Slobodan Milošević

Slobodan Milošević
Született	1941. augusztus 20. Pozsarevác
Elhunyt	2006. március 11. (64 évesen) Scheveningen
Állampolgársága	Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság jugoszláv Szerbia és Montenegró-i
Házastársa	Mirjana Marković (1965. március–2006. március 11.)
Gyermekei	Marko Milošević
Foglalkozása	ügyvéd politikai tiszt politikus
Tisztség	Szerbia elnöke (1989. május 8.–1997. július 23., nincs, Dragan Tomić)
Iskolái	University of Belgrade Faculty of Law (–1964, jog)
Kitüntetései	Order of Labour
Halál oka	szívinfarktus
Sírhely	Pozsarevác
Slobodan Milošević aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Slobodan Milošević témájú médiaállományokat.

Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић,  kiejtése^✩ IPA [sloˈbodan miˈloʃevitɕ], Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.

Fiatalkora

Milosevics montenegrói származású, Pozsarevácon született, az ország német megszállása idején. Szülei később öngyilkosok lettek, apja 1962-ben, anyja 1974-ben. Jogot végzett a Belgrádi Egyetemen, ahol megismerkedett Ivan Sztamboliccsal, aki mentora és személyes jóbarátja lett. Feleségével, Mirjana Markoviccsal 1965-ben házasodott össze, akivel már gyermekkoruk óta ismerték egymást. Az egyetem után, a belgrádi polgármester pénzügyi tanácsosa volt. 1968-ban munkát kapott a Technogasnál, ahol Sztambolics dolgozott, és végül is a cég elnöke lett 1973-ban. 1978-ban Sztambolics segítségével az egyik legnagyobb jugoszláv bank, a Beobanka elnökévé vált. Ennek köszönhetően többször járt Párizsban és New Yorkban, ahol francia és angol nyelvtudásra tett szert.

Tizennyolc évesen belépett a Jugoszláv Kommunisták Szövetségébe (JKSZ), 1983-ban a párt Központi Bizottságának apparátusában dolgozott, a rákövetkező évben pedig kinevezték a párt belgrádi bizottságának elnökévé. Ettől kezdve Milosevics teljesen a politikának szentelte magát, 1986 májusában a Szerbiai Kommunista Szövetség (SZKSZ) elnökségének elnökévé választották, 1986 júniusától pedig négy éven át tagja a Jugoszláv Kommunista Szövetség Külügyi Bizottsága elnökségének.

Hatalomra jutása

1989. május 8-án választották meg a szerb köztársasági elnökség elnökévé, a többpártrendszer bevezetése után, 1990 júliusában megalapította a Szerbiai Szocialista Pártot, amelynek haláláig ő volt az elnöke. A többpártrendszer első szerbiai elnökválasztásán 65%-os győzelmet aratott, két évvel később újraválasztották, de már csak 53%-os szavazattöbbséggel. 1997. július 25-én megválasztották Jugoszlávia elnökévé.

A per

2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították. Pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később – egészségi állapota romlásával – ügyvédek csoportja vette át a védelmet. A délszláv háború alatt szerb oldalról elkövetett bűntettek – Radovan Karadzsics és Ratko Mladics melletti – fő felelősének tartották. Több mint 60 vádpontban folyt ellene eljárás, többek között népirtással, emberiség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. A főbb vádpontok ellene a következők voltak:

• etnikai tisztogatás Horvátország területén
• népirtás Bosznia-Hercegovina területén
• terror- és erőszakhadjárat Koszovó albán lakossága ellen

A tárgyalás lassan haladt, a tanúk hitelessége gyakran megkérdőjeleződött. Ítélet végül nem született. 2006. március 11-én holtan találták a cellájában, halálát szívroham okozta.

További információk

Magyarul

• Slobodan Milošević - lap.hu

Szerb, horvát nyelven

• Moljac.hr – Slobodan Milošević
• A politikai élete
• www.hlc.org.yu
• Beograd káfé - Bibliográfia
• Ѕerbian planet – Bibliográfia
• Sloboda
• Politika című lap

Angol nyelven

• Еmperors Сlothes – 1989. június 28-i beszéde Kosovóról
• JURIST
• JURIST
• emperors-clothes.com
• Slobodan Milošević www.un.org
• fmc.dotnet-services.nl
• emperors-clothes.com
• www.icdsmireland.org

Kapcsolódó szócikk

• Magda Marinkó