Szerbiai Szocialista Párt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szerbiai Szocialista Párt

Logo of the Socialist Party of Serbia.svg
Adatok
Elnök Ivica Dačić
Frakcióvezető Ivica Dačić

Alapítva 1990. július 27.
Székház Belgrád, Studentski trg 15.

Ideológia demokratikus szocializmus
szociáldemokrácia
nacionalizmus
populizmus
Politikai elhelyezkedés baloldal
Nemzetközi szövetségek nincs
EP-frakció nincs
Hivatalos színei vörös
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerbiai Szocialista Párt témájú médiaállományokat.

A Szerbiai Szocialista Párt (szerbül Социјалистичка партија Србије / Socijalistička partija Srbije) egy szerbiai politikai párt. 1990. július 27-én alapította Slobodan Milošević.

Választási eredmények[szerkesztés]

Választás Szavazatok száma Szavazatok aránya Mandátumok száma Mandátumok aránya Parlamenti szerepe
1990-es 2 320 587 46,09% 194 77,6% kormánypárt
1992-es 1 359 086 28,77% 101 40,4% kormánypárt
1993-as 1 576 287 36,65% 123 49,2% kormánypárt
1997-es 1 418 036 34,26% 85 34% kormánypárt
2000-es 515 845 13,76% 37 14,8% ellenzék
2003-as 291 341 7,62% 22 8,8% ellenzék
2007-es 227 580 5,64% 16 6,4% ellenzék
2008-as 313 896 7,58% 12 4,8% kormánypárt
2012-es 567 689 14,51% 25 10% kormánypárt
2014-es 484 607 13,49% 25 10% kormánypárt
2016-os 413 770 10,95% 21 8,4% kormánypárt
2020-as 334 333 10,39% 32 12,8% kormánypárt


Története[szerkesztés]

A '90-es évek első felében[szerkesztés]

A párt az első választásokat megnyerte, 194 képviselői helyet szerezve a 250-ből. A szavazatok 46,1%-át szerezte meg. 1992-től kezdve más pártokkal kormányzott koalícióban, elsősorban a Szerb Radikális Párttal, 1993-tól pedig az Új Demokráciával (ma: Szerbia Liberálisai). A választásokon a Jugoszláv Baloldallal együtt vett részt, amelyet egyébként Milošević felesége, Mirjana Marković vezetett.

Az 1996-os választási csalás[szerkesztés]

Az 1996-os helyi választásokon a párt helyi vezetői megmásították a szavazás eredményeit azokon a helyeken, ahol a jelöltjeik veszítettek a demokratikus ellenzék Együtt (szerbül Zajedno) koalíciójától. Tüntetések kezdődtek először Nišben, majd egész Szerbia területén. A tüntetések végig tartottak 1996/1997 telén, és végül úgy értek véget, hogy Miloševićék elismerték az eredményeket.

A '90-es évek második felében[szerkesztés]

Habár ez megrendítette Milošević és az SZSZP hatalmát, és némi változást eredményezett a párton belül, a kormány folytatta káros tevékenységét. Az állami vezetésben egyre nagyobb szerepet kapott Mirjana Marković, Milošević felesége, és pártja, a Jugoszláv Baloldal. Ez kiváltotta az SZSZP régebbi tagjainak elégedetlenségét, de ez távolról sem volt elég arra, hogy megállítsák azt az értelmetlen politikát, amelynek eredménye lett Jugoszlávia NATO bombázása és a koszovói fiaskó.

A párt hatalmának elveszítése[szerkesztés]

2000. szeptember 24-én (többek között) elnökválasztásokat is tartottak Jugoszláviában. Az SZSZP jelöltje Slobodan Milošević volt, még a Szerbiai Demokratikus Ellenzék jelöltje Vojislav Koštunica. A szavazás első fordulójában Koštunica megszerezte a szavazatok több mint 50%-át, ezt viszont az SZSZP-s vezetés nem ismerte el, hivatalosan második fordulóra volt szükség. Ismét tüntetésekre került sor, amely 2000. október 5-én forradalomba torkollott: gyakorlatilag ezen a napon veszítette el Milošević és az SZSZP a hatalmát.

A 2000. december 23-án megtartott szerb parlamenti választásokon a 6.508.856 választópolgár 3.752.170 leadott szavazatból 516.326 szavazatot kapott, amely 37 képviselői helyet jelentett a 250 fős parlamentben. Milošević hatalmának 2000-es megdöntését követően a párt ellenzékbe került.

A párt lassú hanyatlása[szerkesztés]

A 2003-as szerb parlamenti választásokon a párt a szavazatok 7,6%-át nyerte el, amellyel 22 képviselői helyet szerzett a 250 fős parlamentben. A választások utáni kisebbségi kormánykoalíciót kívülről támogatta. Cserébe számos szerbiai állami vállalat igazgatói állását kapták meg a párt funkcionárisai. A 2004-es elnökválasztásokon az SZSZP jelöltje, Ivica Dačić a szavazatok 3,6%-ával az ötödik helyen végzett.

A 2007-es szerbiai parlamenti választásokon az SZSZP 227.580 szavazatot, a voksok 5,64%-át kapta, amellyel 16 képviselői helyet szerzett a 250-ből. Önálló frakciót alapított, amelynek vezetője Ivica Dačić, helyettese pedig Žarko Obradović.

Nemzetközi kapcsolatok[szerkesztés]

A párt megpróbált csatlakozni a Szocialista Internacionáléhoz, de a felvételi kérelmét majdnem egyhangúlag visszautasították. Csak a görög PASOK és a Francia Szocialista Párt szavazott a felvétele mellett, míg az összes többi (több mint 160 párt több mint 130 országból) ellenezte azt. Az SZSZP-t nacionalizmussal és háborús uszítással vádolták, valamint azzal, hogy okozója az emberek szenvedésének.

Külső hivatkozások[szerkesztés]