Becsületsértés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A büntetőjogban, illetve a szabálysértési jogban a becsületsértés egy szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmény, illetőleg szabálysértés.

Fogalma[szerkesztés]

A becsületsértés vétségét követi el, aki a rágalmazás esetén kívül mással szemben a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, illetve nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.[1]

A becsületsértést tettlegesen is el lehet követni.[2]Ilyen cselekmény lehet pl. a sértett leköpése.

A szóbeli becsületsértés szabálysértésnek minősül, ha nem a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben hangzik el, illetve nem nagy nyilvánosság előtt történik.[3]

A becsületsértés esetén helye lehet a valóság bizonyításának, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolja.[4]

Története[szerkesztés]

A hatályos rendelkezésekkel azonos szövegű szabályokat tartalmazott az 1978. évi IV. törvény 180. § (1) és (2) bekezdése.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2012. évi C. törvény 227. § (1) bek.
  2. 2012. évi C. törvény 227. § (2) bek.
  3. Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog különös része 180. old
  4. 1978. évi IV. törvény 182. § (2) bekezdés.