Višegrad
| Višegrad | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Bosznia-Hercegovina | ||
| Entitás | Boszniai Szerb Köztársaság | ||
| Régió | Fočai régió | ||
| Alapítás éve | 1407 | ||
| Polgármester | Miladin Miličević | ||
| Irányítószám | 73240 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5869 fő (2013) | ||
| Népsűrűség | 125 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 389 m | ||
| Terület | 48 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 43° 46′ 57″, k. h. 19° 17′ 33″43.782500°N 19.292500°EKoordináták: é. sz. 43° 46′ 57″, k. h. 19° 17′ 33″43.782500°N 19.292500°E | |||
 | |||
| Višegrad weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Višegrad témájú médiaállományokat. | |||
.svg)
Višegrad (cirill írással Вишеград) bosznia-hercegovinai város a Drina partján a bosnyák-szerb határon fekvő Zvijezda hegytől nyugatra.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A lakosság 1991-ben 21 299 fő volt (szétszórva 163 településen), ám 2007-re 6000 főre csökkent.
Nemzetiségek 1991-ben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A teljes lakosság: 21 299 fő volt. Ebből:
- Bosnyákok – 13 471 (63,54%)
- Szerbek – 6743 (31,80%)
- Horvátok – 32 (0,15%)
- Jugoszlávok – 319 (1,50%)
- Egyéb – 634 (3,01%)
Nemzetiségek 1981-ben
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A teljes lakosság: 23 201 fő volt. Ebből:
- Bosnyák – 14 397 (62,05%)
- Szerb – 7648 (32,96%)
- Horvát – 60 (0,25%)
- Jugoszláv – 758 (3,26%)
- Egyéb – 338 (1,48%)
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város nevezetessége a Drinán 1571-ben épült híd, amelyet Szokoli Mehmed budai pasa építtetett. (Lásd: Szokoli Mehmed pasa hídja.) A hidat 2007-ben a világörökség részévé nyilvánították. A híd tervezője állítólag a híres Szinán. A pasát eredetileg Višegrád vidékéről gyerekadóként vitték Törökországba, s megvagyonosodván ezért áldozott fel ekkora összeget. A híd lábánál egy „han”-t (karavánszerájt) is működtetett, halála után azonban ez elhagyatottá vált.
A hídról készült Ivo Andrić műve, a Híd a Drinán (Na Drini ćuprija). Ivo Andrić ezért az alkotásért irodalmi Nobel-díjat kapott. A Durmitor vidékéről induló Drina-rafting-túrák végpontja a hídnál van.
