Türkiz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Türkiz, kvarccal közös megjelenésben.

A türkiz (kallait) (hidratált réz-alumínium foszfát) réz-, alumínium- és foszfortartalmú triklin kristályrendszerű, a víztartalmú foszfátok csoportjába tartozó ásvány. Cseppkőszerű kérges képződményként, esetenként apró piramisos kristályokban jelenik meg. Hibásan türkisz néven is nevezik. Kerekded, legömbölyített példányait gyakran ékszernek használják, különböző fémekbe befoglalva.

A türkiz név eredete a francia turquoise (török kő), közvetve a tatár turk (török) szó.[1]

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés]

  • Képlete:CuAl6(PO4)4(OH)8x5H2O.
  • Szimmetriája: a triklin kristályrendszerben véglapos szimmetriája létezik.
  • Sűrűsége: 2,6-2,9 g/cm³.
  • Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: nincs.
  • Törése: kagylós.
  • Színe: kékeszöld.
  • Fénye: viaszfényű.
  • Átlátszósága: áttetsző, tömeges megjelenésben opak.
  • Pora: sárgás vagy zöld.
  • Elméleti réz-oxid tartalma: 10,0%.
  • Különleges tulajdonsága: meleg sósavban oldódik.

Keletkezése.[szerkesztés]

Erősen mállott alumíniumban gazdag, felszíni vizek által módosított magmás kőzetösszletekben másodlagosan keletkezik. Gyakran üledékes kőzetekben jelenik meg. Limonit és kalcedon társaságában gyakori kőzetalkotó. Hasonló ásvány: lazurit.

Előfordulásai.[szerkesztés]

Türkiz kavics.

A korai ókorban a Sinai-félszigeten ékszerkészítés céljából bányászták. Irán területén Nishapur város közelében ismertek előfordulásai, ahonnan egykoron Törökországon keresztül szállították Európába, innen származik elnevezése is. Németországban Türingia területén fordul elő. Lengyelország sziléziai vidékein található. Oroszország területén Szemipalatyinszk város közelében is fellelhető. Az Amerikai Egyesült Államok Arizona és Nevada szövetségi államokban fordul elő.

Előfordulásai Magyarországon[szerkesztés]

Kisebb mennyiségben Recsken és Gyöngyösoroszi bányáiban találták példányait.

Kísérő ásványok[szerkesztés]

Opál, kalcedon és limonit.

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 146. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források[szerkesztés]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkiz témájú médiaállományokat.