Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja

Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja Sveriges socialdemokratiska arbetareparti
Adatok
Elnök	Magdalena Andersson
Frakcióvezető	Tomas Eneroth
Alapítva	1889. április 23.
Székház	Sveavägen 68 Stockholm Svédország
Ifjúsági tagozat	SSU - Sveriges Socialdemokratiska Ungdomsförbund (Svéd Szociáldemokrata Ifjúsági Liga)
Tagok száma	100 900 (2014)
Ideológia	szociáldemokrácia demokratikus szocializmus
Politikai elhelyezkedés	balközép
Parlamenti jelenlét	Riksdag: 100 / 349 Megyei tanácsok: 572 / 1 597 Önkormányzati képviselők: 4 364 / 12 700
Nemzetközi szövetségek	Progresszív Szövetség
Európai párt	Európai Szocialisták Pártja
EP-frakció	Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
socialdemokraterna.se Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja Sveriges socialdemokratiska arbetareparti témájú médiaállományokat.

Svédország Szociáldemokrata Munkáspártja (svédül: Sveriges socialdemokratiska arbetareparti, rövidítése: S) svédországi baloldali politikai párt, az ország legrégebbi pártja. A pártot gyakran csak Socialdemokraterna (Szociáldemokraták) néven említik. A párt 1921 óta 69 éven át volt tagja a mindenkori kormánykoalíciónak, és 27 éven át volt ellenzékben.

Ideológiája

A pártot 1889-ben alapították meg, a párt alapvető ideológiája a marxista revizionizmushoz állt közel. A későbbiekben ideológiája a marxizmus helyett, a demokratikus szocializmus és a szociáldemokrácia elvei szerint folytatták politikájukat. A párt támogatja a jóléti kiadások fedezését a progresszív adó rendszer révén emellett a korporatizmust is, melynek keretében az egyes érdekcsoportok tárgyalással rendezik kérdéseiket és nem sztrájkokkal. A párt hevesen ellenzi a diszkrimináció és rasszizmus minden formáját.

Szociáldemokrácia

A párt fő eredményének tekinti a progresszív adórendszer létrehozását, a méltányos kereskedelem és az alacsony munkanélküliség megteremtését. A jóléti állam a második világháború után alakult ki Svédországban, amely Ernst Wigforss szociáldemokrata politikus által elindított gazdasági programnak köszönhető. Ezt a gazdasági programot "Keynes előtti Keynesianizmus"-nak nevezeték utólag. Ehhez a programhoz kapcsolódott a Gösta Rehn és Rudolf Meidner közgazdászok által kidolgozott munkaerő piaci politika, amit Rehn-Meidner-modellnek neveznek. Ez a modell kimondta, hogy nem a kereslet növelésével állami befolyással nem elérhető a teljes foglalkoztatás, emiatt a modell kimondja, hogy az államnak a mérsékelt keresletnövelést kell alkalmaznia. A modell fő elemei: alacsony infláció, teljes foglalkoztatás, jövedelmi egyenlőség, nagy növekedési szint.

Választói bázisa

A párt szavazói egy 2010-es felmérés szerint az alábbi társadalmi csoportokból kerülnek ki:

• Dolgozói szakszervezeti tagok
• Rokkantak
• Svédországban élő külföldiek
• Munkanélküliek
• Fizikai dolgozók,
• Közszféra alkalmazottjai,
• Nők
• 65 év feletti nyugdíjasok,
• 18-21 év közötti fiatalok

A párt elnökei

• Claes Tholin (1896-1907)
• Hjalmar Branting (1907-1925)
• Per Albin Hansson (1925-1946)
• Tage Erlander (1946-1969)
• Olof Palme (1969-1986)
• Ingvar Carlsson (1986-1996)
• Göran Persson (1996-2007)
• Mona Sahlin (2007-2011)
• Håkan Juholt (2011-2012)
• Stefan Löfven (2012-2021)
• Magdalena Andersson (2021-)