Ratko Mladić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ratko Mladić
(Ратко Младић)
Evstafiev-ratko-mladic-1993-w.jpg
Született 1943. március 12. (74 éves)
Božanovići
Állampolgársága Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
Foglalkozása
Kitüntetései Order of Brotherhood and Unity
Katonai pályafutása
Szolgálati ideje 1965–1996
Rendfokozata vezérezredes
Háborúi, csatái horvátországi háború
boszniai háború

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ratko Mladić témájú médiaállományokat.

Ratko Mladić (szerb cirill írással: Ратко Младић, 1943. március 12.[1] –) boszniai szerb katonatiszt, akit azzal vádolnak, hogy háborús bűnös, a srebrenicai tömeggyilkosság fő felelőse.

Származása és katonai karrierjének kezdete[szerkesztés]

Božinovići településen született, Bosznia-Hercegovina területén. Apját, Neđo Mladić kommunista partizánt 1945-ben a nácibarát horvát usztasák ölték meg. 1961-ben lépett be a hadseregbe, tanulmányait kimagasló eredménnyel végezte. Első állomáshelye Szkopje volt, ahol az általa vezetett alakulat legfiatalabb tagja volt. A katonai ranglétrán fokozatosan haladt előre.

Szerepe a délszláv háborúkban[szerkesztés]

1991 júniusában érkezett Kninbe, a JNA 9. század parancsnokaként. A horvátok elleni harcokban 1991. október 4-én főparancsnok lett. 1992. május 9-én átvette Szarajevóban a főparancsnoki tisztséget a 2. hadseregben. Három nappal később megbízták a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének megteremtésével. 1994. június 24-én előléptették főparancsnoknak.

A srebrenicai tömeggyilkosság[szerkesztés]

1995 júliusában neki volt a legnagyobb szerepe a srebrenicai mészárlásnál.[2] Az irányítása alatt álló csapatok elfoglalták az ENSZ védelme alatt álló várost, ahonnan a jelen lévő holland békefenntartók távoztak. A nőket a férfiaktól különválasztották és bosnyák területekre szállították. A vád szerint ezután Mladić utasítására 8000 muzulmán férfit és kisfiút lőttek agyon. Az elkövetett kegyetlenkedésekről videofelvételek is készültek, illetve a tömegsírok feltárása nyomán is rekonstruálhatóak voltak az események. Ez volt a legnagyobb népirtás Európában a II. világháború óta.

Bujkálás[szerkesztés]

1996. november 9-én Biljana Plavšić a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke menesztette Mladićot a hadsereg éléről. Háborítatlanul élt Szerbiában Slobodan Milošević rendszerének 2000-ben bekövetkezett bukásáig. Ekkortól bújkálni kényszerült az ellene kiadott nemzetközi körözés miatt.

Bujkálása idején egyre nagyobb nyomás nehezedett Szerbiára, hogy állítsa bíróság elé vagy adja ki a nemzetközi közösségnek a háborús és emberiség elleni bűnöket elkövetett politikusokat, katonai parancsnokokat. 2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék előtt feleljen tetteiért, ahol 2006-ban szívroham következtében meghalt. 2008. július 21-én a boszniai szerb köztársaság elnökét, Radovan Karadžićot is elfogták Szerbiában, aki ugyancsak részese volt a Mladić által elkövetett srebrenicai vérengzésnek. Mladićot azonban nem fogták el, sőt évekkel később előkerült videofelvételek tanúsága szerint még nyilvános eseményeken (családi esküvőn, temetésen, keresztelőn) is részt vett.

Elfogása[szerkesztés]

2011. május 26-án, miután egy évtizedig bujkált, a szerb hatóságok elfogták a vajdasági Lázárföldön. Az első sajtóhírek szerint elfogásakor Milorad Komadić névre kiállított hamis igazolvány volt nála.[3][4][5] (A név egyszerűen megjegyezhető volt számára, hisz az elejéről leválasztva a "Milo" tagot és máshogy tagolva a maradványt, kis közelítéssel eredeti nevéhez jutunk.) Belgrád azóta cáfolta ezt az értesülést, Ivica Dačić belügyminiszter személyesen erősítette meg, hogy Mladić a saját, időközben lejárt érvényességű igazolványával rejtőzködött.[6] Mladićot a szerb hatóságok kiadták a Nemzetközi Törvényszéknek és 2011. május 31-én a hágai börtönbe szállították.[7]

Források, jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]