Férfi

A férfi a biológiai értelemben vett hímnemű felnőtt ember elnevezése, szemben a nőnemű felnőtt emberrel, a nővel.

Jogi értelemben férfi az, akit a külső nemi jellege alapján, születésekor fiúnak (férfinek) anyakönyveztek.

Az ivart meghatározó XY rendszer egy elég jól ismert ivart meghatározó rendszer, a férfi tipikusan az X kromoszómát az anyjától az Y kromoszómát pedig az apjától örököli.

A férfi magzat rendszerint több tesztoszteront és kevesebb ösztrogént termel mint egy női magzat. Ez a két magzat közötti különbség nagyban felelős a pszichológiai különbségekért ami megkülönbözteti a nőt és a férfit.

A pubertás alatt, a hormonok amik a tesztoszteron szint serkentéséért felelnek okozzák a másodlagos nemi tulajdonságok kifejlődését ami tovább növeli a két nem közötti különbséget.

A pubertáskorban kialakuló másodlagos nemi jegyek közül kifejezetten a férfiakra jellemző széles váll, keskeny csípő, a mélyebb beszédhang és az arcszőrzet (szakáll). A férfiak átlagos testmagassága 160–180 cm körül van. A férfiak általában nagyobb izomtömeggel rendelkeznek a nőknél. A születendő gyermek nemét egyetlen kromoszómapár határozza meg a 23-ból.

Biológia

Az embereknél a születendő ember neme a megtermékenyítéstől el van döntve ugyanis ha egy spermium sejt X kromoszómát tartalmaz akkor a születendő ember neme lány (XX), viszont ha Y kromoszómát tartalmaz akkor nagy valószínűséggel fiú (XY). Azokat akiknek ettől eltérő anatómiájuk vagy kromoszóma felépítésük van interszexuálisnak nevezzük.

Az elsődleges nemi tulajdonságok a születéstől kezdve megjelennek és lényegesek a szaporodáshoz. Ez férfiaknál a péniszt és a heréket foglalja magába.

A másodlagos nemi tulajdonságok a következők:

Arcszőrzet
Mellszőrzet
Szélesebb vállak
Megduzzadt ádámcsutka
Hang ami lényegesebben mélyebb mint egy gyerek vagy egy nő hangja.

Szaporodási szerv

Egy férfi szaporodási szerve magában foglalja a férfi külső és egy belső nemi szerveit. Külső nemi szerv a pénisz, a férfi húgycső és a herezacskó. Belső nemi szerv a here, a prosztata, a mellékherék, az ondóüreg, az ejakulációs csatorna és a Cowper mirigyek.

A férfi szaporodási szerv feladata az ondó termelés ami spermasejtet tartalmaz hogy tudjon egyesülni egy női petesejttel.

A tudományágat ami a férfi szaporodást vizsgálja andropológiának hívják

Férfiasság

A férfiasság vagy más néven maszkulinitás olyan tulajdonságok és szerepek összessége, amelyeket tipikusnak, helyénvalónak vagy elvárandónak tartanak a fiúkra és férfiakra nézve. 3–6 éves kor közötti időszak „az epigenetikai, fejlődéslélektani tudományos bizonyítékok szerint a saját nemmel való azonosulás szenzitív időszaka”. Az egészséges gyermeknevelés ebben az időszakban a biológiai nemmel való pszichikai azonosulást segíti. A férfiasság fogalma történetileg és kulturálisan változó: bár a XIX. század férfiideálja a dandy volt, modern elképzelések szerint nőiesnek mondanánk.^[1] A maszkulin normák Ronald F. Levant leírása szerint a "nőiesség elkerülése, visszafogott érzelmek, a szex leválasztása az intimitásról, a teljesítmény és státusz hajszolása, az egyén önmagára támaszkodása, erő, agresszió és homofóbia".^[2] Ezek a normák megerősítik a nemi szerepeket azáltal, hogy ezeket a tulajdonságokat csak egy nemhez kötik.^[3]

A férfiak és a nők is rendelkezhetnek férfias tulajdonságokkal, illetve viselkedhetnek férfiasan. Androgünnek hívjuk azokat, akik egyszerre rendelkeznek férfias és nőies jegyekkel. Feminista filozófusok szerint ez a nemi kettősség elmoshatja a nemi kategóriákat.^[4]^[5]

Híres férfiak a történelem során

Ámbár a történelem során általában a férfiak rendelkeztek több hatalommal, magasabb pozíciókkal a társadalmakban (még ha ezt kultúránként sokféle hatás ellensúlyozta is), ma a legtöbb kultúrában a férfi és a nő jogilag egyenrangú. Mindazonáltal a nemi szerepek miatt a történelem meghatározó személyiségeinek túlnyomó része férfi, ideértve elsősorban a különféle uralkodókat és vezetőket, mint például Nagy Sándor, Julius Caesar, Attila, Nagy Károly, Napóleon Bonaparte, George Washington, Mahatma Gandhi, Winston Churchill, Martin Luther King, Nelson Mandela, Michail Gorbacsov, vagy Tendzin Gyaco, ismertebb nevén a jelenlegi dalai láma.

Jegyzetek

↑ Reeser, Todd W. (2010). Masculinities in theory: an introduction. Malden, Massachusetts: Wiley-Blackwell. ISBN 978-1-4051-6859-5. {{cite book}}: Invalid |ref=harv (súgó)
↑ Levant, Ronald F.; Kopecky, Gini (1995). Masculinity reconstructed: changing the rules of manhood—at work, in relationships, and in family life. New York: Dutton. ISBN 978-0452275416.
↑
- Dornan, Jennifer (augusztus 2004). "Blood from the moon: gender ideology and the rise of ancient Maya social complexity". Gender & History. 16 (2): 459–475. doi:10.1111/j.0953-5233.2004.00348.x. {{cite journal}}: Invalid |ref=harv (súgó)
↑ Butler, Judith (2006) [1990]. Gender trouble: feminism and the subversion of identity. New York London: Routledge. ISBN 9780415389556.
↑ Laurie, Timothy (2014). "The ethics of nobody I know: gender and the politics of description". Qualitative Research Journal. 14 (1): 64–78. doi:10.1108/QRJ-03-2014-0011. hdl:10453/44221. {{cite journal}}: Invalid |ref=harv (súgó) Pdf.

Irodalom

Hadas Miklós: A modern férfi születése (Helikon, 2003) ISBN 9632088093
Férfikutatások PDF Szöveggyűjtemény (2011)
Andrew Perchuk, Simon Watney, Bell Hooks: The Masculine Masquerade: Masculinity and Representation (MIT Press, 1995) ISBN 978 0262161541
Pierre Bourdieu: Férfiuralom (Napvilág, 2000) ISBN 963 908281 3
Robert W. Connell: Masculinities (Polity Press, Cambridge, 1995) ISBN 978 0520246980

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Férfi témájú médiaállományokat.

[Reeser-1] Reeser, Todd W. (2010). Masculinities in theory: an introduction. Malden, Massachusetts: Wiley-Blackwell. ISBN 978-1-4051-6859-5. {{cite book}}: Invalid |ref=harv (súgó)

[2] Levant, Ronald F.; Kopecky, Gini (1995). Masculinity reconstructed: changing the rules of manhood—at work, in relationships, and in family life. New York: Dutton. ISBN 978-0452275416.

[3] 
Dornan, Jennifer (augusztus 2004). "Blood from the moon: gender ideology and the rise of ancient Maya social complexity". Gender & History. 16 (2): 459–475. doi:10.1111/j.0953-5233.2004.00348.x. {{cite journal}}: Invalid |ref=harv (súgó)

[mwhw] Dornan, Jennifer (augusztus 2004). "Blood from the moon: gender ideology and the rise of ancient Maya social complexity". Gender & History. 16 (2): 459–475. doi:10.1111/j.0953-5233.2004.00348.x. {{cite journal}}: Invalid |ref=harv (súgó)

[4] Butler, Judith (2006) [1990]. Gender trouble: feminism and the subversion of identity. New York London: Routledge. ISBN 9780415389556.

[5] Laurie, Timothy (2014). "The ethics of nobody I know: gender and the politics of description". Qualitative Research Journal. 14 (1): 64–78. doi:10.1108/QRJ-03-2014-0011. hdl:10453/44221. {{cite journal}}: Invalid |ref=harv (súgó) Pdf.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]