Északír parlament

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Északír parlament
NI Assembly.svg
Stormont Parliamentary Building 01.JPG

Alapítva 1998
Székhely Parliament Buildings
Az Északír parlament weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Északír parlament témájú médiaállományokat.

Az északír parlament (írül: Tionól Thuaisceart Éireann[1]; ulsteri skótul: Norlin Airlan Assemblie[2]), amelyet gyakran csak a Stormont metonímiával emlegetnek, Észak-Írország decentralizált törvényhozása. Hatáskörrel rendelkezik számos olyan területen, amelyek nincsenek kifejezetten az Egyesült Királyság parlamentjének fenntartva, és kinevezheti az északír kormányt.

A parlament egy egykamarás, demokratikusan megválasztott testület, amely 90 tagból áll,[3] akik a "törvényhozó gyűlés tagjaiként" (MLA) ismertek. A tagokat az arányos képviselet átruházható szavazati formája (STV-PR) szerint választják meg.[4] A parlament viszont a D’Hondt-módszer szerinti hatalommegosztás elve alapján választja ki az északír kormány legtöbb miniszterét, így biztosítva Észak-Írország legnagyobb szavazótömbjei, a brit unionisták és az ír nacionalisták közötti, nagyjából egyenlő részvételt a végrehajtói hatalmi pozíciókban.

Az északír parlament az 1998-as nagypénteki egyezmény alapján jött létre. A megállapodás célja az volt, hogy véget vessenek az Észak-Írországban 30 éve tartó erőszakos zavargásoknak.[5]

Az első parlamenti választást 1998 júniusában tartották.

A parlament funkciói és hatásköre[szerkesztés]

A Stormontnak jogalkotói hatásköre és felelőssége is van az észak-írországi végrehajtó testület megválasztásában. Az első minisztert és az elsőminiszter-helyettest kezdetben közösségek közötti szavazás alapján választották meg, bár ez 2006-ban megváltozott, és most a legnagyobb és a második legnagyobb parlamenti tömb (értsd: „unionisták” vagy „nacionalisták”) közül a legnagyobb párt (jelen esetben a DUP) választ ki egy arra alkalmas politikust. Az igazságügyi minisztert parlamenti pártok közötti megállapodással nevezik ki. A további hét miniszteri posztot nagyjából a pártok mandátumhányada alapján fogják betölteni D’Hondt-módszerrel.

Az Északír Parlament aktusai, akárcsak a többi alárendelt törvényhozáséi bíróságon felülvizsgálhatóak. A törvény hatályon kívül helyezhető, ha a bíróságon azt állapítják meg, hogy:

  • a Parlament túllépte hatáskörét;
  • a parlament által meghozott törvény összeegyeztethetetlen az emberi jogokról szóló európai egyezményben kodifikált emberi jogokkal; vagy diszkriminálnak egyéneket politikai véleményük vagy vallási meggyőződésük alapján.

Decentralizálás által átruházott ügyek[szerkesztés]

Az átruházott ügy definíciója szerint "minden olyan ügy, amely nem tartozik kivételes vagy fenntartott ügyek közé". Ezért nincs teljes lista az átruházott ügyekről, de ezek az észak-írországi végrehajtó miniszterek felelősségi körébe kerültek, csoportosítás céljából:

  • Mezőgazdaság, környezetvédelmi és vidéki ügyek
  • Közösségi ügyek
  • Gazdasággal kapcsolatos ügyek
  • Oktatással kapcsolatos ügyek
  • Pénzüggyel kapcsolatos ügyek
  • Egészségüggyel kapcsolatos ügyek
  • Infrastruktúrával kapcsolatos ügyek
  • Igazságszolgáltatással kapcsolatos ügyek
  • Az első miniszter és az elsőminiszter-helyettes megválasztásával kapcsolatos ügyek

Fenntartott ügyek[szerkesztés]

A fenntartott kérdéseket az 1998-as észak-írországi törvény 3. jegyzéke vázolja:

  • Navigációval (beleértve a kereskedelmi szállítást) kapcsolatos ügyek
  • Polgári repüléssel kapcsolatos ügyek
  • Az előpart, a tengerfenék és az altalaj, valamint ezek természeti erőforrásaival kapcsolatos ügyek
  • Postai szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek
  • Import- és exportellenőrzések, külkereskedelemmel kapcsolatos ügyek
  • Országos minimálbérrel kapcsolatos ügyek
  • Pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek
  • Pénzügyi piacokkal kapcsolatos ügyek
  • Szellemi tulajdonnal kapcsolatos ügyek
  • Mértékegységekkel kapcsolatos ügyek
  • Távközlés, műsorszórás és internetes szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyek
  • A nemzeti lottóval kapcsolatos ügyek
  • Xenotranszplantációval kapcsolatos ügyek
  • Béranyasággal kapcsolatos ügyek
  • Emberi megtermékenyítéssel és embriológiával kapcsolatos ügyek
  • Az emberi genetikával kapcsolatos ügyek
  • A fogyasztók biztonsága az árukkal kapcsolatban

Kivételes ügyek[szerkesztés]

A kivételes ügyeket az 1998. évi észak-írországi törvény 2. jegyzéke tartalmazza:

  • A koronával kapcsolatos ügyek
  • Parlamenttel kapcsolatos ügyek
  • Nemzetközi kapcsolatok
  • Védelemmel kapcsolatos ügyek
  • Bevándorlás és állampolgárság
  • Adózással kapcsolatos ügyek
  • Állami biztosítással kapcsolatos ügyek
  • Választásokkal kapcsolatos ügyek
  • Valutával kapcsolatos ügyek
  • Nemzetbiztonsággal kapcsolatos ügyek
  • Nukleáris energiával kapcsolatos ügyek
  • Világűrrel kapcsolatos ügyek
  • Antarktiszi tevékenységekkel kapcsolatos ügyek

A parlament összetétele 2022 márciusában[szerkesztés]

NIAssembly20200111.svg
Frakció Mandátumok
Kormány 81
Demokratikus Unionista Párt 26
Sinn Féin 26
Szociáldemokrata és Munkáspárt 12
Ulsteri Unionista Párt 10
Szövetség 7
Ellenzék 8
Zöldek 2
Tradícionális Unionista Hang 1
A Nép a Profit Előtt 1
Független Unionisták 3
Függetlenek 1
Összesen 90

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Northern Ireland Assembly című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Seirbhís Oideachais Thionól Thuaisceart Éireann |. education.niassembly.gov.uk . [2021. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 30.)
  2. Yer Assemblie. Northern Ireland Assembly. (Hozzáférés: 2021. október 6.)
  3. After the March 2017 elections, previously 108.
  4. The Single Transferable Vote (STV). Northern Ireland Elections . [2018. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 28.)
  5. Bell, Christine (2003), Peace Agreements and Human Rights, Oxford: Oxford University Press, p. 141