I. e. 406

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Évszázadok: i. e. 6. századi. e. 5. századi. e. 4. század

Évtizedek: i. e. 450-es éveki. e. 440-es éveki. e. 430-as éveki. e. 420-as éveki. e. 410-es éveki. e. 400-as éveki. e. 390-es éveki. e. 380-as éveki. e. 370-es éveki. e. 360-as éveki. e. 350-es évek

Évek: i. e. 411i. e. 410i. e. 409i. e. 408i. e. 407i. e. 406i. e. 405i. e. 404i. e. 403i. e. 402i. e. 401

Események[szerkesztés]

Görögország[szerkesztés]

  • A peloponnészoszi háborúban a spártai flotta élén Lüszandroszt Kallikratidasz váltja, aki ostrom alá veszi a leszboszi Methümnát, veszélyeztetve ezzel Athén gabonaellátását. Az athéni flotta Konon vezetésével Leszboszra hajózik, de a fölényben levő spártaiak beszorítják őket Mütiléné kikötőjébe.
  • Athén hirtelenjében összeszedett flottájával, rabszolgákból és idegenekből álló legénységgel az arginuszai csatában legyőzi a tapasztaltabb spártaiakat Leszbosznál, a csatában Kallikratidasz is elesik. Az Athénba visszatérő flottaparancsnokokat (köztük Periklész fiát) megvádolják azzal, hogy az ütközet során nem vették fel az elsüllyedt hajók túlélőit és kivégzik őket.
  • Spárta békét kér, de az athéni Kleophón elutasítja őket.

Itália[szerkesztés]

  • Rómában consuli jogkörű katonai tribunusok: Publius Cornelius Rutilus Cossus, Numerius Fabius Ambustus, Caeus Cornelius Cossus és Lucius Valerius Potitus. Róma hadat üzen Veiinek és megkezdi tíz évig tartó ostromát.
  • Szicíliát ismét megtámadják a karthágóiak. Agrigentum ostroma közben táborukban járvány tör ki, vezérük, Hannibal Mago meghal. Himilco veszi át a parancsnokságot, kifosztja Agrigentót és Camarinát, Gelát pedig elpusztítja. Lakói Szürakuszaiban keresnek menedéket. A hazatérő agresszorok behurcolják Karthágóba a járványt.

Kultúra[szerkesztés]

  • Euripidész nem sokkal halála előtt megírja a Bacchánsnők c. tragédiáját.

Halálozások[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 406 BC című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.