Nemzetiszocialista Mozgalom (Egyesült Államok)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Nemzetiszocialista Mozgalom zászlaja
A mozgalom tagjai egy 2008-as gyűlésen a Capitolium környékén

A Nemzetiszocialista Mozgalom (angolul: National Socialist Movement, rövidítése NSM88) napjaink legnagyobb szélsőséges nemzetiszocialista (náci) pártja az Amerikai Egyesült Államokban. 1974-ben jött létre. Bejegyzett, legálisan működő párt, együttműködik néhány egyéb szélsőjobboldali csoportosulással. A szervezet tagokat tudhat magának az Egyesült Államok egész területén, de vannak kapcsolataik/tagjaik tengerentúlon is. Pontos taglétszámuk nem ismert, de a szervezet növekedése folyamatos.[1]

Működését egymást követő demonstrációk, tüntetések, tiltakozások, felvonulások jellemzik. Kampányuk során főként a cionizmus, a homoszexualitás a bűnözés és a közel-keleti háború ellen lépnek fel. A fehér felsőbbrendűség hirdetői („white power”). Jelképük az Egyesült Államok hagyományos jelképeivel összevont horogkereszt. Nyilvános szerepléseik során barna inget viselnek fekete nyakkendővel és fekete nadrággal, amely az SA uniformisára emlékeztet, és a tagoknak a szervezeten belül katonai rendfokozatuk is van.[2] Tagjaik időnként a mexikói–amerikai határon járőröznek fegyveresen.[3] 2010. április 27-én a mozgalom 70 tagja tüntetett Los Angelesben az illegális bevándorlás ellen, amin több száz antifasiszta tüntető jelent meg.[4] A The New York Times 2011 májusában a legnagyobb felsőbbrendűséget hirdető csoportként írta le, amelynek 400 tagja van 32 államban.[5]

Vezetősége[szerkesztés]

A szervezetet Robert Brannen alapította 1974-ben, majd később Cliff Herrington vette át a párt vezetését. Azelőtt mindketten a George Lincoln Rockwell-féle Náci Párt tagjai voltak. 1994-ben Harrington átadta a szervezet vezetését Jeff Schoepnek.

A toledói tüntetés[szerkesztés]

A párt leghírhedtebb utcai megmozdulása 2005 októberében, az ohioi Toledóban történt. A szervezet úgy döntött, hogy egy tiltakozást szervez a fekete bűnözés ellen,[6] de még a menet megkezdése előtt zavargások törtek ki amiatt, hogy a város vezetése engedélyezte a náci megmozdulást. A nácik elleni tiltakozásra összegyűlt körülbelül 500 fős anarchistákból és helyiekből álló tömeg megtámadta a rendőrséget. Előbb kövekkel dobálták őket, gyújtogattak, majd kirabolták és megrongálták az egyik helyi benzinkutat. A nácikat felszólították a terület elhagyására, amit a letartóztatással való fenyegetés után meg is tettek, de a zavargások ennek ellenére körülbelül délután 4 óráig folytatódtak. Az események miatt letartóztatottak körében több bandatag is volt.[7] Az NSM tagjai közül senkit sem tartóztattak le. A város fekete polgármestere szerint sem a Nemzetiszocialista Mozgalom tehetett a zavargásokról.

Források[szerkesztés]

  1. David Holthouse: Nazis Rising. Southern Poverty Law Center, 2006 (Hozzáférés: 2011. február 27.)
  2. The National Socialist Movement. adl.org. [2013. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. február 27.)
  3. NSM at the US-Mexico Border, 2010. december 12. (Hozzáférés: 2011. augusztus 17.)
  4. Los Angeles Times April 18, 2010—“White Supremacist Rally at L.A. City Hall Draws Violent Protest”:
  5. "Jeff Hall, a Neo-Nazi, Is Killed, and His Young Son is Charged" by Jesse McKinley, New York Times, May 10, 2011
  6. 60 arrested in Toledo riot after Nazi march cancelled, Jurist
  7. 'Violence in North Toledo after Nazi march canceled; mayor declares curfew, toledoblade.com. [2007. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 21.)

További információk[szerkesztés]