Parlament

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A budapesti Országház légifotója

A parlament modern államokban a törvényhozó testület.

Az elnevezés a francia parler („beszélni”) szóból származik. Eredetileg a középkori Franciaországban a királyi bíróságokat nevezték parlamentnek (1789-ig). Innen került át a kifejezés Angliába, ahol a 15. században az igazságszolgáltatási funkció mellett tanácsadó, később törvényhozó szerepet kapott. A et jelenti.

A parlament egyfajta szinonimájaként használható az „országgyűlés” szó is, noha ezzel elsődlegesen a magyar parlamentre utalunk.

Funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament a képviseleti demokrácia intézménye, amelynek jogköre koronként és országonként különbözik.

A parlament funkciói:

  • az alkotmány elfogadása (ha van)
  • törvényhozás
  • különféle állami tisztségviselők választása
  • a végrehajtó hatalom felügyelete
  • vizsgálóbizottságok működtetése
  • nyílt politikai vita színtere
  • az egész politikai berendezkedés legitimitásának biztosítása

Egykamarás és kétkamarás parlamentek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egykamarás és kétkamarás parlamentek
  Egykamarás parlament
  Kétkamarás parlament
  Nincs parlament
  Hiányzó adat

Az egykamarás parlament (mint például a jelenlegi magyar Országgyűlés) közvetlenül alkot törvényeket. A köztársasági elnök megfontolásra visszaküldheti a törvényt a kihirdetés előtt, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulhat.

A kétkamarás parlament bonyolult képviseleti rendszer terméke, amelyben az alsóház, illetve felsőház választása és összetétele eltérő lehet. Az alsóház által elfogadott törvények a legtöbb kétkamarás rendszerben a felsőház elé kerülnek további megvitatásra. Az alsóház (képviselőház) és a felsőház (szenátus) elnevezése történelmileg és országonként eltérő lehet.

A világ parlamentjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ország Intézmény neve Épület neve Megjegyzés
Amerikai Egyesült Államok Kongresszus (Congress), két kamarája a Képviselőház (House of Representatives) és a Szenátus (Senate) Capitolium
Dánia Folketing Christiansborg palota
Egyesült Királyság Két kamarája a Képviselőház (House of Commons) és a Lordok Háza (House of Lords) Westminster-palota 1999 októberétől néhány kivétellel a Lordok Házában sem születési előjogokkal rendelkező főnemesek ülnek, a kamara reformja folyamatban van.
Észak-Korea Legfelsőbb Népi Gyűlés Manszude Díszterem
Feröer Løgting Az egyik legősibb a világon
Franciaország Két kamarája a Nemzetgyűlés (Assemblée Nationale) és a Szenátus (Senate) Bourbon-palota
Horvátország Szábor
Izrael Knesszet (כנסת) Nincs alkotmány, nincs egységes törvényhozás
Izland Alþingi A világon elsőként, 930-ban hozták létre
Japán Két kamarája a Képviselőház és a Tanácsosok Háza
Kanada Két kamarája a Képviselőház (House of Commons) és a Szenátus (Senate) Parliament Buildings
Laosz Szapha Heng Szat
Lengyelország Nemzetgyűlés (Zgromadzenie Narodowe), két kamarája a Szejm és a Szenátus (Senat) A Nagy Szejm 1791-ben megalkotta Európa első írott (kartális) alkotmányát, a Május 3-i Alkotmányt.
Litvánia Seimas
Magyarország Országgyűlés Országház
Mongólia Nagy Népi Hurál
Németország Két kamarája a Bundestag (1945-ig Reichstag) és a Bundesrat Reichstag Az épület 1933-ban majd 1945-ben leégett. 1990-ig üresen állt, majd a német újraegyesülést követően újjáépítették.
Norvégia Storting
Oroszország Szövetségi Gyűlés (Федеральное Cобрание), két kamarája az Állami Duma (Дума) és a Szövetségi Tanács (Совет Федерации)
Románia Románia parlamentje (Parlamentul României), két kamarája a Képviselőház (Camera Deputaților) és Szenátus (Senat) A Parlament Palotája (Palatul Parlamentului)
Spanyolország Cortes Generales Palacio de las Cortes és Palacio del Senado Az alsóháznak és a felsőháznak külön székhelye van.
Svédország Riksdag
Szlovákia Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa
Törökország Török Nemzeti Országgyűlés
Ukrajna Legfelsőbb Tanács

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]