Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nemzeti Szocialista Magyar Munkás Párt

Nyilas jelvények A felső sor baloldali és középső képei a párt gomblyukjelvényei
Nyilas jelvények
A felső sor baloldali és középső képei a párt gomblyukjelvényei
Adatok

Alapítva 1932. május 2.[1]
Feloszlatva 1936. június 3.[2]
Utódpárt Nemzeti Szocialista Magyar Dolgozók Pártja

Ideológia hungarizmus

A Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt[3] (NSZMP) (olykor Kaszáskeresztes Párt) egy 1932. május 2.[1] és 1936. június 3.[2] között működő, Böszörmény Zoltán által alapított nemzetiszocialista párt volt.

Története[szerkesztés]

Az NSZMP az első olyan magyar horogkeresztes párt volt, amely nagyobb társadalmi támogatottságnak örvendett. A szervezetet már 1930-1931 táján létrehozták, ám a tényleges szervezkedés csak 1931 legvégén kezdődött meg, a Tiszántúlra összpontosítva. Miután 1933 szeptemberében a magyar királyi belügyminiszter, Keresztes-Fischer Ferenc a horogkeresztet, mint a Harmadik Birodalom hivatalos jelképét Magyarországon betiltotta, a párt a kaszáskeresztet kezdte használni. Ekkortájt a pártot már Kaszáskeresztes Pártnak is nevezték. 1933 végén a párt debreceni csoportja kivált a pártból, és Svaszta Gyula és Szedlár Vilmos vezetésével új pártot hoztak létre, Nemzeti Szocialista Magyar Dolgozók Pártja néven. Miután a Belügyminisztérium nyomára bukkant a párt által 1936. májusára szervezett puccsnak, a pártot 1936. június 3-án betiltották.[2] Vezetőit az 1921. évi III. tc. alapján 1937. október 20-án börtönbüntetésre ítélték, tagsága más szélsőséges pártokba szivárgott át.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Másutt 1931. május 4-e szerepel.
  2. a b c d Kaszáskeresztes Párt. Magyarország a második világháborúban • Lexikon A-ZS. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
  3. Nevét a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt után nyerte.

Források[szerkesztés]