Népirtás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A népirtás vagy genocídium[1] bizonyos bűncselekményeknek valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával történő elkövetését jelenti.

Leírása, formái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népirtás emberiesség és béke elleni bűn, nemzetközi jogi bűncselekmény a Párizsban 1947. évi február 10. napján kelt békeszerződés 6. cikke szerint. 1948-ban a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről ENSZ egyezmény (ún. Genocídium-egyezmény) született. A népirtás diktatúrát vagy háborús helyzetet és fegyveres agressziót feltételez.

Lehet szervezett, nagyszámú gyilkosság vagy az arra tett kísérlet (fizikai népirtás), súlyos testi vagy mentális sérülés okozása, a csoport olyan életfeltételek közé kényszerítése, ami alkalmas a csoport teljes vagy részleges fizikai megsemmisítésére (például mesterséges éhínség, halálra dolgoztatás), vagy olyan intézkedések, amelyek célja a csoporton belüli születések meggátolása (biológiai népirtás), valamint a gyermekek erőszakkal áthelyezése a csoportból egy másik csoportba.

Kriminológiai szempontból a népirtás egy folyamat, amely hosszabb-rövidebb idő alatt megy végbe és elkülöníthető szakaszai vannak. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden népirtásban található meg minden szakasz, például a ruandai népirtás során nem került sor a tuszik elszigetelésére. A folyamat első szakasza a célpontok, a leendő áldozatok körének meghatározása, ezt követi az áldozatok nyilvántartásba vétele, majd ezután a megjelölése és diszkriminálása, aztán a velük szemben bevezetett vagyoni korlátozások és vagyonelkobzás, majd a módszeres elszigetelés és végül a tömeges kiirtás. A kiirtás változatos módon mehet végbe, míg például a holokauszt során a legmodernebb technológiát használták, a ruandai népirtás során egyszerű bozótvágókat alkalmaztak.

Hírhedett népirtások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amerika őslakosai elleni népirtások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Évszám Elkövetők[2] Áldozatok
15-16. szd. spanyolok és portugálok közép-és dél-amerikai és dél indiánok
1641 u. hollandok raritánok
1675 new englandi telepesek vampanoagok, narraszengettek
1829-37 USA csirokik, csikaszók , csoktók, krikek és szeminolék
1803-1876 brit birodalom tasmániai aborigino nép teljes kiirtása

20. századi népirtások (nem teljes körűen)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1904. A hererók népirtása Namíbíában. (65.000 - 110.000) (Német Császárság)
  • 1915-1923. Örmény népirtás Törökországban. (600.000 - 1.500.000) (Oszmán Birodalom)
  • 1932-1933. A (holodomor) Ukrajnában, a világválság alatti nagy szovjet éhínség során Ukrajna tudatos kifosztása és kiéheztetése. (6.000.000 - 10.000.000) (Sztálini Szovjetunió)
  • 1933-1945. Zsidó holokauszt. (5.100.000 - 6.200.000) (Hitleri Németország, Harmadik birodalom és csatlósai)
  • 1933-1945: Cigány holokauszt (igen bizonytalan: 100.000 - 2.000.000) (Hitleri Németország, Harmadik birodalom és csatlósai)
  • 1937-1938. A belorusz elit megsemmisítését célzó népirtás.(?) (Sztálini Szovjetunió)
  • 1937-1945. A japán 731-es alakulat biológiai fegyverekkel folytatott tevékenysége Mandzsúriában és Kínában. (400.000 - 600.000) (Japán)
  • 1941-1944: A szovjet (elsősorban belorusz) partizánmozgalmak elleni háborús bűncselekmények civil áldozatai (500.000 - 3.000.000) (Hitleri Németország, Harmadik birodalom és csatlósai)
  • 1941-1944: A horvát Usztasa népirtása szerbekkel, zsidókkal, cigányokkal szemben (300.000 - 1.000.000) (Horvát Usztasa, Független Horvát Állam)
  • 1965, 1972: Burundi hutukkal szembeni népirtás (100.000 - 300.000) (Tuszi vezetésű Burundi)
  • 1971: Bangladeshiek elleni pakisztáni akciók a bangladesi függetlenségi háború során (300.000 - 3.000.000) (Pakisztán)
  • 1971-1979: Idi Amin Dada rezsimének népirtása Ugandában főleg alcsoli és langi törzsek körében. (100.000 - 500.000) (Ugandai rezsim)
  • 1975-1979: A vörös khmerek népirtása Kambodzsában. (1.700.000 - 3.000.000) (Kambodzsai rezsim)
  • 1983-2005: Második szudáni polgárháború. Iszlám miliciák és a khartoumi kormány hadjáratai a dél-szudáni és a darfúri lakosság ellen (szudáni genocídium). (2.000.000 - 2.500.000) (Szudán)
  • 1994: A ruandai népirtás, 10%-ban hutu és 90%-ban tuszi áldozatokkal (ezzel a ruandai tuszik kb 75%-át legyilkolták !!!) (500.000 - 1.000.000) (főleg hutu milíciák, az Interahamwe és a Impuzamugambi)
  • 1995: Srebrenicai népirtás a délszláv háború-ban bosnyák civilek ellen. (8.000 - 8.500) (Boszniai Szerb Köztársaság)

Jogi meghatározás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népirtás nemzetközi jogi fogalmát a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló ENSZ-egyezmény határozza meg 1948-ban, amelyhez Magyarország is csatlakozott, és az egyezményt a 1955. évi 16. törvényerejű rendelettel ki is hirdette. A magyar büntetőjog ennek az ENSZ-egyezménynek mint magasabb rendű, nemzetközi jogi normának a meghatározása alapján határozza meg és szankcionálja a népirtást.

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről, 155. §, Népirtás :

(1) Aki valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges kiirtása céljából

a) a csoport tagjait megöli,
b) a csoport tagjainak, a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
c) a csoportot olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
d) olyan intézkedést tesz, amelynek célja a csoporton belül a születések meggátolása,
e) a csoporthoz tartozó gyermekeket más csoportba elhurcolja,

bűntettet követ el, és tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki népirtásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Népirtásnak nem minősülő, meghatározott nép, vagy felekezet elleni intézkedések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szócikk elején szereplő meghatározás szerint nem tekinthető népirtásnak sem a tömeges deportálás (például a fekete-afrikaiak rabszolgaságba hurcolása, a németek kitelepítése Kelet-Európából a második világháborút követően, vagy a szlovákiai magyarok, illetve a magyarországi szlovákok egy részének erőszakos kitelepítése (a „szlovák–magyar lakosságcsere”), sem pedig az idegen etnikumú lakosság tömeges betelepítése egy adott területre (például szlovákok, románok, szerbek tömeges betelepítése a Kárpát-medence eredetileg magyar többségű településeire), bár tágabb értelemben gyakran ezeket az eseményeket is népirtásnak nevezik.

Franciaországban, Vendée tartományban 1793-ban, a francia forradalom elleni királypárti felkelés tört ki, amelynek során a forradalmi csapatok ezreket mészároltak le brutálisan. Napjainkban a tartomány vezetése és történészei szeretnék elérni, hogy az itt zajlott eseményeket is nyilvánítsák népirtássá.

Nem minősül jelenleg népirtásnak a más népek kultúrájának eltörlésére irányuló tevékenység.

Törvényszékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1948-as ENSZ egyezményt követően hosszú ideig nem működött népirtást vizsgáló nemzetközi törvényszék, csupán az 1990-es években kezdtek el létrejönni. 1993-ban először a Nemzetközi Törvényszék jött létre ad hoc jelleggel, a délszláv háborúban elkövetett a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére. Egy évvel később, 1994-ben létrejött a Ruandai Nemzetközi Törvényszék a ruandai népirtás felelőseinek megbüntetésére. A nemzetközi bűncselekményekkel foglalkozó első állandó bíróság, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) 2002-ben jött létre.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A lengyel származású amerikai jogász, Raphael Lemkin 1944-ben publikált Axis Rule in Occupied Europe (A tengelyhatalmak uralma a megszállt Európában) című művében tűnik fel először, a szóalkotás a latin gens [faj, törzs] és caedium > cīdium [levágás, leölés] összetétele, a hasonló szóösszetételek működésének logikáját tekintve (tő + képző: genti- + caedium), sokkal inkább *genticídium volna az autentikus forma, mindazáltal így honosodott meg.
  2. Noha az elkövetőket nemzetiségükkel határozzuk meg, nem szabad egyetlen nemzetet sem azonosítani az elkövetők viszonylag szűk csoportjával.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]