Kettős házasság
A kettős házasság vagy kétnejűség (közkeletű nevén bigámia) az a bűncselekmény, amelyet az követ el, aki házasságának felbontása nélkül új házasságot köt. A törvény a poligámia bármely formáját tiltja.
A hatályos magyar Büntető Törvénykönyv [1] szerint: „Aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A bigámia szó eredete[szerkesztés]
A bigámia görög eredetű szó, jelentése kettős házasság. Bigamus a.m. „kettős házasságban bűnös”.
A régi jogban[szerkesztés]
Bigamia interpretativa az egyházjog értelmében fennforog, ha valamely férfi oly nővel lép házasságra, aki ezen házasság előtt akár előző házasságban, akár azon kívül elvesztette szüzességét, és ezen házasságot végrehajtja; vagy pedig ha a férj nejével, aki más férfiúval házasságon kívül nemileg közösült, folytatja a nemi érintkezést.
Bigamia similitudinaria az egyházjog értelmében fennforog, ha valamely magasabb egyházi renddel bíró személy, vagy ünnepélyes fogadalmat tett szerzetes, önmagában véve semmis házasságot kötni megkísérel, s ezen külsőleg a házasság színével bíró viszony alatt valamely nővel nemileg közösül. Ezen esetben az egyházzal kötött lelki kapcsolattal állíttatik szembe a semmis házasság. A Bigamia similitudinaria bűntettből származó szabálytalanságot eredményez, amely alól az ordináriusok - püspök, káptalani helynök, világi és szerzetes prelátusok - is fölmenthetnek.
Története a magyar jogban[szerkesztés]
Az Árpád-házi királyok korából származó törvények, dekrétumok a szemérem elleni bűncselekmények között büntetni rendelték a kettős házasságot (bigámia) is.[2]
A Pallas nagy lexikona szerint:
„Kettős házasság (bigamia), bűntett, melyet az követ el, aki érvényes házassági kötelékben lévén, ismét házasságra lép; valamint a nem házas is, aki tudva érvényes házassági kötelékben levő egyénnel házasságot köt. Büntetése a magyar büntető törvénykönyv szerint 3 évig terjedhető börtön; de az, aki a vele házasságra lépő felet az előbbi kötelék fennállására nézve tévedésbe ejtette, 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. A bűntett a házasság megkötésével követtetvén el, nem u. n. folytonos bűntett, elévülése tehát a házasság megkötésének napján venné kezdetét. A törvények azonban kivételesen azt rendelik, hogy az elévülés csak azon a napon kezdődik, amelyen a két házasság egyike megszünt, vagy érvénytelennek, v. semmisnek kimondatott. Ámbátor a magyar büntető törvénykönyv ily intézkedést nem tartalmaz, a kérdést a magyar királyi Kuria döntvényileg ily értelemben döntötte el. A törvény a lelkészt is bünteti, akit a K. körüli bűnösség terhel, és pedig szándékos közreműködés esetében 5 évig terjedhető börtönnel, gondatlanság esetében egy évig terjedhető fogházzal.[3]”
A hatályos magyar jogban[szerkesztés]
A 2012. évi C. törvény (Büntető törvénykönyv) 214. §-a szerint: aki házasságának fennállása alatt újabb házasságot köt, vagy aki házas személlyel házasságot köt, bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[1]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b 2012. évi C. törvény 214. §
- ↑ http://acta.bibl.u-szeged.hu/6727/1/juridpol_041_325-340.pdf
- ↑ http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/057/pc005748.html#8