Kormányforma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A kormányforma mondja meg, hogy a hatalommegosztás során létrejövő hatalmi ágaknak – törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás – milyen a szerkezete és az egymáshoz való viszonya. Azaz a hatalommegosztást írja le. A kormányforma és az államforma együtt alkotják az államszerkezetet, amelynek dinamikáját a kormányforma határozza meg. [1]

Kormányformák[szerkesztés]

A kormányformákat két kérdés körül csoportosíthatjuk. Az egyik, hogy milyen a törvényhozó és végrehajtó hatalom egymáshoz való viszonya, a másik pedig, hogy ki gyakorolja a végrehajtó hatalmat.[1][2]

Prezidenciális kormányforma[szerkesztés]

A prezidenciális kormányforma[1] esetén a köztársasági elnök a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit közvetlenül választanak meg. Beleszólása van a törvényhozó hatalomba (vétójog, üzenetek). Jogi felelőssége van (impeachment eljárás).

Félprezidenciális kormányforma[szerkesztés]

A félprezidenciális kormányforma[1] esetén a köztársasági elnök erős jogosítványokkal és vétójoggal rendelkezik. Itt a végrehajtó hatalom – a kormány – a parlamentnek és az elnöknek is felelős, akit közvetlenül választanak meg. Jogi felelőssége van mind a köztársasági elnöknek, mind a kormánynak, de politikai felelőssége csak a kormánynak, a törvényhozó hatalom felé.

Parlamentarizmus[szerkesztés]

A parlamentáris kormányformában[1] a végrehajtó hatalom – a kormány – a parlamentnek felelős. A köztársasági elnök vagy az uralkodó jogosultságai gyengék, a parlamentnek alárendelten működik, csak protokolláris szerep jut neki, és többnyire a parlament választja. Főleg Európában jellemző, a többi földrészen ritka.

A parlamentáris kormányformának két fajtája van.[1]

Parlamentáris köztársaság[szerkesztés]

Parlamentáris monarchia[szerkesztés]

A parlamentáris monarchiában[1] az uralkodó szerepe protokolláris, esetleges jogait miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolhatja, politikailag nem felelős.

Kollegiális kormányforma[szerkesztés]

A kollegiális kormányformában[1] végrehajtó hatalom a törvényhozás által választott tanács kezében összpontosul, mely mellett ügyvezető kormány működik. Az elnököt évente egymást váltva maguk közül választják. A tanács nem váltható le.[3]

Alkotmányos monarchia[szerkesztés]

Az alkotmányos monarchiában[1] az uralkodó jogai is és az egyének jogai is az alkotmányban vannak rögzítve. Az uralkodó nem csak protokolláris államfő, kormányzati hatalma van.

Szocialista kormányzati rendszerek[szerkesztés]

A szocialista kormányzati rendszerekben[1] a hatalom egységes és oszthatatlan, ami osztálytartalmukban fejeződik ki. Az egyes hatalmi ágak legfeljebb munkamegosztás jellegűek.[4]

Diktatúra[szerkesztés]

A diktatorikus rendszerekben – diktatúra, abszolutizmus – az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezett, vagy az állami főhatalom forrása nem a népakarat.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]