Usztasa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az usztasa mozgalom vagy usztasák a Horvát Ifjúsági Mozgalomból alakult militáns függetlenségi mozgalom volt a két világháború között.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horvát ustaša szó annyit tesz: felkelő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vezetőjük a második világháború végéig Ante Pavelić (vezér = poglavnik) volt. Olaszországtól táborhelyeket, védelmet és pénzügyi támogatást kaptak, emellett a magyar kormány és később a Harmadik Birodalom is támogatta őket. Hamarosan terrorcselekményeket kezdtek végrehajtani a királyi Jugoszláviában. Legnagyobb akciójuk az ún. Lika-felkelés volt Dalmáciában (ezután alakították meg egyik bázisukat Jankapusztán), illetve Sándor király megölése volt 1934. október 14-én Marseille-ben. Olaszországban a merénylet után letartóztatták az usztasa vezérkart, de kiadatásukat megtagadták, majd néhány hónap után szabadlábra helyezték őket.

A második világháború idején megalapították a nácibarát ún. Független Horvát Államot (Nezavisna Država Hrvatska) 1941 áprilisában Ante Pavelić vezetésével. Már az első hónapokban megkezdődött a horvátországi és a boszniai-hercegovinai szerbek tömeges koncentrációs táborokba (Jasenovac, Jadovno, Glina, Prebilovci, Stara Gradiška, Nova Gradiška stb.) hurcolása és kegyetlen legyilkolása. Egyes becslések szerint közel egymillió szerb és tízezer zsidó civilt mészároltak le a mai Horvátország, illetve Bosznia-Hercegovina területén.

A Független Horvát Állam létrehozásában a horvát Római katolikus egyház is kivette részét. Alojzije Stepinac, Horvátország prímása áldását adta Ante Pavelić kormányára és tevékenységére. A szörnyűségekben tevékenyen részt vettek a hírhedt, főként hercegovinai horvát ferences rendi barátok is.

Utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1991–1995-ös délszláv háborúban a horvát szabadcsapatokat is így nevezték, akikhez több vérengzés és erőszakos cselekmény köthető.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Hrvoje Matković: Povijest Nezavisne Države Hrvatske (Zagreb, 2002) (horvátul)
  • Milorad Lazić: Krstaški rat Nezavisne Države Hrvatske (Beograd, 1991)