná hat rendje. (A két első szó kezdőbetűi adják a Sász rövidítést, ami alatt ma elsősorban a Misná hat rendje szerint felépülő Talmudot értik.) Az egyes széderek un. traktátusokra (masszechet / masszichtá) oszlanak, ezek fejezetekre (pereq), az egyes pereqek pedig rövid misnákra, alszakaszra. A misná szó tehát egyaránt vonatkozik e rövid szakaszokra (többessz.: misnájót), valamint ezen misnák gyűjteményére, a teljes Misnára is.
- A teljes Misna: A Misna hat rendje
– Sissá szidré (ha)Misná- A teljes Misnában:
– 6 Rend (széder, szedárim)- Az egyes rendeken belül:
– Traktátusok (masszechet, masszichtót)- Az egyes traktátusokon belül:
– Fejezetek (pereq, peráqim)- Az egyes fejezeteken belül:
– Szakaszok, a tulajdonképpeni misnák (misnájót)
- Az egyes fejezeteken belül:
- Az egyes traktátusokon belül:
- Az egyes rendeken belül:
- A teljes Misnában:
Valamennyi traktátus egy-egy pontosan meghatározott tórai szakasz körül mozog (ezeket az igényesebb kiadások a traktátusok elején külön is feltüntetik, fordítással), a továbbiakban ezeknek az igehelyeknek a megbeszélése folyik.
Rendek[szerkesztés]
- 1. Zeraim (Magvak) - Tizenegy traktátusból áll. Az első kivételével valamennyi a földműveléssel és mezőgazdasággal kapcsolatos törvényeket tárgyalja. Az első traktátus az imával foglalkozik, mivel minden földi gyümölcs élvezése előtt imát ír elő a hagyomány, és ehhez kapcsolódóan a naponta végzendő imákat is tárgyalja.
- 2. Móéd (Ünnep, szó szerint: Kijelölt idő) - Tizenkét traktátust tartalmaz, tárgya a szombat és az ünnepek megülésének módja.
- 3. Násim (Asszonyok) - A házassági törvényekkel és családi élettel kapcsolatos tradíciók hét traktátusát tartalmazza.
- 4. Nezikin (Károk) - Tíz traktátusban foglalkozik az adásvétellel, a talált dolgokkal, a palesztinai zsidók sajátos törvénykezésével, az eskükkel, a bálványimádással. Ez tartalmazza a Ávót (Atyák) traktátust, mely a zsidó imakönyvbe is bekerült a Pészah és Rós hásáná közti hosszú szombat délutánok számára olvasmányként. A zsidó etika alapvető tanításai találhatók benne.
- 5. Kodásim (askenáz Kodosim; Szentségek) - Az áldozati kultusz hagyományairól szóló tizenegy traktátus, melynek a Misna szerkesztésének idején mindössze történeti értéke volt, hiszen a jeruzsálemi Templom pusztulásával megszűnt az áldozás a zsidóságban.
- 6. Táhárot (askenáz Tohorajsz; Tisztasági törvények) - A különféle, elsősorban emberi tisztátalanságokat, valamint a betegségeket tárgyalja tizenkét traktátusban.
A Misna rövid szavakban mondja el az egyes tannaiták utasítását a felmerülő esetekben. A vallási cselekedetet akarja irányítani egyrészt, másrészről pedig vezérfonala akart lenni a tudósoknak, akik az iskolákban fejtegetik a tant.
Nyelvezet[szerkesztés]
A Misná nyelve a klasszikus héber nyelvnek a bibliai héber utáni második fázisa, az úgynevezett misnai héber nyelv. Erősen formulázott (túlnyomórészt jogi) nyelvezete lényegében teljesen egységes, és bár a bibliaira épül, attól számos ponton eltér. A legnagyobb hasonlóságot Ezékiel könyvének egyes részeivel mutatja. Tisztasága, a bibliainál jóval egységesebb nyelvtani szerkezete és kétségtelen szépsége miatt máig vita tárgya, hogy élő vagy mesterséges nyelvről van szó. A Ben-Jehuda-féle nyelvújítás elsősorban ehhez tért vissza.
Nyelvtan[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- A Talmud könyvei. Az eredeti Talmud szöveg alapján írta Molnár Ernő. Bevezető Blau Lajos, Hevesi Simon, Venetianer Lajos, Weisz Miksa, Kálmán Ödön, Molnár Ernő, Kiss Arnold, Edelstein Bertalan, Fischer Gyula, Kún Lajos, Goldberger Izidor, Pfeiffer Izsák. Budapest, Korvin Testvérek Könyvnyomdája, 1921–192?
- Bokor József (szerk.). Misna, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
