Körülmetélés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A körülmetélés a külső nemi szervek egészségügyi (az esetek jelentős részében csupán egészségügyire hivatkozó), vallási okok vagy egyéb meggyőződés miatt, de nagyon gyakran a szexuális vágy (illetve a szexuális örömszerzés) korlátozásának céljából végrehajtott részleges eltávolítása. Egyes ősi kultúrákban a vakbuzgó hagyománytisztelők[1] már csecsemőkorban végrehajtják a körülmetélést, ám majdnem mindig a serdülőkor kor előtt.

A férfi körülmetélések százalékos elterjedtségének becslése a 2007-ben.

Férfi körülmetélés[szerkesztés]

Hímvessző kórházi körülmetélése
Tüntetés a gyermekek körülmetélése ellen a washingtoni Fehér Ház előtt
Hagyományos zsidó körülmetélés előkészítése
Török fiú a körülmetélés alkalmából viselt, hagyományos, ünnepi ruhában

Orvosi körülmetélés során a fitymát sebészi úton, általában helyi érzéstelenítés mellett teljesen eltávolítják, így az a hímvessző nyugalmi esetében sem borítja a makkot. Az Amerikai Egyesült Államokban viszont évtizedeken keresztül érzéstelenítés nélkül végezték, abból a feltételezésből kiindulva, hogy az újszülöttek fájdalomérzékelő-képessége jóval kisebb, mint a már idősebb gyermekeké[2] Annak ellenére, hogy ezt az orvosi álláspontot már régen megcáfolták, Németországban egyes vallások képviselőinek lobbitevékenysége nyomán a Bundestag egy 2012-ben hozott törvényben mégis engedélyezte a csecsemők érzéstelenítés nélküli körülmetélését.[3].

A világon a felnőtt férfiak mintegy ötöde körülmetélt, de a statisztika országonként nagyon eltérő képet mutat.Ez a szabály a legtöbb afrikai vagy ausztráliai törzsnél, ahol általában a serdülőkor végén, a felnőtté, férfivá avatási szertartás(ok) keretében[4] kerül erre sor; szigorú vallásos előírás a zsidó férfiak számára, akiknél szertartásként végzik el a születés utáni nyolcadik napon; és általános elterjedt szokás az iszlám vallásúak között, akik a serdülés előtt különböző életkorokban végeztetik el a beavatkozást, ami sokak álláspontja szerint lényegében nem más, mint a gyermekek bántalmazásának egy jellemző, durva példája.

Az európai eredetű kultúrában ez a beavatkozás szinte kizárólag az angolszász országokban — leginkább az Amerikai Egyesült Államokban — terjedt el a 19. század végétől. Az amerikai férfiak kb. 60-65%-a körülmetélt; a déli és a nyugati államokban ez a szám alacsonyabb, északkeleten magasabb (pl. a New York-i körzetben ez az arány 90%-körül alakul); a brit férfiaknak mintegy 20%-a körülmetélt, és ennél nagyobb az arány Kanadában és Ausztráliában.
A beavatkozás eredeti célja az volt, hogy a kamaszfiúkat leszoktassa a maszturbálásról. Az elkövetkező évtizedekben Amerikában végzett kutatások kimutatták, hogy bizonyos betegségek és fertőzések a körülmetélt férfiaknál ritkábban fordulnak elő — ettől kezdve általános egészségügyi-megelőző eljárásként alkalmazták. A modern nyugati higiéniai viszonyok között viszont a fertőzések kockázata amúgy is csökkent, ennek megfelelően a fejlett országokban a körülmetélés egészségügyi előnyei is erősen marginalizálódtak. Az utóbbi évtizedekben (tudományos és kevésbé tudományos) viták bontakoztak ki akörül, hogy vajon a csecsemőkori körülmetélés egészségügyi előnyei (a fejlett országok higiéniai viszonyai között) hogyan viszonyulnak a kockázataihoz.[5] Mivel a csecsemőkori körülmetélés szokása leginkább az USA-ban terjedt el, értelemszerűen a beavatkozás támogatói és ellenzői közötti leghevesebb viták is itt folytak le. Az Amerikai Gyerekgyógyász Akadémia (American Academy of Pediatrics) 2012es állásfoglalása szerint az előnyők túlsúlyban vannak a kockázatokkal szemben, de ezek az előnyök nem olyan mértékűek, hogy az újszülöttek rutin körülmetélését javasolják miattuk, így minden szülő egyéni belátására bízzák a döntést. A csecsemő- és gyerekkori körülmetélés körüli vitának az egészségügyi mellett etikai oldala is van: ellenzői szerint mivel a beavatkozás gyakorlatilag visszafordíthatatlan, sérti a gyermekek sértetlen, egészséges testhez való jogait.

Zsidó körülmetélés[szerkesztés]

A zsidó vallású férfiak számára kötelező a körülmetélés, akiknél szertartásként végzik el a születés utáni nyolcadik napon.[6] Ez a brit milá, melynek szó szerinti jelentése: a körülmetélés szövetsége. Ennek eredete Mózes első könyvében (a 17. fejezetben) található: Isten Ábrahámmal kötötte meg a szövetséget, egyúttal felkérte: magát és családja férfi tagjait, ezenkívül szolgáit is metélje körül. A beavató szertartásra, melyen a fiú a nevét is megkapja, nem szokás meghívót küldeni, ugyanis ez akkora megtiszteltetés, amit nem szabad visszautasítani - így inkább kihirdetik azt. A beavatkozást végző személy a mohél, a kisgyereket a szándák - koma - tartja. Szokás egy széket szabadon hagyni, hogy lélekben Élijáhu (Illés próféta) is ott lehessen. Ezután családi ünneppel zárják az eseményt.

Az utóbbi időkben viszont egyre többen látják úgy, hogy ez a szertartás túl kegyetlen és a 21. században már nem eléggé indokolt az ehhez a hagyományhoz való ragaszkodás. Egy mozgalom indult Izraelben az ezredfordulón olyan szülők között, akik ezért lemondanak erről.[7]. Az Amerikában élő zsidók között egy újabban terjedő szokás szerint a 'brit milá' helyett egy 'brit salom' (magyarul a béke szövetsége) nevű szertartással fogadják be az újszülött fiúgyermekeket a közösségbe.[8]

A keresztény vallásban[szerkesztés]

A kereszténység az első években csak a zsidók körében terjedt el, így a körülmetélés kérdése csak akkor merült fel, miután az apostolok a görögöket, és az egyéb nem zsidó népeket kezdték megtéríteni. Egyes vélekedések szerint az üdvözüléshez szükséges minden kereszténynek a mózesi törvényeket és azokkal együtt ezt is elfogadni. Az apostolok jeruzsálemi tanácskozásán úgy döntöttek, hogy erre nincs szükség (Apostolok cselekedetei, 15. rész).
A körülmetélés szokása csak ott között terjedt el (illetve maradt fenn), ahol korábban is megvolt (például az etiópiai, illetve az egyiptomi koptok között).

Az iszlám vallásban[szerkesztés]

Annak ellenére, hogy a Korán előírásai közt nem szerepel kötelező eljárásként, az iszlám világban mindenütt elterjedt a szokás. Van, ahol már születés után néhány nappal elvégzik, de általában erre később, 4-5, vagy (például Törökországban) 9-10 éves korban kerül sor.
Egyes Korán-értelmezések szerint nemcsak hogy nem kötelező előírás, hanem teljesen felesleges is: Allah tökéletesnek alkotta az embert — vagyis amikor a gyermek megszületik, 'készen' van, ezért már nem kell változtatni rajta.[9]

Női körülmetélés[szerkesztés]

A női körülmetélések százalékos elterjedtségének becslése a 2010-es években Afrikában. Forrás: Afrol news

A női körülmetélés egy ősi afrikai eredetű szokás. Különböző tévhitek kapcsolódnak hozzá - például, hogy szükséges a szüléshez, megszépíti az arcot, a folytonos szexuális vágyat elhárítja - azonban az eljárás a nők alárendelésének egyik kegyetlen eszközéül szolgál.[10] Gyakran megtagadják az olyan nő feleségül vételét, aki nem esett át ezen a beavatkozáson.

Vallási hagyományok[szerkesztés]

Az iszlámban a női körülmetélés nem vallási előírás,[11][12][13] mégis az iszlám államok többségében a mai napig elterjedt hagyomány. Az 1990-es években évente kétmillióra, összesen 80-130 millióra becsülték az iszlám vallású körülmetéltetett nők számát[14]

A modernista muszlimok a népi vallásosság és babona barbárságot idéző maradványának tartják, illetve nem végzik Iránban, Jordániában, Líbiában és Szaúd-Arábiában.

A csonkítás a kopt kereszténység körében (Etiópiában és Egyiptomban) is általánosan elterjedt szokás.

Női körülmetélés fajtái[szerkesztés]

A nő nemiszerv-csonkításának három formája van. A legkisebb beavatkozás az úgynevezett Sunna-műtét, ilyenkor a csikló fitymáját távolítják el. Ez felel meg a fiúk körülmetélésének. A közepes beavatkozást egyszerűen "kivágás"-nak nevezik, mivel a csikló teljes és a kisajkak részleges eltávolítását jelenti. A legsúlyosabb beavatkozás az úgynevezett infibuláció, amikor a csiklót, a kisajkakat és a nagyajkak középső részét vágják ki, sőt a hüvely nyílását össze is varrják. Ilyenkor csak minimális nyílás marad a vizelésre, s majd később a havivérzésre.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Megcsonkított nőiesség
  2. http://docplayer.hu/3786658-A-korulmeteles-utmutato-a-donteshez-dr-john-smith-es-geoffrey-francis.html
  3. http://www.szombat.org/politika/bundestag-a-korulmeteles-legalis
  4. Róheim Géza: A csurunga népe. Budapest, 1932.
  5. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2422979/
  6. Hayim Halevy Donin: Zsidónak lenni.... (Hozzáférés: 2014. augusztus 16.)
  7. http://frankpeti.net/2013/11/02/veres-szovetseg/
  8. http://jewishbusinessnews.com/2016/02/01/q-what-is-a-brit-shalom-a-covenant-without-cutting/
  9. http://www.quranicpath.com/misconceptions/circumcision.html
    In numerous Verses of the Qur'an, Allah tells us that He has created everything, including human beings, in the most perfect form. In the following verse, Allah explicitly states this with regards to the human creation: "We have indeed created man in the 'best of moulds'." (Qur'an 95:4) This means when a baby leaves the mother's womb, he or she is in the most perfect of shape down to the finest detail. Nothing needs alteration.
  10. Simon Róbert Iszlám kulturális lexikon, i. m. 1 fejezet, 263. old.
  11. Danielle Robinson, i. m. 90. old.
  12. A nő esetében elítélendő és tilos is egyben az a fajta »körülmetélés«, amit afrikai vagy fáraói körülmetélésnek neveznek, mert ez csonkítás és semmi köze nincs az Iszlámhoz
  13. A női körülmetélésről, www.iszlámweb.hu. (Hozzáférés: 2009. április 30.)
  14. Infibuláció - a nők körülmetélése, genitális csonkítása, Terebess Ázsia Lexikon. (Hozzáférés: 2014. augusztus 16.)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Körülmetélés témájú médiaállományokat.