Riksdag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Riksdag
Coat of arms of the Swedish Parliament.svg
Riksdagshuset Stockholm 2011.jpg
Ország Svédország
Típusa Egykamarás törvényhozó testület
Létrehozva 1971
A Riksdag elnöke Andreas Norlén
2018. szeptember 24-e óta
Főalelnök Åsa Lindestam
Másodalelnök Lotta Johnsson Fornarve
Harmadalelnök Kerstin Lundgren
Sveriges riksdag 20220503.svg
Politikai csoportok
Kormánypárt (100)

     Szociáldemokrata Párt (100)

Támogatás (75)

     Centrum Párt (31)
     Baloldali Párt (28)
     Zöld Párt (16)

Ellenzék (174)

     Mérsékelt Párt (70)
     Svédországi Demokraták (62)
     Kereszténydemokraták (22)

     Liberálisok (20)
Riksdag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Riksdag témájú médiaállományokat.
A nyugati épületrész a Rosenbad felől nézve

Sveriges riksdag vagy Riksdagen (a.m. Az országgyűlés) Svédország egykamarás parlamentje.

Felépítése[szerkesztés]

A keleti épületrész a Királyi palota felől nézve.
A nyugati épületrész a Vasa-hídról nézve.
A parlament ülésterme.

Összetétele[szerkesztés]

A Riksdag egy demokratikus parlament teendőit látja el. Törvényeket hoz, alkotmányt módosíthat, kormányt nevezhet ki. Az új kormányzási forma szerint (amit 1974-ben vezettek be) a kormányalkotás feladatát megvonták a királytól és a Riksdag házelnökének adták át. Bármilyen alkotmány-változtatást a parlament kétszer kell elfogadjon, két egymásutáni választási időszakban.


Kormány[szerkesztés]

A parlamentbeli pártokkal való megbeszélés után a házelnök kinevezi a miniszterelnököt (svédül: Statsminister). Ezután a miniszterelnök megalkotja a kormányt, amit a parlament elfogad. A parlament többségi szavazás alapján kényszerítheti a kormány bármely tagját a lemondásra. Ha a miniszterelnök ellen szavaznak, az egész kormány lemond, és a folyamat elölről kezdődik.

Politika[szerkesztés]

A svéd képviselők szavazáskor általában a pártjuk irányvonalát követik. Szinte soha egy pártnak sem sikerült megszereznie több mint 50%-ot a szavazatokból, így kisebbségi vagy koalíciós kormányzásra kényszerültek. Általában két nagy blokk van: bal- és jobboldali, vagy szocialisták és nem-szocialisták (konzervatívok / liberálisok).

Választások[szerkesztés]

A parlament tagjait országos választásokon választják meg 4 évre. A választást korábban szeptember harmadik vasárnapján tartottak, 2013 óta pedig szeptember második vasárnapján tartják. A 18 évet betöltött svéd állampolgárok szavazhatnak. Egy pártnak legalább 4%-ot kell elérnie ahhoz, hogy a parlamentbe jusson.

Története[szerkesztés]

A modern Riksdag gyökereit 1435-ben kell keresni, amikor a svéd nemesség Arboga városában összegyűlt. Ezt I. Gusztáv király 1527-ben megváltoztatta, hogy a társadalom mind a négy rétege jelen legyen: nemesség, egyház, városiak és a parasztság. Ezt a formát (amit Ständestaat-nak neveztek) 1865-ig megtartották, amikor a modern kétkamarás parlament létrejött. Mivel nem bizonyult működőképesnek, ezért 1920-ban visszaállították az egykamarás parlamentet.

További információk[szerkesztés]