Nantes

	Nantes
	A Château Ducal erődítmény
; Nantes címere	; Nantes zászlaja
	Mottó: Favet Neptunus eunti
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Loire mente
Megye	Loire-Atlantique
Polgármester	Johanna Rolland (2014–2020)
INSEE-kód	44109
Irányítószám	44000 44100 44200 44300
Körzethívószám	02
Testvérvárosok	Lista Bahía Blanca; Agadir; Saarbrücken; Jacksonville; Cardiff; Seattle; Cochabamba; Niigata; Recife; Durban; Dschang; Kolozsvár; Jerikó; Desdunes; Pétion-Ville; Chimbote; Tbiliszi; Rio de Janeiro;
	Népesség
Teljes népesség	303 382 fő (2015)
Népsűrűség	4415 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	12; 52; m
Terület	65,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nantes Pozíció Franciaország térképén
	é. sz. 47° 13′ 05″, ny. h. 1° 33′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 05″, ny. h. 1° 33′ 10″
	Nantes weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nantes témájú médiaállományokat.

Nantes (kiejtés: nɑ̃ːt) (bretonul: Naoned, gallul: Naunnt) nagyváros Franciaország nyugati részén, 50 km-re az Atlanti-óceántól. Földrajzilag sokan a Loire völgyéhez sorolják a folyó tölcsértorkolatánál elhelyezkedő kikötővárost, amely egyben oktatási és ipari központ. A város a francia Bretagne tartomány, Loire mente régiójának a központja, annak a Loire-Atlantique nevű megyéjében. 2004-ben a Time magazin Európa legélhetőbb városának választotta. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Története[szerkesztés]

A környék már a kőkorszakban is lakott volt, de az első állandó települést a gallok hozták létre, őket követték a rómaiak, majd a bretonok, akiket egy időre kiszorítottak a normannok, és csak a 10. században tudták visszaszerezni. 939-ben telepedett itt meg az első breton herceg, de igazi fénykorát akkor nyerte el, amikor II. Ferenc bretagne-i herceg, Bretagne-i Anna apja itt építtette fel a hercegi kastélyt. Ezt követően Nantes hosszú éveken át Bretagne hercegeinek székvárosa volt, történelmi központja ma is a hercegi vár. Akkor a Loire még a vár alatt folyt, két főága kisebb-nagyobb szigeteket ölelt körül. Mára csupán egy sziget maradt meg, az Île Beaulieu. Mikor azután Bretagne-i Anna francia királyné lett, Nantes-ba gyakran látogattak el a francia trón birtokosai. A legnevezetesebb IV. Henrik látogatása volt, aki itt tette közzé 1598-ban a vallásháborúkat lezáró és a szabad vallásgyakorlás jogát biztosító híres nantes-i ediktumot.

A város rövidesen Franciaország legnagyobb kikötője lett az Atlanti-óceán partján, hatalmas forgalmat bonyolított le a tengerentúli területekkel. A város kereskedői nagy vagyonokat gyűjtöttek, nem mindig erkölcsös úton: sokan közülük fekete rabszolgákat adtak el az akkor még ritka és drága nádcukorért. A forradalom előtt Nantes már az ország egyik legmódosabb városa volt, ez a magyarázata, hogy vezetői a királypártiakhoz álltak. A Konvent megbízottja, a hírhedt Carrier a börtönbe zsúfolt rabokat, a forradalom ellenfeleit bárkákra rakta, amelyeket azután elsüllyesztettek.

Nantes ugyan a rabszolga-kereskedelem betiltása után is jelentős kikötő maradt, de gazdasági súlyát csak a 19. század közepétől megindult gyors iparosodással nyerte vissza. A második világháború harcai súlyos károkat okoztak a városban. A háborút követően, a sérült városrészeket korhűen helyreállították.

Demográfia[szerkesztés]

Év	Lakosság
1793	80 000
1800	77 162
1806	77 226
1821	68 427
1831	77 992
1841	83 389
1846	94 310
1851	96 362
1856	108 530

Év	Lakosság
1861	113 625
1866	111 956
1872	118 517
1876	122 247
1881	124 319
1886	127 482
1891	122 750
1896	123 902

Év	Lakosság
1901	132 990
1906	133 247
1911	170 535
1921	183 704
1926	184 509
1931	187 343
1936	195 185
1946	200 265

Év	Lakosság
1954	222 790
1962	240 048
1968	260 244
1975	256 693
1982	240 539
1990	244 995
1999	270 251
2006	282 853
2010	284 970

Látnivalók[szerkesztés]

Cathédrale Saint-Pierre-et-Saint-Paul

Musée des Beaux-Arts

Château Ducal – II. Ferenc bretagne-i herceg által építtetett vár. A helyén már a 13. században is erődítmény állt, maradványait feltárták, és a belső udvaron állították ki. A nagyjából ötszög alakú, dombra épült várba mindössze egy feljáró vezet, a nyugati oldalon. A széles várárok felett valaha felvonóhíd volt. A várfal minden sarkában kerek tornyok állnak, kivéve az északnyugatit, amely a 19. században felrobbant. A kapubejáratot két torony őrzi, a déli a Tour de le Boulangerie a hercegi palota része, később börtön volt, éppúgy, mint a délebre fekvő Tour des Jacobins (Jakobinusok tornya). A hatalmas belső udvaron áll a Grand Gouvernement, a hercegi palota, amely később Nantes kormányzójának székhelye volt. Ugyancsak itt található egy régi kút, tetején a kovácsoltvas díszítés Bretagne hercegi koronáját mintázza.
Cathédrale Saint-Pierre-et-Saint-Paul – a katedrálist ugyancsak II. Ferenc rendeletére kezdték el építeni 1434-ben. 1971-ben egy tűzvész károsította, de újjáépítették. Bretagne legnagyobb temploma nem a félszigeten szokásos barna terméskőből, hanem fehér tufából épült. A két nagy, 63 méteres bejárati torony dísztelen, annál szebben és gazdagabban díszítették viszont a bejárati kapukat szobrokkal, faragásokkal. Az öthajós katedrális belmagassága 37,5 méter, magasabb mint a Notre-Dame-é Párizsban. Itt látható II. Ferenc és felesége síremléke, amely Bretagne-i Anna rendelésére készült 1502 és 1507 között, ezek eredetileg egy másik templomban voltak elhelyezve, de a forradalom idején a város főépítésze darabokra szedte és elrejtette, 1817-ben állították fel újra, ekkor már a katedrálisban. A fekete márványból készült síremléket az erények, a bűnök, az erő és a jámborság jelképes szobrai veszik körül.
Musée des Beaux-Arts – képzőművészeti múzeum, ahol többek között Rubens művei és Monet vízililiom-sorozatának egyike is látható.
Chapelle de I’Immaculée – a Szeplőtelen fogantatás gótikus kápolnája, II. Ferenc rendeletére épült.
Jardin des Plantes – a város főpályaudvara előtti, csaknem két évszázados park, ahol a város szülöttének, Jules Verne szobra áll.
Plateau Sainte-Croix – a 17. századi templomtorony a város harangtornya, tetején angyalok fújják a harsonát.
Maillé-Brézé – egy hadihajó, 1957-től három évtizeden keresztül szolgált a francia flottában, ma múzeum.
Musée Jules-Verne – Jules Verne emlékmúzeuma.
XVI. Lajos emlékoszlopa.
Planetárium
Beaujoire – Louis Fonteneau Stadion – az FC Nantes Atlantique labdarúgócsapat otthona
Île de Versailles - Japán kert az Erdre szigetén