Drina
| Drina | |
 | |
| A folyó Fočánál | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Montenegró Bosznia-Hercegovina Szerbia |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 346 km |
| Vízhozam | 370 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 19 700 km² |
| Forrás | a Tara és a Piva összefolyása |
 é. sz. 43° 20′ 55″, k. h. 18° 50′ 22″43.348611°N 18.839444°E | |
| Torkolat | Száva |
| é. sz. 44° 53′ 28″, k. h. 19° 21′ 23″44.891111°N 19.356389°E | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| A Drina a Száva vízgyűjtőjében | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Drina témájú médiaállományokat. | |
A Drina folyó Montenegró, Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia területén található; a Száva leghosszabb mellékfolyója.
Montenegróban, a Tara és a Piva összefolyásával keletkezik. Ezután főleg északi irányba törekszik, mígnem 346 km után Racsánál ömlik a Szávába. Közepes vízhozama a torkolatánál 370 m³ másodpercenként. Vízgyűjtő területe 19 700 km². A Drina több mint 180 km-en határfolyó Bosznia-Hercegovina és Szerbia között.
A Drina egy gyors folyású folyó, zöldes színű, hideg vízzel. Neve először 1491-ben tűnik fel földrajzi térképen „Drinus f.” néven, melyet egy olasz rézmetsző, Nicolaus Donnus készített. Maga a folyónév a „drinski” melléknévből származik, a Drina melletti területet pedig Podrinjének hívják. A megnevezés valószínűleg a Drina folyó alsó és középső szakaszán keletkezett, és a po-drin-je előtag-toldalék összetételből áll. A Drina vagy Drin víznév az illír dri-(indoeurópai dru-) szótőből származik, amelynek jelentése „erősen futni, áttörni” volt.[1]
A névhez érdekes megfigyelést tesz a montenegrói születésű bosnyák író, Ćamil Sijarić aki szerint a Drinát a szlávok egykor Zelenikának hívták. Ismertet továbbá egy a Drina folyónévhez kapcsolódó bosnyák legendát, miszerint amikor a törökök behatoltak Boszniába, át kellett kelniük a Drina-folyón, amely mélynek tűnt számukra. A török nyelvben a „mély” szó megfelelője a „derin”, és innen kapta volna a Drina folyó a nevét. A továbbiakban kifejti, hogy a Drina folyó az illír „drim” szóból kapta a nevét, ami zöldet jelentene.[1]
Jelentősebb városok a Drina mentén: Foča, Goražde, Bajina Bašta, Višegrad és Zvornik. Mellékfolyói a Lim, Jadar és Prača.A keletkezés és a torkolat közötti, 358 méteres szintkülönbséget több vízerőmű is hasznosítja.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Mersed Šabanović: Topomini općine Bretunac in Baština sjeveroistočne Bosne broj 11.. bastina.ba. (Hozzáférés: 2026. február 9.)
Források
[szerkesztés]- Ivo Andrić Nobel-díjas író 1961-ben a Híd a Drinán című regényéért kapta e rangos elismerést.
