A személy elleni bűncselekmények

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A személy elleni bűncselekmények a büntetőjogban hosszú ideje jelen lévő bűncselekmények összefoglaló kategóriája. Már a feudális magyar jogban is ismeretes, ám ekkor még részben szokásjogi alapokon nyugszik. Az 1843-as Büntető Törvénykönyv Tervezet volt az első, amely törvénybe foglalta az élet, testi épség, és egészség elleni bűncselekményeket. Ma a Büntető Törvénykönyv XII. fejezetét alkotja.

Történeti fejlődés[szerkesztés]

Az 1843-as javaslat[szerkesztés]

A XIX. században is messze korát megelőző, racionális és humánus törvénykönyv-tervezet a következő tényállásokat ismerte el ebben a körben:

  • Gyilkosság (gyakorlatilag a ma ismert emberölés minősített esetei tartoztak ide)
  • Szándékos emberölés (akkoriban ez volt az erős felindulásban elkövetett emberölés)
  • Kívánságra ölés
  • Öngyilkosságban részvétel
  • Gyermekölés
  • Gyermekek és más gyámoltalan személyek kitevése vagy elhagyása
  • Segítségnyújtás elmulasztása
  • Súlyos testi sértés
  • Magzatelhajtás

Csemegi-kódex[szerkesztés]

Az 1878. évi V. törvénycikk (a Csemegi-kódex) számos területen eltért az 1843-as tervezettől, de az elvi alapja mégis az maradt. A fő hangsúly áttevődött az ölési szándék pszichológiai sajátosságaira.

  • Gyilkosság (előre megfontolt szándékkal elkövetett emberölés)
  • Szándékos emberölés
  • Erős felindulásban elkövetett emberölés
  • Különös emberölési tényállások (kívánságra ölés, öngyilkosságra rábírás, gyermekölés, gondatlan emberölés, foglalkozási szabályok megsértésével történő emberölés)
  • Magzatelhajtás
  • Testi sértés (könnyű és súlyos)
  • Gyermekkitétel
  • Elhagyás
  • Párbajvétség

A III. Büntetőnovella (1948) bevezette a segítségnyújtás elmulasztása nevű tényállást is.

1961. évi Btk.[szerkesztés]

A törvény új kategóriát hozott létre, "A személy elleni bűntettek" néven. Két cím alatt szabályozta az ide tartozó bűncselekményeket: emberi élet, testi épség, egészség; valamint az emberi szabadság és méltóság elleni bűncselekmények. A korábbi kategóriákat részben megtartotta, részben eltörölte. Így szűnt meg a kívánságra ölés, a gyermekkitétel, a gyermekölés, az elhagyás és a párbajvétség. Viszont ezen bűncselekményeket más bűncselekmények szabályozási köre alá utalta. Az ún. "szocialista Btk." visszanyúlt egészen az 1843-as büntető törvénykönyvi javaslathoz, amikor a szabályozás alapjává a bűnösség két alapesetének megkülönböztetését tette, valamint minősített eseteket is a bűncselekmény körülményei alapján, taxatíve határozta meg.

A hatályos Btk.[szerkesztés]

A mai törvény a Btk. XII. fejezetében tartalmazza az ide vonatkozó tényállásokat, három cím alatt. Az I. Cím az élet, a testi épség, és az egészség elleni bűncselekményeket, a II. Cím az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekményeket, a III. Cím pedig a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekményeket sorolja fel.

Büntetendő tényállások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Fehér Lenke – Horváth Tibor – Lévay Miklós: Magyar büntetőjog különös rész, 1. kötet. 2005, KJK-KERSZÖV, ISBN 963-224-866-X