Tomislav Nikolić

Tomislav Nikolić
Tomislav Nikolić hivatalos elnöki portréja
Szerbia Köztársaság 4. köztársasági elnöke
Hivatali idő 2012. május 31. – 2017. május 31.
Előd	Boris Tadić
Utód	Aleksandar Vučić
Született	1952. február 15. (71 éves) Kragujevac
Párt	Szerb Radikális Párt (1991–2008) Szerb Haladó Párt (2008–2012) Népi Radikális Párt (1990–1991) független politikus (2012–) Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (1970–1990)
Házastársa	Dragica Nikolić
Gyermekei	Radomir Nikolić
Foglalkozás	politikus
Vallás	szerb ortodox egyház
Díjak	Ordre de la Gloire Ukrán Köztársasági Érdemrend 1. osztály Barátságért Érdemrend José Martí-rend Grand Cross of the Order of the Redeemer Order of the Friendship of Peoples (2017. május 5.) Dostyk Order of grade I Grand Cross of the Order of Prince Henry Névre szóló lőfegyver National Order of Merit Order of Makarios III Grand Collar of the Order of Prince Henry
Tomislav Nikolić aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tomislav Nikolić témájú médiaállományokat.

Tomislav Nikolić (cirill betűkkel Томислав Николић, magyar átírással Tomiszlav Nikolity, Kragujevac, 1952. február 15. –) Szerbia elnöke. 2003–2008 között a jobboldali radikális Szerb Radikális Párt (SRS) alelnöke, 2008–2012 között a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke.

Életrajz

Az általános és szakközépiskoláját Kragujevacban végezte. Iskoláit befejezve 1978-1990 között egy építőipari cégnél vezetői beosztásban dolgozott. Több beruházás irányítását látta el, Jugoszlávia egész területén. 1990–1992 között a helyi közüzemi vállalat műszaki igazgatója volt.

Politikai karrier

Szerbia politikai irányítása többpártrendszeren alapul. Tomislav Nikolić a Népi Radikális Párt (NRS) tagjaként politizált. Az NRS 1991. február 22-én személyében megválasztotta első alelnökét. A Népi Radikális Párt egyesült a Vojislav Seselj vezette, Szerb Nemzeti Megújulásból kivált politikusokkal. Az újonnan létrejött Szerb Radikális Pártnak alelnöke lett.

1992–2012 között parlamenti képviselő. 1992-ben a szerb parlament elnökhelyettese lett.

1998-ban a SRS koalícióra lépett a Szlobodan Milosevics-féle Szerbiai Szocialista Párttal (SPS), és együtt alkották az új szerb kormányt. Nikolics a szerb kormány alelnöke lett.

Volt időszak, amikor politikai ellenfelei nyomására kizárták a pártból. Miután az SRS elnöke, Vojislav Seselj 2003-ban önként a hágai nemzetközi bíróság elé vonult, átvette az párt irányítását, bár formálisan Seselj maradt a vezető. A 2008-as szerbiai elnökválasztáson az első fordulóban győzött, a másodikban azonban alulmaradt Boris Tadić-csal szemben. A 2008-as szerbiai parlamenti választások után felismerte, hogy a politikai középre húzódva nagyobb esély kínálkozik a sikerre. Kilépett az SRS-ből, és népszerűségét felhasználva új jobbközép pártot hozott létre, a Szerb Haladó Pártot. 2008. október 21-én az SNS elnökévé választották. Az ellenzékben töltött négy év alatt a párt jelentősen megerősödött, az ország legnépszerűbb pártjává vált. 2012. május 20-án megválasztották Szerbia elnökének. Május 24-én lemondott párttisztségéről, és május 31-én megkezdte államfői tevékenységét.

Állami pozíciók

• szerb miniszterelnök-helyettes (1998. március – 2000. október)
• a jugoszláv szövetségi kormány alelnöke (1999. december – 2000. november)
• a szerb parlament (szkupstina) elnöke (2007. május 8. – 2007. május 13.)
• Szerbia Köztársaság megválasztott (2012. május 20.) és hivatali tevékenységét megkezdett elnöke (2012. május 31.)

Családja

Nős, két fiúgyermek édesapja.

Források

• Tomislav Nikolić – Magyar Szó, 2012. május 22.
• Tomislav Nikolić, President of the Republic of Serbia. [2016. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 7.)