Erdődy Tamás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdődy Tamás
Síremléke a zágrábi székesegyházban
Síremléke a zágrábi székesegyházban
Született 1558[1][2]
Szluin
Elhunyt 1624. január 17. (65-66 évesen)
Korpona
Állampolgársága
Gyermekei Kristóf, Graf Erdödy de Monyorókerék
SzüleiBorbála Alapy de Nagykemlék
Erdődy Péter
Foglalkozása hadvezér
Tisztség horvát bán
Sírhely zágrábi katedrális
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdődy Tamás témájú médiaállományokat.

Gróf Erdődy Tamás (1558Korpona vára, 1624. január 17.) dunántúli nagybirtokos, hadvezér, horvát bán.

Élete[szerkesztés]

Gróf Erdődy Péter és Alapy Borbála fia. Utódai az Erdődy család magyarországi ágának folytatói, testvére Péter utódai pedig a horvátországi ág megalapozói. Felesége Ungnád Mária, Ungnád Kristóf (másként Keresztély) egri kapitány és horvát bán (1578–1584) egyetlen gyermekeként apja halála után Szomolány és Jókő várát örökölte, amely ettől kezdve a család ezen ágának egyik központi birtoka lett.

1584-1595 és 1608-1615 között horvát bán. 1598-1603 között királyi étekfogó mester. A török elleni harcok egyik ismert hadvezére.

Horvátország védelmében számos csatát vívott a törökkel, nevezetes az 1584-i szluini és 1586-i juvaneci győzelme. A tizenöt éves háború idején 1593-ban Sziszeknél megsemmisítette Hasszán boszniai pasa seregét, majd 1594-ben elfoglalta Petrinya várát.

A Bocskai-felkelésben a császár oldalán harcolt. 1607-ben családját grófi rangra emelték és házassága révén is Varasd vármegye örökös főispánja, majd 1616-ban tárnokmester lett.

A zágrábi katedrálisban nyugszik.

Monyorókerék és Vép 1613-ban a zálogterhek kifizetése és a birtokperek lezáródása után neki köszönhetően visszakerült a család birtokába. 1603-ban ő építette Császárvár aljában a Novi Dvorinak (Újkastélynak) nevezett kastélyt, amely végig a 17. század folyamán a család tagok egyik kedvenc horvátországi tartózkodási helye maradt, 1615-ben pedig átépítette a vépi várat, kialakítva ezzel a mai, négyszögletes formáját.

Emlékezete[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. sapere.it (olasz nyelven)

Forrás[szerkesztés]