Körülmetélés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A körülmetélés a külső nemi szervek egészségügyi (vagy egészségügyire hivatkozó), vallási okok vagy egyéb meggyőződés miatt, de nagyon gyakran a szexuális vágy (illetve a szexuális örömszerzés) korlátozásának céljából végrehajtott részleges eltávolítása. Egyes ősi kultúrákban a vakbuzgó hagyománytisztelők[1] már csecsemőkorban végrehajtják a körülmetélést, ám majdnem mindig a serdülőkor kor előtt.

A férfi körülmetélések százalékos elterjedtségének becslése a 2007-ben.

Férfi körülmetélés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hímvessző kórházi körülmetélése
Körülmetélés ajánlott visszatérő gyulladás esetén
Tüntetés a gyermekek körülmetélése ellen a washingtoni Fehér Ház előtt
Hagyományos zsidó körülmetélés előkészítése

Orvosi körülmetélés során a fitymát sebészi úton, általában helyi érzéstelenítés mellett teljesen eltávolítják, így az a hímvessző nyugalmi esetében sem borítja a makkot. Az Amerikai Egyesült Államokban viszont évtizedeken keresztül érzéstelenítés nélkül végezték, abból a feltételezésből kiindulva, hogy az újszülöttek fájdalomérzékelő-képessége jóval kisebb, mint a már idősebb gyermekeké[2]Annak ellenére, hogy ezt az orvosi álláspontot már régen megcáfolták, Németországban egyes vallások képviselőinek lobbitevékenysége nyomán a Bundestag egy 2012-ben hozott törvényben mégis engedélyezte a csecsemők érzéstelenítés nélküli körülmetélését.[3].

A világon a felnőtt férfiak mintegy ötöde körülmetélt, de a statisztika országonként nagyon eltérő képet mutat.Ez a szabály a legtöbb afrikai vagy ausztráliai törzsnél, ahol általában a serdülőkor végén, a felnőtté, férfivá avatási szertartás(ok) keretében[4] kerül erre sor; szigorú vallásos előírás a zsidó férfiak számára, akiknél szertartásként végzik el a születés utáni nyolcadik napon; és általános elterjedt szokás a muzulmánok között, akik a serdülés előtt különböző életkorokban végeztetik el a beavatkozást, ami sokak álláspontja szerint lényegében nem más, mint a gyermekek bántalmazásának egy jellemző, durva példája.

Az európai eredetű kultúrában ez a beavatkozás szinte kizárólag az angolszász országokban — leginkább az Amerikai Egyesült Államokban — terjedt el a 19. század végétől. Az amerikai férfiak kb. 60-65%-a körülmetélt; a déli és a nyugati államokban ez a szám alacsonyabb, északkeleten magasabb (pl. a New York-i körzetben ez az arány 90%-körül alakul; a brit férfiaknak mintegy 20%-a körülmetélt, és ennél nagyobb az arány Kanadában és Ausztráliában.
A beavatkozás eredeti célja az volt, hogy a kamaszfiúkat leszoktassa a maszturbálásról. Az elkövetkező évtizedekben egyes elvégzett kutatások kimutatták, hogy bizonyos betegségek a körülmetélt férfiaknál ritkábban fordulnak elő — ettől kezdve általános egészségügyi-megelőző eljárásként alkalmazták. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben tudományos kutatások bizonyították, hogy a csecsemő– vagy kisgyermekkori beavatkozás sokkal több hátránnyal, mint előnnyel jár. Egyúttal, mivel a beavatkozás gyakorlatilag visszafordíthatatlan, sérti a gyermekek sértetlen, egészséges testhez való jogait. Ezért nem véletlen, hogy újabban olyan heves viták övezik, minek hatására pl.: az Egyesült Államokban az utóbbi években jóval kevesebb szülő metélteti körül újszülött gyermekét, mint ezelőtt két-három évtizeddel.

Zsidó körülmetélés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zsidó vallású férfiak számára kötelező a körülmetélés, akiknél szertartásként végzik el a születés utáni nyolcadik napon.[5] Ez a brit milá, melynek szó szerinti jelentése: a körülmetélés szövetsége. Ennek eredete Mózes első könyvében (a 17. fejezetben) található: Isten Ábrahámmal kötötte meg a szövetséget, egyúttal felkérte: magát és családja férfi tagjait, ezenkívűl szolgáit is metélje körül. A beavató szertartásra, melyen a fiú a nevét is megkapja, nem szokás meghívót küldeni, ugyanis ez akkora megtiszteltetés, amit nem szabad visszautasítani - így inkább kihirdetik azt. A beavatkozást végző személy a mohél, a kisgyereket a szándák - koma - tartja. Szokás egy széket szabadon hagyni, hogy lélekben Élijáhu (Illés próféta) is ott lehessen. Ezután családi ünneppel zárják az eseményt.

Női körülmetélés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A női körülmetélések százalékos elterjedtségének becslése a 2010-es években Afrikában. Forrás: Afrol news

A női körülmetélés egy ősi afrikai eredetű szokás. Különböző tévhitek kapcsolódnak hozzá - például, hogy szükséges a szüléshez, megszépíti az arcot, a folytonos szexuális vágyat elhárítja - azonban az eljárás a nők alárendelésének egyik kegyetlen eszközéül szolgál.[6] Gyakran megtagadják az olyan nő feleségül vételét, aki nem esett át ezen a beavatkozáson.

Vallási hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iszlámban a női körülmetélés nem vallási előírás,[7][8][9] mégis az iszlám államok többségében a mai napig elterjedt hagyomány. Az 1990-es években évente kétmillióra, összesen 80-130 millióra becsülték az iszlám vallású körülmetéltetett nők számát[10]

A modernista muszlimok a népi vallásosság és babona barbárságot idéző maradványának tartják, illetve nem végzik Iránban, Jordániában, Líbiában és Szaúd-Arábiában.

A csonkítás a kopt kereszténység körében (Etiópiában és Egyiptomban) is általánosan elterjedt szokás.

Női körülmetélés fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nő nemiszerv-csonkításának három formája van. A legkisebb beavatkozás az úgynevezett Sunna-műtét, ilyenkor a csikló fitymáját távolítják el. Ez felel meg a fiúk körülmetélésének. A közepes beavatkozást egyszerűen "kivágás"-nak nevezik, mivel a csikló teljes és a kisajkak részleges eltávolítását jelenti. A legsúlyosabb beavatkozás az úgynevezett infibuláció, amikor a csiklót, a kisajkakat és a nagyajkak középső részét vágják ki, sőt a hüvely nyílását össze is varrják. Ilyenkor csak minimális nyílás marad a vizelésre, s majd később a havivérzésre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Megcsonkított nőiesség
  2. http://docplayer.hu/3786658-A-korulmeteles-utmutato-a-donteshez-dr-john-smith-es-geoffrey-francis.html
  3. http://www.szombat.org/politika/bundestag-a-korulmeteles-legalis
  4. Róheim Géza: A csurunga népe. Budapest, 1932.
  5. Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni.... (Hozzáférés: 2014. augusztus 16.)
  6. Simon Róbert Iszlám kulturális lexikon, i. m. 1 fejezet, 263. old.
  7. Danielle Robinson, i. m. 90. old.
  8. A nő esetében elítélendő és tilos is egyben az a fajta »körülmetélés«, amit afrikai vagy fáraói körülmetélésnek neveznek, mert ez csonkítás és semmi köze nincs az Iszlámhoz
  9. A női körülmetélésről, www.iszlámweb.hu. (Hozzáférés: 2009. április 30.)
  10. Infibuláció - a nők körülmetélése, genitális csonkítása, Terebess Ázsia Lexikon. (Hozzáférés: 2014. augusztus 16.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körülmetélés témájú médiaállományokat.