Képviseleti demokrácia

A képviseleti demokrácia vagy más nevein közvetett demokrácia vagy választási demokrácia egy olyan demokráciatípus és kormányzati forma, amelyben a közvetlen demokráciával ellentétben a politikai döntéseket nem közvetlenül maguk az emberek, hanem a választott képviselők hozzák.^[1]

Szinte az összes modern nyugati típusú demokrácia valamilyen képviseleti demokráciaként működik: például az Egyesült Királyság (unitárius parlamentáris alkotmányos monarchia), Németország (szövetségi parlamentáris köztársaság), Franciaország (egységes félelnöki köztársaság ) és az Egyesült Államok (szövetségi elnöki köztársaság).^[2] Egy képviseleti demokrácia többpárti rendszerrel, szabad választásokkal rendelkezhet, de előfordulhat, hogy nem valósul meg a teljes jogállamiság.^[3]

Az alkotmányban meghatározzák a különböző szintű képviseletek hatáskörét, mely lehet központosított, részben lebontott vagy alulról felépülő. Alapjában véve többségi és/vagy arányos választási rendszerben történik a képviselők választása. A képviseleti demokrácia működését elősegíti a képviselő-testület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, amelyek a lakosság, a civilszervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. A képviselő-testület intézménye a helyi önkormányzat vagy a parlament, megnevezésük köztársaságonként különbözhet. A nép vagy a képviselő-testület által választott képviseleti demokrácia további képviselői a településnek, a térségnek első tisztviselője, a miniszterelnök és a köztársaság elnöke.

A képviseleti (más szavakkal: közvetett, parlamentáris, avagy konszociális demokrácia) egy politológiai/politikai fogalom. Az ezzel ellentétes szempontú megvalósítás neve közvetlen demokrácia, amelyben a választásra jogosultak közvetlenül, saját nevükben hozzák meg döntéseiket. E kettő köztese a részvételi demokrácia.

Jellemzői

Szabad választások
Az ellenzék jogosítványainak tiszteletben tartása
Minden csoport pártot alapíthat, amelyik betartja az alkotmányos elveket
A képviselő-testület (önkormányzat, Parlament) hatásköre behatárolt

Gyakorlatban

A modern képviseleti demokrácia legfontosabb alapfeltétele az általános, titkos, egyenlő választójog teljessége és a legális, nem üldözhető ellenzéki tevékenység szabadsága. További feltétel, hogy az államhatalom törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalomból áll. Ideális esetben a három hatalmi ág elkülönül egymástól. Fellelhetőek benne a közvetlen demokrácia egyes intézményei is. A képviseleti demokrácia a nagy közösségek demokratikus működéséhez szükséges elem.

A képviseleti demokrácia bírálata

A képviseleti demokráciában a politikusok érdeke a következő választások megnyerése, ezért igazán népszerűtlen döntések nem áll érdekükben.
Az adott választási cikluson túlmutató intézkedések (pl. új beruházások)jövőbeli sorsa bizonytalan lehet a képviselőtestület változó összetétele miatt (erre jó példa a Nemzeti Színház esete, amelyet többször kezdtek elölről)
A választásokon esetenként a propagandának illetve más ok elleni hírverésnek jelentősebb a szerepe, mint a múltbeli teljesítménynek, vagy a programoknak.
A gyakorlatban, sokszor épp úgy "öröklődnek" a tisztségek, mint a királyságban (Például: az Amerikai Egyesült Államokban a Bush család, Indiában Dzsaváharlál Nehru utódait választják meg vezetőnek)
A képviselők - esetenként - visszaélnek döntési helyzetükkel (visszaélés a mentelmi joggal, költségtérítés nem megengedett célokra fordítása, pazarlás a közpénzekkel), holott a feladatuk az adófizetők érdekeinek a kiszolgálása.
A népszerűségük érdekében az általuk kezelt közpénzekből túlköltekeznek, a közösségi vagyont feleslegesen eladósítják.
A közintézmények működésből gyakran hiányzik az erkölcsi és anyagi felelősség beszabályozása vagy annak betartatása. ^[forrás?]

A probléma nagyrészt anyagi jellegű, a jelölt megválasztása után szembesül a reális költségvetési, jogi kötöttségi, etikai követelményekkel.

Kapcsolódó cikkek

Jegyzetek

↑ Giovanni Sartori (1992). Demokratietheorie. ISBN 978-3-534-11493-1. Die repräsentative Demokratie läßt sich für unsere gegenwärtigen Zwecke einfach definieren als eine indirekte Demokratie, in der nicht das Volk selbst regiert, sondern von ihm gewählte Repräsentanten. {{cite book}}: Unknown parameter |Kapitel= ignored (|chapter= suggested) (súgó); Unknown parameter |Ort= ignored (|publication-place= suggested) (súgó); Unknown parameter |Seiten= ignored (|pages= suggested) (súgó); Unknown parameter |Verlag= ignored (|publisher= suggested) (súgó) (németül)
↑ Loeper, Antoine (2016). "Cross-border externalities and cooperation among representative democracies". European Economic Review. 91: 180–208. doi:10.1016/j.euroecorev.2016.10.003.
↑ Lührmann, Anna (19 March 2018). "Regimes of the World (RoW): Opening New Avenues for the Comparative Study of Political Regimes". Politics and Governance. 6 (1): 60–77. doi:10.17645/pag.v6i1.1214. ISSN 2183-2463. March 21, 2025 dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: free. {{cite journal}}: Check date values in: |access-date= (súgó); More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)

Külső hivatkozások

Hans-Hermann Hoppe: Demokrácia, a bukott bálvány (demokrácia-kritika)
Orbán Viktor a prezidenciális és a parlamentáris rendszer lehetőségéről (Origó, 2012. április 3.)
Magyar Virtuális Enciklopédia
Vastagh Pál: AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A KÖZTÁRSASÁG

További információk

Képviselet
Civil szervezetek a képviseleti demokráciákban; szerk. Ráczné Horváth Ágnes; Századvég, Eger–Bp., 2008
Tanács-Mandák Fanni–Nuber István: Az olasz képviseleti demokrácia; Dialóg Campus, Bp., 2017
David van Reybrouck: A választások ellen; ford. Zákányi Viktor; Gondolat, Bp., 2017

[Sartori122f-1] Giovanni Sartori (1992). Demokratietheorie. ISBN 978-3-534-11493-1. Die repräsentative Demokratie läßt sich für unsere gegenwärtigen Zwecke einfach definieren als eine indirekte Demokratie, in der nicht das Volk selbst regiert, sondern von ihm gewählte Repräsentanten. {{cite book}}: Unknown parameter |Kapitel= ignored (|chapter= suggested) (súgó); Unknown parameter |Ort= ignored (|publication-place= suggested) (súgó); Unknown parameter |Seiten= ignored (|pages= suggested) (súgó); Unknown parameter |Verlag= ignored (|publisher= suggested) (súgó) (németül)

[:0-2] Loeper, Antoine (2016). "Cross-border externalities and cooperation among representative democracies". European Economic Review. 91: 180–208. doi:10.1016/j.euroecorev.2016.10.003.

[Lührmann_2018-3] Lührmann, Anna (19 March 2018). "Regimes of the World (RoW): Opening New Avenues for the Comparative Study of Political Regimes". Politics and Governance. 6 (1): 60–77. doi:10.17645/pag.v6i1.1214. ISSN 2183-2463. March 21, 2025 dátummal az eredetiből archiválva. Hozzáférés: free. {{cite journal}}: Check date values in: |access-date= (súgó); More than one of |accessdate= és |access-date= specified (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)

[1]

[2]

[3]