Zágrábi katedrális

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zágrábi katedrális
A zágrábi katedrális
A zágrábi katedrális
Vallás katolicizmus
Egyházmegye Zágrábi főegyházmegye
Védőszent
Építése 1093
Stílus neogótika
Tervezője Hermann Bollé
Település
Elhelyezkedése
Zágrábi katedrális (Horvátország)
Zágrábi katedrális
Zágrábi katedrális
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 52″, k. h. 15° 58′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 52″, k. h. 15° 58′ 47″
A Wikimédia Commons tartalmaz Zágrábi katedrális témájú médiaállományokat.

A zágrábi katedrális vagy zágrábi székesegyház (más néven: Nagyboldogasszony-székesegyház) a Zágrábi főegyházmegye főszékesegyháza. Zágráb egyik jelképe.

Fekvése[szerkesztés]

A Káptalandombon, Zágráb egyik történelmi központjában található. A katedrális nemcsak a Káptalandombot uralja, hanem az egész várost.

Története[szerkesztés]

A katedrális elődjét Szent László király kezdte építtetni. Ez a templom a tatárjárás során elpusztult. Utána új templomot építettek, melyet a török veszély miatt falakkal és bástyákkal erősítettek meg. Az 1880-as földrengés után neogótikus stílusban építették át, új harangtornyokat is kapott. Ezt az épületet is Hermann Bollé és Friedrich von Schmidt alakították újjá. A középkori időkből a Szt. István-kápolna maradt meg a gótikus freskókkal. Az oltáron a Golgota látható.[1] A katedrálisban őrzik Szent László palástját. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint 1919-es újratemetésük óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter, akik a 19. századtól a horvát nemzeti szabadság szimbólumai. A 2020. március 22-i földrengés során a zágrábi katedrális egyik 108 méteres tornyának egy része letört. A kereszt leesett, károkat okozva a környező épületekben.[2]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Ana Deanović, Željka Čorak (1988), Zagrebačka katedrala, Zagreb (ISBN 86-397-0020-6)
  2. Újabb károkat jelentettek a horvátországi földrengés után - fotógaléria. Infostart.hu, 2020. március 22. (Hozzáférés: 2020. április 30.)