Kragujevac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kragujevac (Крагујевац)
Kragujevac városközpontja
Kragujevac városközpontja
Kragujevac címere
Kragujevac címere
Kragujevac zászlaja
Kragujevac zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Šumadija
Rang város
Kerületei Aerodrom,[1] Pivara,[2] Stanovo, Stari Grad,[3] Stagari
Alapítás éve 1476
Polgármester Veroljub Stevanović / Верољуб Стевановић
Irányítószám 34000
Körzethívószám 034
Testvérvárosok
Lista
Suresnes (1967 óta), Piteşti (1971), Bydgoszcz (1971), Carrara (1975), Foča (1975), Bielsko-Biała (1977), Springfield, Ohio (2002), Reggio Emilia (2004)
Népesség
Teljes népesség 150 835 fő (2011. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 173 m
Terület 835 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kragujevac (Szerbia)
Kragujevac
Kragujevac
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 00′ 51″, k. h. 20° 54′ 42″Koordináták: é. sz. 44° 00′ 51″, k. h. 20° 54′ 42″
Kragujevac weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kragujevac témájú médiaállományokat.

Kragujevac város Szerbiában, a Lepenica mellett, Šumadija régió legfontosabb települése.

Története[szerkesztés]

A régészeti ásatások őskori, ókori, és középkori leleteket tártak fel. A település első írásos említése 1476-ból való, a Tapu-Defter török dokumentumban. A város neve valószínűleg a terület első tulajdonosát, Kragujt idézi, de a legenda szerint nevét a héjáról (szerbül kraguj) kapta.

A középkorban a szerb uralkodók székhelye volt, majd a középkori szerb állam végleges bukása (1389) után a régió egészével együtt török uralom alá került.

Kragujevac volt az újkori szerb állam fővárosa 1818–1841 között; ezt a korszakot tartják a város aranykorának. A 19. században számos jogi, oktatási és kulturális intézmény jött létre, ekkor vetették meg a modern városi lét alapjait. 1918-ban 44 katonát végeztek ki akik összeesküvést szőttek hogy dezertálhassanak.[4] A 20. században az első és a második világháború súlyos pusztításokat vitt véghez, de utána megindult a demográfiai és ipari fellendülés.

Napjainkban Kragujevac az autóipara (Fiat) és fegyvergyártása miatt ismert.

Híres személyek[szerkesztés]

  • Itt született Dušan Simović (1882-1962) szerb nemzetiségű tábornok, a jugoszláv légierő, később a hadsereg főparancsnoka, hadügyminiszter, politikus, miniszterelnök.
  • Itt született Bogoljub Jevtić (1886-1960) szerb nemzetiségű diplomata, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
  • Itt született Tomislav Nikolić (1952) Szerbia elnöke. 2003–2008 között a jobboldali radikális Szerb Radikális Párt (SRS) alelnöke, 2008–2012 között a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke.
  • Itt született Saša Stevanović (1974) szerb labdarúgókapus, jelenleg a Győri ETO csapatának tagja.
  • Itt született Danko Lazović (1983) szerb válogatott labdarúgó. Jelenleg a FK Partizan csatára.
  • Itt született Marija Šerifović (1984) szerb énekesnő.
  • Itt született Filip Holender (1994) szerb-magyar kettős állampolgárságú labdarúgó, jelenleg a Budapest Honvéd játékosa.
  • Itt született Nikola Pantović (1994) szerb labdarúgó, jelenleg a Békéscsaba 1912 Előre SE játékosa.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Jelentése: repülőtér
  2. Jelentése: sörgyár
  3. Jelentése: Óváros
  4. Denisa Holúbková 2012: Pamäť a pamätihodnosti trenčianskeho 71. pešieho pluku a vzbury v Kragujevci v roku 1918. Bakalárska práca, Masarykova univerzita.

Források[szerkesztés]