Völkischer Beobachter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Völkischer Beobachter
Adatok
Típus napilap
Formátum nyomtatott

Ország Harmadik Birodalom
Alapítva 1887
Megszűnt 1945
Kiadó Franz Eher Nachfolger
Főszerkesztő Dietrich Eckart (1918–1923),
Alfred Rosenberg (1923–1938),
Wilhelm Weiss (1938–1945)
Nyelv német
Politikai kötődés Nemzetiszocialista Német Munkáspárt
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Völkischer Beobachter témájú médiaállományokat.

A Völkischer Beobachter (magyarul: Népi Figyelő) a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hivatalos lapja volt 1920 és 1945 között. Az újságot 1887-ben alapították Münchener Beobachter néven, majd a Thule Társaság vásárolta meg azt 1918-ban. 1919-ben vette fel azt a nevet, amelyen később ismertté vált, majd egy év múlva, 1920-ban vásárolta meg azt a nemzetiszocialista párt. Kezdetben hetente jelent meg, majd 1923-tól kezdve napilapként folytatta a működését.

Története[szerkesztés]

Az újságot 1887-ben alapították Münchener Beobachter (Müncheni Figyelő) néven alapították meg, mint kis példányszámú helyi lap, és az elkövetkező évek során gyakran változott a neve és tulajdonosa. 1918-ban aztán a Thule Társaság vásárolta meg a lapot.[1] 11 000-res példányszámával hamarosan München egyik legfontosabb népmozgalmi lapjává lépett elő, majd 1919 augusztusában felvette a Völkischer Beobachter nevet.[2]

A lapot 1920. december 16-án a nemzetiszocialista párt vette meg 120 000 márkáért a Thule Társaságtól, amelynek felét Franz Ritter von Epp tábornoktól kapták kölcsönbe, és annak 250 000 márkás tartozását átvállalták.[3] A lap hamarosan a párt demokráciaellenes és antiszemita propagandájának a szócsöve lett.[4] Az újság 1923. február 28-át követően napilapként folytatta működését, és a Ruhr-vidék megszállása után a kezdeti 8000 példányszáma 25 000-re ugrott fel. Az 1923 novemberi sörpuccs után azonban betiltották az újság megjelenését, ami egészen a párt 1925. február 26-i újjászervezéséig tartott.[2] A lap főszerkesztője 1923-ig Dietrich Eckart volt, aki egy 1921-es cikkében először nevezte Führernek Adolf Hitlert,[5] és akinek halála után Alfred Rosenberg vette át a tisztséget.[1]

A lap olvasottsága a nemzetiszocialista párt előretörésével együtt nőtt folyamatosan. 1931-ben már 120 000, 1934-ben 336 500, 1944-ben 1,7 millió példányszámban jelent meg.[2] A lap a második világháború során nagyon gyakran szólt a tengelyhatalmak államainak a „zsidókérdést” megoldó politikájáról, ugyanis feladatának tartotta ennek kontrollállását a szomszédos országokban is. 1943-ban a magyarországi intézkedéseket, illetve azok hiányát illetően heti rendszerességgel születtek gúnyos hangvételű cikkek a lapban.[6] Az újságba Joseph Goebbels is publikált cikkeket, amelyek az Amerikai Egyesült Államokat támadták a német zsidópolitika kritizálása miatt,[7] illetve a Szovjetuniót írták le.[8]

A lap 1945 áprilisában, pár nappal a második világháború európai befejeződése előtt beszüntette a saját megjelenését.[2]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Christian A. Braun: Der Völkische Beobachter (német nyelven). (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  2. ^ a b c d Der Völkische Beobachter (német nyelven). (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  3. James Pool és Suzanne Pool: Hitler Hatalomraemelkedésének Titkos Támogatói (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  4. Völkischer Beobachter sold to the NSDAP (német nyelven). bwbs.de, 1933. március 1. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  5. Vitári Zsolt: Az NSDAP születése. Új párt a köztársaság ellen, 1919-1925. nemettortenelem.tti.btk.pte.hu. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  6. Karsai László: Túlélhették volna a magyar zsidók a holokausztot? Régi kérdés, új válaszok. Kossuth Szabadegyetem. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  7. Joseph Goebbels: What Does America Really Want? (angol nyelven), 1939. január 21. (Hozzáférés: 2011. április 26.)
  8. Joseph Goebbels: The Veil Falls (angol nyelven). calvin.edu, 1941. július 6.

További információk[szerkesztés]