Francia parlament

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A francia parlament (franciául Parlement français)) a Francia Köztársaság kétkamarás törvényhozása.

A francia parlament Szenátusból és a Nemzetgyűlésből áll. Ezek külön helyen üléseznek: a Szenátus a Luxemburgi-palotában, a Nemzetgyűlés a Bourbon-palotában. Ügyrendjük és munkamenetük is különböző. A két ház akkor ülésezik együtt, ha a francia alkotmány módosítása kerül napirendre. Az együttes üléseket a Versailles-i kastélyban tartják.

Szervezete és jogkörei[szerkesztés]

A francia parlament évente ülésezik, az ülésszak kilenc hónap hosszúságú. Különleges körülmények között az elnök egynél többször is összehívhatja a parlamentet. A Negyedik Köztársaság óta csökkentek a parlament jogkörei, de a Nemzetgyűlés még mindig menesztheti a kormány, abszolút többség megszavazta bizalmatlansági indítvány útján. Emiatt a kormány általában ugyanolyan pártszínezetű, mint a nemzetgyűlési többség.

A miniszterelnököt és a minisztereket azonban nem a parlament, hanem az elnök nevezi ki, és nincs rá alkotményos kényszer, hogy a parlamenti többségből kerüljenek ki. Ezt az Ötödik Köztársaság alapítója, [vezette[Charles de Gaulle|Charles De Gaulle]] vezette be, hogy megelőzze a Francia Harmadik Köztársaság és a Negyedik Köztársaság idején tapasztalt zűrzavaros alkudozásokat. A gyakorlatban a kormánytagok a parlamenti többségből jönnek, bár a konzervatív elnök Sarkozy szocialista minisztereket és államtitkárokat is kinevezett.

Azt az esetet, amikor az elnök nem ugyanabból a pártból jön, mint a miniszterelnök, kohabitációnak nevezik. Ilyenkor az elnök vezényli a kormányt.

A kormány erős befolyást gyakorol a parlament napirendjére. A kormány saját sorsát is hozzákötheti valamely jogszabály-javaslatához. Az ilyen javaslatot szavazás nélkül is elfogadottnak tekintik, kivéve ha 24 órán belül születik egy cenzúrajavaslat, amit az ezt követő 48 órán belül elfogad a parlament. Utóbbi esetben bukik a kormány. Ezt a procedúrát azonban korlátok közé szorította a 2008-as alkotmánymódosítás. A jogszabályok kezdeményezésének joga egyébként a Nemzetgyűlésé.

A parlament tagjainak mentelmi joga van.[1]

Mindkét parlamenti háznak vannak bizottságai, amelyek jelentéseket fogalmaznak. Szükség esetén vizsgálóbizottságokat állíthatnak fel, amelyek széles jogkörrel vizsgálódhatnak. Ilyen bizottság azonban ritkán áll fel, mivel a parlamenti többség visszautasíthatja az ellenzéki javaslatot vizsgálóbizottség felállítására. Ilyen bizottság létrehozását vagy vizsgálódását az is kizárja, ha a vizsgálat témáját fedő ügyben jogi eljárás folyik. Vizsgálóbizottság felállítása így megakadályozható ezen az úton is.

Története[szerkesztés]

A francia parlamentet, mint törvényhozást, nem szabad összekeverni az Ancien régime számos parlement nevű testületével, amelyek bírósági vagy bizonyos politikai fuknciókat töltöttek be, amelyek tartományról tartományra változtak.

A parlament szó mai értelme a 19. században jelent meg Franciaországban, az alkotmányos monarchia idején, 1830 és 1848 között. Semmilyen alkotmányszöveg nem említi, egészen a Negyedik Köztársaság 1948-as alkotmányáig. Korábban használatban volt a "les Chambres" megnevezés (azaz: a kamarák), vagy külön megnevezték valamelyik kamarát. Általános parlament jelentésű szó nem volt, mint a briteknél. Franciaországban egykamarás, kétkamarás, vagy többkamarás parlamentek működtek, különböző jogkörökkel.

Dátum Alkotmány Felsőház Alsóház Más kamara Együttes ülés Egyetlen kamara
1791 Francia alkotmány (1791) Assemblée Nationale
1793 Francia alkotmány (1793) Corps législatif
1795–1799 A III. év alkotmánya Conseil des Anciens Conseil des Cinq-Cents
1799–1802 A VIII. év alkotmánya Sénat conservateur Corps législatif Tribunat
1802–1804 A X. év alkotmánya Sénat conservateur Corps législatif Tribunat
1804–1814 A XII. év alkotmánya Sénat conservateur Corps législatif Tribunat[Note 1]
1814–1815 1814-es alkotmányszerződés Főúri kamara Chambre des députés des départements
1815 Kiegészítő törvény a birodalom alkotmányához Főúri kamara Képviselők kamarája
1830–1848 1830-as alkotmányszerződés Főúri kamara Küldöttek kamarája
1848–1852 Francia alkotmány (1848) Assemblée Nationale
1852–1870 Francia alkotmány (1852) Sénat Corps législatif
1871–1875 Assemblée Nationale
1875–1940 1875-ös francia alkotmánytörvények Sénat Küldöttek kamarája Assemblée Nationale
1940–1944 1940-es francia alkotmánytörvények
1944–1946 A Francia Köztársaság ideiglenes kormánya Assemblée Nationale
1946–1958 French alkotmány (1946) Conseil de la République Assemblée Nationale Parliament
since 1958 Franciaország alkotmánya Sénat Assemblée Nationale Parlement réuni en Congrès

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. In France, for nearly a century, the article 121 of the Penal Code punished with civic degradation all police officers, all prosecutors and all judges if they had caused, issued or signed a judgment, an order or a warrant, tending to a personal process or an accusation against a member of the Senate or of the legislative body, without the authorization prescribed by the Constitutions: (2014. október 7.) „Immunità parlamentari: Why not?”. L’ago e il filo.   Sablon:Subscription required

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a French Parliament című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
Forráshivatkozás-hiba: <ref>-ek léteznek a(z) „Note” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="Note"/>, vagy egy lezáró </ref> hiányzik.