Mentelmi jog

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A mentelmi jog (latinul immunitas) a parlamenti (Magyarországon országgyűlési) képviselő törvényben szabályozott sérthetetlensége.

A mentelmi jog valamennyi modern parlamenti rendszer elengedhetetlen tartozéka. Kifejlett formájában fő rendeltetése az, hogy a képviselők személyes biztonságának fokozott védelmével óvja a törvényhozó testület függetlenségét a parlamenten kívüli illetéktelen befolyásoktól és zaklatásoktól.

Ez a jog minden parlamenti képviselőt megillet. Jelentése, hogy a képviselő nem vonható felelősségre a bíróság vagy más hatóság előtt, szavazata, véleménynyilvánítása miatt, és emiatt büntetőeljárás sem indulhat ellene.

A képviselő nem mondhat le erről a jogáról, letartóztatni vagy őrizetbe venni csak tettenérés esetén lehet. Büntető vagy szabálysértési eljárás csak akkor indulhat ellene, ha a mentelmi jogát felfüggesztik.

A képviselő nem vonható felelősségre leadott szavazata, véleménye miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.

A mentelmi jog célja, hogy a képviselő zavartalanul tudja végezni a munkáját. Ha a parlament megszavazza, akkor e mentelmi jog felfüggeszthető.

A magyar Országgyűlésben[szerkesztés]

1990–2012[szerkesztés]

1990. július 27-én lépett hatályba az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény,[1] amely 2012. április 20-ig volt hatályos.

A mentelmi jog részleteit a házszabály[2] szabályozta.

1990. évi LV. törvény, 4. §[szerkesztés]

  1. A képviselő bíróság vagy más hatóság előtt - megbízatásának ideje alatt és azt követően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a megbízatásának gyakorlása során általa közölt tény vagy vélemény miatt. Ez a mentesség nem vonatkozik az államtitoksértésre, a rágalmazásra és a becsületsértésre, valamint a képviselők polgári jogi felelősségére.
  2. Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség kiterjed a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint - amennyiben a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan - rágalmazásra.

A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink által meghatározott formában az alkotmányos függetlenséggel rendelkező tisztségviselők befolyásmentes működésének garanciájaként indokolt megőrizni, ugyanakkor a jogintézmény megtépázott tekintélyét vissza kell állítani, ezért a védett személyek körét jelentősen szűkíteni, a védelem tartalmát pedig a visszaélésszerű joggyakorlás kizárása érdekében egyértelműsíteni kell.

Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvény töredékére csökkenti a mentelmi jogban részesülők számát, mivel a jogosultakat az Alkotmányban nevesített tisztségviselőkre korlátozza, ezért egyrészt az ügyészségi titkárt, fogalmazót, nyomozót és ügyészségi ügyintézőt a jövőben egyáltalán nem illetné meg a mentelmi jog, másrészt a bírósági ülnökök mentelmi joga a módosítás értelmében csak az anyagi jogi védelemre (az ülnöki tevékenységgel összefüggő véleménynyilvánításra és a szavazat miatti felelősségmentességére) terjedne ki, eljárási védelmük azonban megszűnne. Lényegesen átalakul, áttekinthetőbbé válik a mentelmi jog szabályozási rendszere. Az eddigi széttagolt, tisztségenként eltérő, ám sokban párhuzamos szabályok helyett a mentelmi jog egységesül. Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó anyagi jogi rendelkezések képezik a szabályozás alapját: ezekre az egyéb tisztségekhez kapcsolódó szabályok - az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényben (a továbbiakban: Abtv.) szereplő jelenlegi megoldáshoz hasonlóan - tartalmilag hivatkoznak, így a külön törvények csak az adott tisztségre vonatkozó speciális eljárásjogi szabályokat tartalmazzák (a felfüggesztésre jogosult, illetve a mentelmi jog megsértése esetén intézkedni jogosult szerv megjelölése). Ezen felül a szabálysértési- és büntetőeljárás szabályai is igazodnak az új megoldáshoz, kiküszöbölve egyben a jelenlegi szabályozási hiányokat és párhuzamosságokat.

A 34/2004. (IX. 28.) AB határozat alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a mentelmi jognak az országgyűlési képviselőknek a más közhatalmat gyakorló személyt érintő - a közügyek megvitatásával kapcsolatos - értékítéletet kifejező véleménynyilvánítására és általa nem ismerten valótlan tényállítására is ki kell terjednie. A szabályozásnak természetesen e követelményeket is ki kell elégítenie.

Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény módosítása nyomán a képviselői anyagi jogi mentesség a 34/2004. (IX. 28.) AB határozattal összhangban abban az esetben terjed ki a közhatalmat gyakorló személy vagy közszereplő politikus sérelmére elkövetett becsületsértésre, valamint rágalmazásra is, amennyiben a képviselőnek nem volt tudomása arról, hogy a közlés a lényegét tekintve valótlan.

BH2002. 178. Az Országgyűlés vizsgálóbizottságának zárt ülésén meghallgatott személy tényállításának valóságáért helytállni tartozik a bizottság tagja, ha az elhangzottakat - anélkül, hogy ez joga vagy kötelezettsége volna - a sajtó útján nyilvánosságra hozza [1949. évi XX. törvény 59. §, 61. § (1) bekezdés, 1959. évi IV. törvény 75. § (1) bekezdés, 78. § (2) bekezdés, 84. § (1) bekezdés, 355. § (4) bekezdés, 1990. évi LV. törvény 4. §, 1976. évi 8. tvr., 1993. évi XXXI. törvény, 1952. évi III. törvény 163. § (3) bekezdés, 206. § (3) bekezdés, PK 14. sz. állásfoglalás].

BH1999. 51. Ha az országgyűlési képviselő ellen a képviselői megbízatásának tartama alatt - de nem a képviselői minőségével összefüggésben - elkövetett közlekedési bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás, amelynek lefolytatása közben a képviselői megbízatása - az Országgyűlés működésének befejezésével - megszűnt: a büntetőeljárás lefolytatásának nincs akadálya [Alkotmány 20. § (3) bek., 20/A. § (1) bek., Btk. 22. § i) pont, 187. § (2) bek. b) pont, Be. 213. § (3) bek. c) pont, 1990. évi LV. tv. 2-5. §, Alkotmánybíróság 1092/E/1996/3. sz. hat.].

1990. évi LV. törvény, 5. §[szerkesztés]

  1. A képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, és ellene csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntető eljárást, valamint szabálysértési eljárást indítani, vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
  2. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.
  3. Szabálysértési ügyben a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt - a szabálysértési hatóság megkeresése alapján - a legfőbb ügyész terjeszti elő az Országgyűlés elnökéhez.
  4. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országgyűlés elnöke haladéktalanul átadja megvizsgálásra az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottságának, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti.
  5. A Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság a határozati javaslatát legkésőbb harminc napon belül terjeszti be az Országgyűléshez.
  6. Az Országgyűlés az ügyben vita nélkül határoz, de az érintett képviselő jogosult ismertetni álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntéshez a jelenlévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
  7. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

EBH2002. 737. II. A mentelmi jog az országgyűlési képviselőt korlátozott védelemben részesíti. A mentelmi jog védelme alatt álló képviselő ellen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása, illetve folytatása, a tettenérés esetén foganatosítandó őrizetbevétel kivételével büntető eljárásjogi kényszerintézkedés alkalmazása kizárt.
Minden más a bűncselekmény megelőzését, leplezését, bizonyítását szolgáló egyébként nem a büntetőeljárásról, hanem a rendőrségről szóló törvényben szabályozott intézkedés jogszerű és az országgyűlési képviselő mentelmi joga által nem korlátozott [1990. évi LV. tv. 5. § (1) bek., 1994. évi XXXIV. tv.].

BH2003. 447. II. A mentelmi jog az országgyűlési képviselőt korlátozott védelemben részesíti; a mentelmi jog védelme alatt álló képviselő ellen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása, illetve folytatása, - a tettenérés esetén foganatosítandó őrizetbevétel kivételével - büntető eljárásjogi kényszerintézkedés alkalmazása kizárt, de minden más, a bűncselekmény megelőzését, leleplezését, bizonyítását szolgáló nem a büntetőeljárásról, hanem a rendőrségről szóló törvényben szabályozott - intézkedés jogszerű és az országgyűlési képviselő mentelmi joga által nem korlátozott [1990. évi LV. tv. 5. § (1) bek., 1994. évi XXXIV. tv.].

BH1999. 51. Ha az országgyűlési képviselő ellen a képviselői megbízatásának tartama alatt - de nem a képviselői minőségével összefüggésben - elkövetett közlekedési bűncselekmény miatt indul büntetőeljárás, amelynek lefolytatása közben a képviselői megbízatása - az Országgyűlés működésének befejezésével - megszűnt: a büntetőeljárás lefolytatásának nincs akadálya [Alkotmány 20. § (3) bek., 20/A. § (1) bek., Btk. 22. § i) pont, 187. § (2) bek. b) pont, Be. 213. § (3) bek. c) pont, 1990. évi LV. tv. 2-5. §, Alkotmánybíróság 1092/E/1996/3. sz. hat.].

1990. évi LV. törvény, 6. §[szerkesztés]

  1. A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.
  2. A képviselő köteles mentelmi jogának megsértését az Országgyűlés elnökének haladéktalanul bejelenteni. Az Országgyűlés elnöke a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi.

EBH2002. 737. I. A mentelmi jog felfüggesztése az országgyűlési képviselő büntetőjogi felelősségre vonásának a büntetőeljáráson kívül eső feltétele, amelyről az országgyűlés határoz. A mentelmi jog felfüggesztésének a jogszerűsége a büntetőeljárásban nem vizsgálható [Be. 15. § (4) bek., 1990. évi LV. tv. 5. és 6. §].

BH2003. 447. I. A mentelmi jog felfüggesztése az országgyűlési képviselő büntetőjogi felelősségre vonásának a büntetőeljáráson kívül eső feltétele, amelyről az országgyűlés határoz; a mentelmi jog felfüggesztésének a jogszerűsége a büntetőeljárásban nem vizsgálható (1990. évi LV. tv. 5. és 6. §)

1990. évi LV. törvény, 7. §[szerkesztés]

  1. A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
  2. A képviselőválasztáson jelöltként igazolt személyt az 5. §-ban szabályozott mentelmi jog szempontjából úgy kell tekinteni, mintha képviselő lenne, a mentelmi jog felfüggesztéséről azonban nem az Országgyűlés, illetőleg annak Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottsága, hanem az Országos Választási Bizottság határoz. Az indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

2012 óta[szerkesztés]

Az 1990. évi törvényt 2012. április 20-ával felváltotta az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény.[3] Ez számos helyen említi a mentelmi jogot, a VII. fejezet (73–79. §) pedig kifejezetten a kérdésről szól.

A mentelmi ügyek részleteit a házszabály[4] írja elő, amely számos helyen hivatkozik a mentelmi jogra és a mentelmi bizottságra. A mentelmi ügyek intézéséről az első rész XIII. fejezete (146–147. §) szól részletesen.

Az Európai Parlamentben[szerkesztés]

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 9. pontja szól az európai parlementi képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárásokról. [5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. 1990. évi LV. törvény az országgyűlési képviselők jogállásáról, közlönyállapot és utolsó hatályos állapot
  2. 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről
  3. 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről
  4. 10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről
  5. Az Európai Parlament eljárási szabályzata, 9. parlamenti ciklus - 2020. február – I. CÍM : KÉPVISELŐK, PARLAMENTI SZERVEK ÉS KÉPVISELŐCSOPORTOK > 1. FEJEZET : AZ EURÓPAI PARLAMENTI KÉPVISELŐK > 9. cikk : A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások