Bundesrat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Bundesrat (Szövetségi Tanács) a német törvényhozásnak az az intézménye, amely a 16 szövetségi állam (Länder) megjelenítésére hivatott. A korábbi porosz felsőház berlini épületében ülésezik.

Tagság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bundesrat tagjainak megválasztása eltér a törvényhozó szervek szokásos megalkotásától. Tagjait nem a szavazópolgárok vagy a választott országgyűlés tagjai választják, hanem a szövetségi államok kormányai adnak nekik megbízást, és ők is hívhatják őket vissza bármikor. Általában az egyes államok küldöttségeinek élén a tartományi kormányok elnökei állnak. Az Egyesült Államok szenátusától abban is eltér, hogy a tartományok nem ugyanannyi tagot delegálhatnak, hanem a lakosságszámtól függően vannak kiosztva a mandátumok.

német ábécé-sorrendben
Tartomány Lakosságszám[1] Helyek száma
a Bundesratban
Kormánypárt(ok) következik[. 1]
választás
Elnökség[. 2]
Baden-Württemberg 10.631.278   6   █ █ █ █ █ █ 13Zöldek / SPD 2016 2029
Bajorország 12.604.244   6   █ █ █ █ █ █ 04CSU 2018 2028
Berlin 3.421.829   4   █ █ █ █ 08SPD / CDU 201609-18 2018
Brandenburg 2.449.193   4   █ █ █ █ 16SPD / Die Linke 2019 2021
Bréma 657.391   3   █ █ █ 12SPD / Zöldek 201905-11 2026
Hamburg 1.746.342   3   █ █ █ 11SPD / Zöldek 2020 2024
Hessen 6.045.425   5   █ █ █ █ █ 06CDU / Zöldek 2018 2015
Mecklenburg-Elő-Pomeránia 1.596.505   3   █ █ █ 08SPD / CDU 201609-04 2023
Alsó-Szászország 7.790.559   6   █ █ █ █ █ █ 12SPD / Zöldek 2018 2030
Észak-Rajna-Vesztfália 17.571.856   6   █ █ █ █ █ █ 12SPD / Zöldek 2017 2027
Rajna–Pfalz 3.994.366   4   █ █ █ █ 12SPD / Zöldek 2016 2017
Saar-vidék 990.718   3   █ █ █ 07CDU /SPD 2017 2025
Szászország 4.046.385   4   █ █ █ █ 07CDU /SPD 2019 2016
Szász-Anhalt 2.244.577   4   █ █ █ █ 07CDU /SPD 2016 2019
Schleswig-Holstein 2.815.955   4   █ █ █ █ 14SPD / Zöldek, SSW 2017 2022
Türingia 2.160.840   4   █ █ █ █ 17Die Linke
SPD / Zöldek
2019 2020
összes 80.767.463 69
  1. választási törvény szerint
  2. ebben az évben januártól októberig és az előbbi évben novembertől decemberig

A táblázatban valójában az egyes államok szavazatainak számát, és nem képviselőinek számát látjuk. Az minden állam saját döntése, hogy hány képviselőt küld, valójában ráruházhatja akár minden szavazatát egyetlen delegáltra. Hiába próbálják megjeleníteni a nagyobb lakosságú tartományokat több képviselővel, a valóságban még mindig relatíve jobban reprezentáltak a kis államok. Mivel az ország különböző tartományai más-más időpontban tarthatják választásaikat, bármikor változhat, hogy éppen kinek van többsége a Bundesratban.

Szavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Más törvényhozó szervektől eltérően a Bundesratban az egyes tartományi küldöttségeknek egyetlen egészként kell leadniuk szavazatukat, hiszen valójában államuk egységként megjeleníteni kívánt véleményéről van szó. Szokás, hogy a delegáció vezetője (Stimmführer) szavazzon az egész küldöttség nevében akkor is, ha többen vannak jelen. Mivel tartományi szinten (is) gyakoriak a koalíciós kormányok, sokszor megegyezés hiányában inkább a tartózkodást választja a küldöttség. Ugyanakkor ez ,,nem" szavazatnak is felfogható, mert a teljes tagság abszolút többsége kell egy határozat meghozatalához. Előfordult már, hogy egy küldöttségen belül különböző szavazatokat adtak le, ekkor a tartomány szavazatai érvénytelennek számítanak. További megkötés, hogy a titkosan leadott voksok között nem kereshetik meg az adott küldöttség tagjai (vagy vezetőjük), hogy ki(k) volt(ak) a ,,bűnös(ök)". Ez történt például 2002-ben a bevándorlási törvénnyel, ahol Brandenburg képviselői ,,szavaztak külön". A német alkotmánybíróság érvénytelennek mondta ki a törvényt, mivel nélkülük nem volt meg a kellő többség.

külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]