Krajinai Szerb Autonóm Terület
| Krajinai Szerb Autonóm Terület | |||
Српска аутономна област Крајина 1990. december 21. – 1991. december 19. | |||
| |||
 | |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Knin | ||
| Hivatalos nyelvek | szerb és szerbhorvát | ||
| Vallás | szerb ortodox | ||
| Kormányzat | |||
| Államfő | Milan Martić | ||
.svg)
Krajinai Szerb Autonóm Terület (szerbhorvátul: Srpska autonomna oblast Krajina / Српска аутономна област Крајина, rövidítve: SAO Krajina / САО Крајина) önmagát kikiáltó szerb autonóm terület (oblaszt) volt az akkori Jugoszlávia (a mai Horvátország) területén. A terület a Horvát Köztársaság szerb többségű településeiből állt, amelyek 1990 októberében önhatalmúlag kiáltották ki az autonómiáját. Eredetileg SAO Kninska Krajina (САО Книнска Крајина) néven alakult meg, de a további szerbek lakta területek csatlakozásával a nevét SAO Krajinára változtatták. 1991-ben a SAO Krajina nevét a Krajinai Szerb Köztársaságra (RSK) változtatták, majd hozzá csatolták a másik két horvátországi szerb autonóm területet, a Nyugat-szlavóniai Autonóm Területet és a Kelet-szlavóniai, Baranyai és Nyugat-szerémségi Autonóm Területet.
Története[szerkesztés]
Az 1990-es első horvát többpárti választások után a Horvátországon belüli etnikai feszültségek fokozódtak. Franjo Tuđman horvát elnök Horvátország elszakadását tervezte Jugoszláviától. Így a szerb vezetők előrelátóan 1990. június 27-én Knin városa körül autonóm régiót hoztak létre. A terület a Knini Szerb Autonóm Terület (SAO Kninska Krajina) nevet kapta, de miután csatlakozott hozzá az Észak-dalmáciai és Likai Önkormányzatok Szövetsége, 1990 decemberében felvette a Krajinai Szerb Autonóm Terület (SAO Krajina) nevet. 1990 decemberére az SAO Krajina magában foglalta az Észak-Dalmáciai és Likai Községek Közösségét, beleolvadt az Autonóm Szerb Önkormányzatok Szövetsége, és hamarosan megkezdte saját kormányzati intézményeinek – köztük a régió parlamentjének, a Szerb Nemzeti Tanácsnak a létrehozását. Az SAO Krajina vezetői eredetileg azt várták, hogy a demokratikus és decentralizáló reformok után Horvátország Jugoszlávián belüli nemzetállam lesz. Amikor ez valószínűtlennek bizonyult már ragaszkodtak a Horvátországtól való függetlenséghez, és a Belgrádi Kezdeményezésben javasolt Kis-Jugoszláviához való csatlakozáshoz. Ennek megfelelően 1991. február 28-án hivatalosan is kinyilvánították, hogy az SAO Krajina elszakad Horvátországtól, ha az Jugoszláviától függetlenedni kíván.
A Szerb Nemzeti Tanács 1991. március 16-án az SAO Krajinát Horvátországtól függetlennek nyilvánította. 1991. május 12-én pedig népszavazást tartottak, amelyen a szavazatok több mint 99 százaléka támogatta a Szerbiával való egyesülést.[1][2] 1991. április 1-jén kijelentette, hogy elválik Horvátországtól.[3] Ezt követően a krajnai közgyűlés kimondta, hogy „az SAO Krajina területe a Szerb Köztársaság egységes területének alkotórésze”.[1] 1990. augusztus 17-én felkelés vette kezdetét a Horvát Köztársaság azon területein, amelyeket jelentős mértékben szerbek laktak.[4] A szervezők Milan Martić által szállított illegális fegyverekkel voltak felfegyverkezve.[5] A lázadást a szerbek azzal magyarázták, hogy „a horvát [kormány] terrorizálja őket”, és „több kulturális, nyelvi és oktatási jogért [harcolnak]”. A Večernje Novosti című szerb lap azt írta, hogy „2 millió szerb kész, hogy Horvátországba menjen harcolni”.
A nyugati diplomaták megjegyezték, hogy a szerb média szítja a szenvedélyeket, a horvát kormány pedig azt mondta: „Tudtunk arról a forgatókönyvről, amely zűrzavart kelt Horvátországban...”[6] Hamarosan konfliktus kezdődött a krajnai szerbek és a horvát hatóságok között. Szlovénia és Horvátország függetlenségének kikiáltása után az erőszak fokozódott, mivel a szerbek a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) segítségével kiterjesztették birtokukban lévő területüket, végül az SAO Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség, valamint az SAO Nyugat-Szlavónia területeivel. A szerbek által ellenőrzött terület a horvátországi háború szakaszában Horvátország egyharmadát foglalta magában. 1991. december 19-én a két szerb autonóm területet Milan Babić (az SAO Krajina elnöke) és Goran Hadžić (az SAO Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség elnöke) kezdeményezésére Krajinai Szerb Köztársaság néven egy szerb állammá nyilvánították. 1992 februárjában a krajinai hatóságok kikiáltották a függetlenséget. A Krajinai Szerb Köztársaság 1995. augusztus 5. után szűnt meg, amikor területeit a horvát fegyveres erők visszaintegrálták Horvátországba.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Prosecutor v. Milan Martić Judgement. p. 46. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia. Accessed 13 September 2009. (On 16 March 1991 another referendum was held which asked "Are you in favour of the SAO Krajina joining the Republic of Serbia and staying in Yugoslavia with Serbia, Montenegro and others who wish to preserve Yugoslavia?". With 99.8% voting in favour, the referendum was approved and the Krajina assembly declared that "the territory of the SAO Krajina is a constitutive part of the unified state territory of the Republic of Serbia".)
- ↑ Prosecutor v. Milan Martić Judgement Archiválva 2012. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben.. p. 46. International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia. Retrieved 13 September 2009.
- ↑ Chuck Sudetic. „Rebel Serbs Complicate Rift on Yugoslav Unity”, The New York Times , 1991. április 2.. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2010. december 11.)
- ↑ Case No. IT-03-72-I: The Prosecutor v. Milan Babić. International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Case No. IT-03-72-I: The Prosecutor v. Milan Babić. International Criminal Tribunal for the Former Yugoslavia. (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
- ↑ Roads Sealed as Yugoslav Unrest Mounts, New York Times, August 1990
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a SAO Krajina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.