Franjo Tuđman

Franjo Tuđman
Horvátország 1. elnöke
Hivatali idő 1990. május 30. – 1999. december 10.
Utód	Vlatko Pavletić
Katonai pályafutása
Csatái	második világháború
Született	1922. május 14. Veliko Trgovišće
Elhunyt	1999. december 10. (77 évesen) Zágráb
Sírhely	Mirogoj
Párt	Horvát Demokrata Közösség
Házastársa	Ankica Tuđman
Gyermekei	Miroslav Tuđman
Foglalkozás	politikus, történész
Iskolái	Military Academy Belgrade
Halál oka	rák
Díjak	Medal of Zhukov Grand Order of King Tomislav Order of Ante Starčević Jelena királynő rendje Grand Order of King Petar Krešimir IV Grand Order of King Dmitar Zvonimir Order of Duke Trpimir Order of Military Merit with large star Order of the Partisan Star Commemorative Medal of the Partisans of 1941 Order of the Liberator General San Martín Knight Grand Cross of the Military Order of Italy Grand Cross of the Order of the Redeemer Order of State of Republic of Turkey Order of Merit (Chile) Az Olasz Köztársaság Nagykeresztjének Lovagja Zágráb díszpolgára (1990) Order of military merits Order of Bravery Az Olasz Köztársaság Érdemrendje Order of the Redeemer
Franjo Tuđman aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Franjo Tuđman témájú médiaállományokat.

Franjo Tuđman (kiejtés: Frányó Tugymán, Veliko Trgovišće, 1922. május 14. – Zágráb, 1999. december 10.) horvát történész, nacionalista politikus, a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) elnöke, Horvátország első államfője (1990-1999).

A második világháborúban

Már húszéves kora előtt, a második világháború során antifasiszta partizánakciókban vett részt. Apja – aki jónevű parasztpárti politikus volt – és bátyja ezen akciók megtorlásának áldozata lett.

1945 januárjától Tuđman különböző, Jugoszlávia felszabadításán dolgozó katonai szervezetekben dolgozott. A háború után Tuđman hivatalosan is katonai pályára lépett, elvégezte a katonai akadémiát. Bár hamar előléptették tábornokká, mégis otthagyta a katonai pályát, hogy a tudományos munkának élhessen.

Történész

Többek között a jugoszláviai holokausztról írt tanulmányt Bespuća povijesne zbiljnosti című művében. Ebben azt állította, hogy a jasenovaci haláltáborban (1941-45) csupán 60-70 000 ember halt meg. Az általános közvélekedés az áldozatok számát 500 000 és 600 000 közé teszi.

Politikája

Belpolitikája

A határon túli horvátoknak adandó horvát állampolgárság feltétlen híve volt. Működését korrupció, nepotizmus és durva nacionalizmus árnyékolta be.

Az egykori zágrábi amerikai nagykövet Tuđman halála kapcsán a múlt és jövő kapcsán ezt nyilatkozta: „Tuđmannak két álma volt: az egyik a független Horvátország megteremtése, a másik pedig az Európához való csatlakozás. Első álmát megvalósította, halála pedig megnyithatja az utat a második cél elérése felé.”

Magyarul

• Népek történelmi sorsa. Válogatott írások; ford. Fehér Tilda; Magyarországi Horvát Vállalkozók Közössége és a Magyarországi Horvátok Országos Önkormányzata, Bp., 1997

Források

• Franjo Tuđman életrajza
• Franjo Tuđman, a Horvát Köztársaság elnökének felszólalása a Magyar Országgyűlésben: 1997. április 21-én