Emberrablás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A büntetőjogban az emberrablás szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmény. Emberrablás bűntettét követi el, aki mást személyi szabadságától erőszakkal, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, illetve védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát kihasználva megfoszt, és szabadon engedését követelés teljesítésétől teszi függővé.[1]

A magyar szabályozás[szerkesztés]

A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény különös része XII. fejezetének III. címében foglalt 174. § szerint "Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."[2] A 2012. évi C. törvény ezt a törvényi tényállást változatlan formában tartalmazza,[3]

Ez a bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg.

Elkövető[szerkesztés]

A bűncselekmény elkövetője tettesként bárki lehet.

Passzív alanya[szerkesztés]

Az emberrablás passzív alanya, azaz a bűncselekmény elkövetési tárgya, bármely természetes személy lehet. Az emberrablás passzív alanya, a túsz személye azonban tipikusan nem egyezik meg azzal a személlyel, akihez a követelést intézik.

Elkövetési magatartás[szerkesztés]

Az emberrablást egyrészt erőszak vagy élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetés alkalmazásával, másrészt pedig védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotba helyezéssel, illetve ennek az állapotnak a kihasználásával lehet elkövetni.

Elkövetési mód[szerkesztés]

Eredmény[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  • Nagy Ferenc (szerk.): A magyar büntetőjog különös része, HVG-ORAC, Budapest, 2009, ISBN 9789632580678
  • Karsai Krisztina, Szomora Zsolt, Vida Mihály: Anyagi büntetőjog Különös rész I., Iurisperitus Bt., Szeged, 2013, ISBN 9789630870702
  • Busch Béla (szerk.): Büntetőjog II. Különös rész, HVG-ORAC, Budapest, 2014, ISBN 9789632582542

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 2012. évi C. törvény 190. § (1) bekezdés és 1978. évi IV. törvény 175/A § (1) bekezdés
  2. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
  3. 2012. évi C. tv.: "195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."