Ratko Mladić
| Ratko Mladić | |
 | |
| Mladić 1993-ban | |
| Született |
1943. március 12. (80 éves) Božanovići |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | katona |
| Kitüntetései |
|
| Katonai pályafutása | |
| Szolgálati ideje | 1965–1996 |
| Rendfokozata | vezérezredes |
| Háborúi, csatái |
horvátországi háború boszniai háború |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ratko Mladić témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ratko Mladić (szerb cirill írással: Ратко Младић, 1943. március 12.[1] –) boszniai szerb katonatiszt, háborús bűnös, a srebrenicai tömeggyilkosság fő felelőse. 2017-ben a Nemzetközi Törvényszék népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért és más bűncselekményeiért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.[2]
Származása és katonai karrierjének kezdete[szerkesztés]
Božinovići településen született, Bosznia-Hercegovina területén. Apját, Neđo Mladić kommunista partizánt 1945-ben a nácibarát horvát usztasák ölték meg. 1961-ben lépett be a hadseregbe, tanulmányait kimagasló eredménnyel végezte. Első állomáshelye Szkopje volt, ahol az általa vezetett alakulat legfiatalabb tagja volt. A katonai ranglétrán fokozatosan haladt előre.
Szerepe a délszláv háborúkban[szerkesztés]
1991 júniusában érkezett Kninbe, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA, Jugoslovenska narodna armija) 9. század parancsnokaként. A horvátok elleni harcokban 1991. október 4-én főparancsnok lett. 1992. május 9-én átvette Szarajevóban a főparancsnoki tisztséget a 2. hadseregben. Három nappal később megbízták a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének megteremtésével. 1994. június 24-én előléptették főparancsnoknak.
A srebrenicai tömeggyilkosság[szerkesztés]
1995 júliusában neki volt a legnagyobb szerepe a srebrenicai mészárlásnál.[3] Az irányítása alatt álló csapatok elfoglalták az ENSZ védelme alatt álló várost, ahonnan a jelen lévő holland békefenntartók távoztak. A nőket a férfiaktól különválasztották és bosnyák területekre szállították. A vád szerint ezután Mladić utasítására 8000 muzulmán férfit és kisfiút lőttek agyon. Az elkövetett kegyetlenkedésekről videófelvételek is készültek, illetve a tömegsírok feltárása nyomán is rekonstruálhatóak voltak az események. Ez volt a legnagyobb népirtás Európában a II. világháború óta.
Bujkálás[szerkesztés]
1996. november 9-én Biljana Plavšić a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke menesztette Mladićot a hadsereg éléről. Háborítatlanul élt Szerbiában Slobodan Milošević rendszerének 2000-ben bekövetkezett bukásáig. Ekkortól bujkálni kényszerült az ellene kiadott nemzetközi körözés miatt.
Bujkálása idején egyre nagyobb nyomás nehezedett Szerbiára, hogy állítsa bíróság elé vagy adja ki a nemzetközi közösségnek a háborús és emberiség elleni bűnöket elkövetett politikusokat, katonai parancsnokokat. 2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) előtt feleljen tetteiért. 2008. július 21-én a boszniai szerb köztársaság elnökét, Radovan Karadžićot is elfogták Szerbiában, aki ugyancsak részese volt a Mladić által elkövetett srebrenicai vérengzésnek. Mladićot azonban nem fogták el, sőt évekkel később előkerült videófelvételek tanúsága szerint még nyilvános eseményeken (családi esküvőn, temetésen, keresztelőn) is részt vett.
Elfogása[szerkesztés]
2011. május 26-án, miután egy évtizedig bujkált, a szerb hatóságok elfogták a vajdasági Lázárföldön. Az első sajtóhírek szerint elfogásakor Milorad Komadić névre kiállított hamis igazolvány volt nála.[4][5][6] Belgrád azóta cáfolta ezt az értesülést, Ivica Dačić belügyminiszter személyesen erősítette meg, hogy Mladić a saját, időközben lejárt érvényességű igazolványával rejtőzködött.[7] Mladićot a szerb hatóságok kiadták a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek és 2011. május 31-én a hágai börtönbe szállították.[8]
Ítélet[szerkesztés]
2017. november 22-én a hágai Nemzetközi Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.[9] Az ítélet elleni 2018-ban benyújtott fellebbezését 2021. június 8-án elutasították.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ ICTY-ENSZ
- ↑ a b Telex, 2021.06.08.
- ↑ Srebrenica: dömperekkel vitték a hullákat
- ↑ BBC
- ↑ Index/MTI
- ↑ Reuters. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 26.)
- ↑ A B92 belgrádi rádió-televízió angol nyelvű összefoglalója Archiválva 2011. május 28-i dátummal a Wayback Machine-ben – 2011. május 26.
- ↑ Mladic útban van Hága felé – Infostart.hu, 2011. május 31.
- ↑ Életfogytiglani börtönre ítélték Mladic-ot Hágában (Euronews.com, 2017-11-22)
Források[szerkesztés]
- ↑ Telex, 2021.06.08.: Világi Máté: Élete végéig börtönben marad Ratko Mladić, a „srebrenicai mészáros”. Telex.hu, 2021. június 8. (Hozzáférés: 2021. június 8.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Már csak egy maradt – Index-cikk, 2008. július 22.