Bundesrat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bundesrat (Szövetségi Tanács) a német törvényhozásnak az az intézménye, amely a 16 szövetségi állam (Länder) megjelenítésére hivatott. A korábbi porosz felsőház berlini épületében ülésezik.

Tagság[szerkesztés]

A Bundesrat tagjainak megválasztása eltér a törvényhozó szervek szokásos megalkotásától. Tagjait nem a szavazópolgárok vagy a választott országgyűlés tagjai választják, hanem a szövetségi államok kormányai adnak nekik megbízást, és ők is hívhatják őket vissza bármikor. Általában az egyes államok küldöttségeinek élén a tartományi kormányok elnökei állnak. Az Egyesült Államok szenátusától abban is eltér, hogy a tartományok nem ugyanannyi tagot delegálhatnak, hanem a lakosságszámtól függően vannak kiosztva a mandátumok.

német ábécé-sorrendben
Tartomány Lakosságszám[1] Helyek száma
a Bundesratban
Kormánypárt(ok) következik[. 1]
választás
Elnökség[. 2]
Baden-Württemberg 10 631 278   6   █ █ █ █ █ █ 13Zöldek / CDU 2021 2029
Bajorország 12 604 244   6   █ █ █ █ █ █ 04CSU 2018 2028
Berlin 3 421 829   4   █ █ █ █ 08SPD / Die Linke / Zöldek 2021 2018
Brandenburg 2 449 193   4   █ █ █ █ 16SPD / Die Linke 2019 2021
Bréma 657 391   3   █ █ █ 12SPD / Zöldek 201905-11 2026
Hamburg 1 746 342   3   █ █ █ 11SPD / Zöldek 2020 2024
Hessen 6 045 425   5   █ █ █ █ █ 06CDU / Zöldek 2018 2031
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 1 596 505   3   █ █ █ 08SPD / CDU 2021 2023
Alsó-Szászország 7 790 559   6   █ █ █ █ █ █ 12SPD / CDU 2022 2030
Észak-Rajna-Vesztfália 17 571 856   6   █ █ █ █ █ █ 12SPD / FDP 2022 2027
Rajna–Pfalz 3 994 366   4   █ █ █ █ 12SPD / FDP / Zöldek 2021 2033
Saar-vidék 990 718   3   █ █ █ 07CDU / SPD 2022 2025
Szászország 4 046 385   4   █ █ █ █ 07CDU / SPD 2019 2032
Szász-Anhalt 2 244 577   4   █ █ █ █ 07CDU / SPD / Zöldek 2021 2019
Schleswig-Holstein 2 815 955   4   █ █ █ █ 14CDU / Zöldek / FDP 2022 2022
Türingia 2 160 840   4   █ █ █ █ 17Die Linke / SPD / Zöldek 2019 2020
összes 80 767 463 69
  1. választási törvény szerint
  2. ebben az évben januártól októberig és az előbbi évben novembertől decemberig
A Bundesrat jelenlegi összetétele

A táblázatban valójában az egyes államok szavazatainak számát, és nem képviselőinek számát látjuk. Az minden állam saját döntése, hogy hány képviselőt küld, valójában ráruházhatja akár minden szavazatát egyetlen delegáltra. Hiába próbálják megjeleníteni a nagyobb lakosságú tartományokat több képviselővel, a valóságban még mindig relatíve jobban reprezentáltak a kis államok. Mivel az ország különböző tartományai más-más időpontban tarthatják választásaikat, bármikor változhat, hogy éppen kinek van többsége a Bundesratban.

Szavazás[szerkesztés]

Más törvényhozó szervektől eltérően a Bundesratban az egyes tartományi küldöttségeknek egyetlen egészként kell leadniuk szavazatukat, hiszen valójában államuk egységként megjeleníteni kívánt véleményéről van szó. Szokás, hogy a delegáció vezetője (Stimmführer) szavazzon az egész küldöttség nevében akkor is, ha többen vannak jelen. Mivel tartományi szinten (is) gyakoriak a koalíciós kormányok, sokszor megegyezés hiányában inkább a tartózkodást választja a küldöttség. Ugyanakkor ez „nem” szavazatnak is felfogható, mert a teljes tagság abszolút többsége kell egy határozat meghozatalához. Előfordult már, hogy egy küldöttségen belül különböző szavazatokat adtak le, ekkor a tartomány szavazatai érvénytelennek számítanak. További megkötés, hogy a titkosan leadott voksok között nem kereshetik meg az adott küldöttség tagjai (vagy vezetőjük), hogy ki(k) volt(ak) a ,,bűnös(ök)". Ez történt például 2002-ben a bevándorlási törvénnyel, ahol Brandenburg képviselői ,,szavaztak külön". A német alkotmánybíróság érvénytelennek mondta ki a törvényt, mivel nélkülük nem volt meg a kellő többség.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]