Környezeti Párt – A Zöldek
| Miljöpartiet de gröna Környezeti Párt – A Zöldek | |
| Adatok | |
| Elnök | Gustav Fridolin |
| Szóvivő | Isabella Lövin |
| Alapítva | 1981 |
| Tagok száma | 10 719[1] (2014) |
| Ideológia | zöldpolitika ökológia feminizmus |
| Politikai elhelyezkedés | balközép |
| Parlamenti jelenlét | Riksdagban: 25 / 349 Európai Parlamentben: 4 / 20 |
| Nemzetközi szövetségek | Globális Zöldek |
| EP-frakció | Zöldek/Európai Szabad Szövetség |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Miljöpartiet de gröna Környezeti Párt – A Zöldek témájú médiaállományokat. | |
A Környezeti Párt – A Zöldek (svédül Miljöpartiet de gröna, röviden Miljöpartiet, rövidítése MP) a zöldpolitika ideológiai alapjain álló balközép politika párt Svédországban.[2] Az 1981-ben alapított párt 2014. október 3-án kormánykoalícióra lépett a Stefan Löfven vezette szociáldemokratákkal. Ez volt az első alkalom, hogy egy zöld párt kormányra jutott Svédországban.[3]
A Zöld Párt a hagyományos pártok környezetvédelmi politikájával szembeni elégedetlenségből született, illetve az atomenergia-ellenes mozgalomból az 1980-as atomenergia népszavazást követően.[4] Kezdetben nem voltak nagyon sikeresek. Az áttörés az 1988-as választásokon következett be, amikor a szavazatok 5,5 %-át megszerezve bejutottal a Riksdagba. Ez volt az első alkalom hetven év alatt, hogy a svéd parlamentbe új párt jutott.[5] Három évvel később a 4 százalékos parlamentbe jutási küszöb alá estek, de 1994-ben ismét bejutottak a Riksdagba és azóta folyamatosan bent vannak a testületben. A pártot két szóvivő képviseli, egy férfi és egy nő. Ezt a tisztet ma (2018 szeptember) Gustav Fridolin és Isabella Lövin tölti be.
A 2014-es választáson a Zöld Párt 6,9 százalékot szerzett. Ez 25 mandátumra volt elegendő, ami a negyedik legerősebb párttá tette őket a Riksdagban. [6]
Ideológiájuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Alapelveik
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A svéd zöldek háromféle szolidaritásra helyezték elvi platformjukat: "szolidaritás az állatokkal, a természettel és az ökológiai rendszerrel", "szolidaritás a jövő generációkkal" és "szolidaritás a világ minden népével". Mindezt olyan alapeszmék segítségével kívánják megvalósítani, mint a részvételi demokrácia, az ökofilozófia, a társadalmi igazságosság, a gyermekjogok, a körforgásos gazdaság, a globális igazságosság, az erőszakmentesség, az egyenlőség, a feminizmus, az állatjogok, az öngondoskodás és önkormányzás, a polgári jogok és a fenntarthatóság.[7]
Klímaváltozás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Zöld Párt vezette be a svéd politikába a klímaváltozás problémáját. A klímaváltozás elleni küzdelmet a párt az egyik legfontosabb ügynek tartja. 2013-ban 49 millió svéd koronás költségvetési "klímacsomagot" javasoltak.[8] A párt támogatja, hogy a környezetet nem kímélő termékekre és gyakorlatokra extra adókat vessenek ki.
Atomenergia-ellenesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az atomenergia-ellenesség kulcsszerepet játszott a párt létrejöttében.[4] A párt programja szerint "ellenezzük új reaktorok építését Svédországban, vagy a létező reaktorok teljesítményének a növelését, ehelyett azonnal szeretnénk megkezdeni az atomenergia kivezetését". [7] A párt európai parlamenti képviselője, Per Bolund 2010-ben így fogalmazott: A párt "nem azt javasolja, hogy már ma csukjuk be az atomreaktorokat, hanem hogy az új, megújuló energiák bevezetésével párhuzamosan vezessük ki őket".[9]
Európai integráció
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A párt eleinte ellenezte a csatlakozást az Európai Unióhoz, és új népszavazást sürgetett az ügyben. EU-ellenességük a szavazatok 17 százalékát szerezte meg nekik az 1995-ös európai parlamenti választáson, amely az első volt Svédország számára.[10] Az EU-ból való kilépés még 2006-ban is szerepelt a párt programjában.[11]
Ezt a politikát 2008 szeptemberében belső pártszavazás vetette el.[12] A párt azonban euroszkeptikus maradt. A pártprogramnak az ezt a témát kifejtő része azzal kezdődik, hogy a párt a decentralizáció híve, és politikájának lényegi célkitűzése, hogy a döntések minél inkább helyben szülessenek meg. Ugyanakkor a program azt is kimondja, hogy a zöldek "melegen a nemzetközi együttműködést ajánlják. Európát a demokráciák világa részének szeretnénk látni, ahol az emberek szabadon mozognak a határokon keresztül és ahol az emberek és országok kereskednek egymással és együttműködnek".[7]
Kritikák
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Iszlám extrémizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2016 áprilisában a Zöld Pártot komoly támadások érték, miután a párt delegálta lakásügyi miniszter, Mehmet Kaplan a Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali török szervezet prominenseivel együtt vett részt egy vacsorán.[13][14][15][16] Miután a figyelem ráirányult egy olyan korábbi (2009-ben tett) Kaplan-nyilatkozatra, amelyek a náci Németországhoz hasonlította Izraelt, a miniszter lemondott, de a párt vezetői még mindig védték.[13][17] Már lemondása után olyan képek kerültek forgalomba, amelyeken Kaplan és a Zöld Párt más tagjai a Muszlim Testvériséghez kötött kézmozdulatokat mutatták.[13][17]
Újabb vita keletkezett, amikor egy emelkedőben lévő zöld párti politikus, Yasri Khan visszautasította a kézfogást egy női tévériporterrel.[15][17]
Választóik
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Zöld Párt szavazótáborát az egyetemi, főiskolai hallgatók, a szakszervezeti tagok, a 18-30 év közötti fiatalok és az első szavazók között népszerűek. A párt a legkevésbé a 65 év feletti nyugdíjasok és a farmerek körében népszerű. [18]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Sjunkande medlemsantal oroar inte Schyman". 23 februari 2018.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "Swedish Green Party". www.mp.se. Miljöpartiet de gröna. Hozzáférés: 2014. szeptember 13..
- ↑ Sveriges Radio. "Sweden gets a new government". Hozzáférés: 2015. február 24..
- 1 2 Ljunggren, Stig-Björn (2010). "Miljöpartiet De Gröna. Från miljömissnöjesparti till grön regeringspartner". Statsvetenskaplig Tidskrift. 112 (2). Hozzáférés: 2013. október 1..
- ↑ "Allmänna valen, 1988, Del 1 Riksdagsvalet" (PDF). Statistics Sweden. 2017. október 17. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. szeptember 7..
- ↑ "Röster - Val 2014". Valmyndigheten.
- 1 2 3 "Party Platform 2013" (PDF). Miljöpartiet de gröna.
- ↑ "MP föreslår klimatpaket". Svenska dagbladet. 2013. szeptember 30.
- ↑ "Miljöpartiet chattade om kärnkraften". Dagens Nyheter. 2010. május 26. 2013. szeptember 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. szeptember 7..
- ↑ Burchell, Jon (1996). "No to the European union (EU): Miljöpartiet's success in the 1995 European parliament elections in Sweden". Environmental Politics. 5 (2). doi:10.1080/09644019608414268. Hozzáférés: 2013. szeptember 30..
- ↑ "Miljöpartiet la fram valmanifest". Dagens Nyheter. 2006. április 20.
- ↑ "Mp skippar krav på EU-utträde". Sveriges radio.
- 1 2 3 "Sweden's Green Party hit by religious row". Al Jazeera. 2016. április 27.
- ↑ "Housing minister, Turkish extremists dined together". Radio Sweden. 2016. április 14.
- 1 2 "Swedish cabinet member compared Israel with Nazi-Germany". Svenska Dagbladet. 2016. április 17.
- ↑ "Sweden's housing minister Mehmet Kaplan quits after his Nazi comparison to Israel". International Business Times. 2016. április 18.
- 1 2 3 "Green Party leaders: We have no plans to resign". The Local. 2016. április 25.
- ↑ Holmberg, Sören; Näsman, Per; Wänström, Kent (2010). Riksdagsvalet 2010 Valu (PDF) (Report). Sveriges Television. 12 június 2011 dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 30 szeptember 2010.
{{cite report}}: Unknown parameter|deadurl=ignored (|url-status=suggested) (súgó)
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Green Party (Sweden) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
