Ellenjegyzés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Az ellenjegyzés az egyetértést vagy legalábbis a vétójog alkalmazásától való tartózkodást kifejező aláírás. Valamely jogi aktus, jognyilatkozat érvényességéhez vagy meghatározott joghatás eléréséhez szükséges - szerződés esetén az ügyletben nem szereplő - személy egyetértését kifejező aláírás.

Az alkotmányjogban a hatalmi súlyok és ellensúlyok eszközeként például a köztársasági elnök egyes döntéseinél a kormány tagjainak van ellenjegyzési joga (pl. bizonyos kinevezéseknél); a közigazgatási jogban a jegyzőnek van ellenjegyzési joga az önkormányzati kötelezettségvállalásoknál, például a szerződések ellenjegyzés nélkül érvénytelenek; a polgári jogban az ingatlan-nyilvántartába való bejegyzéshez, a gazdasági jogban pedig a cégnyilvántartásba-vételhez szükséges a szerződések szakszerűségi kontrollját biztosító ügyvédi ellenjegyzés.[1]

A köztársasági elnök egyes döntéseihez szükséges ellenjegyzés[szerkesztés]

Magyarországon az Alaptörvény 9. Cikke határozza meg a köztársasági elnök egyes aktusainak érvényességéhez szükséges ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályokat.

(4) A köztársasági elnök

a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;

b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;

c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az egyetemi tanárokat;

d) megbízza az egyetemek rektorait;

e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;

f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;

g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;

h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;

i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;

j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a köztársasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.

(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)–e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.

(7) A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az Alaptörvény értékrendjét sértené.

Magyarország Alaptörvénye 9. Cikk</ref>”

Az ügyvédi ellenjegyzés[szerkesztés]

Az okirat szerkesztéssel és ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályok 2018. január 1. napjával módosutnak az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény alapján.


43. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.

 

(2) Az ellenjegyzett okiratot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -

 

a) több oldalból álló okirat esetén folyamatos oldalszámozással kell ellátni,

 

b) minden oldalán a feleknek vagy arra az okiratban meghatalmazott félnek kézjegyével kell ellátnia,

 

c) a feleknek alá kell írniuk,

 

d) az ellenjegyző ügyvédnek a neve, a kamarai azonosító száma, az ellenjegyzés ténye, továbbá az ellenjegyzés helye és időpontja feltüntetése mellett alá kell írnia.

 

(3) Az ellenjegyző ügyvéd a papíralapú okiraton az aláírása oldalán a szárazbélyegzőjének a lenyomatát elhelyezi, az elektronikus okiratot a 18. § (1) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

 

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény alkalmazása mellőzhető, ha a papíralapú okirat lapjait az ellenjegyző ügyvéd úgy fűzi össze, hogy az az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható, illetve ha az elektronikus okiratot minden fél minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látja el.

 

(5) Ha az ügyvédi tevékenység ellátásnak olyan okirat ellenjegyzése is részét képezi, amelynek valamely szerződő fele az okiratot szerkesztő ügyvédnek az adott ügy ellátására nem adott megbízást, az okiratot szerkesztő ügyvéd az okirat aláírását megelőzően írásban köteles e felet tájékoztatni arról, hogy az ellenjegyzés az okiratot szerkesztő ügyvéddel megbízási jogviszonyt nem hoz létre. Ha a szerződő fél jogi képviselővel jár el, e tájékoztatás mellőzhető.

 

(6) A szerződő fél az ellenjegyző ügyvédnek az okirattal összefüggő eljárási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges képviselet ellátására meghatalmazást adhat.

 

44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy

 

a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,

 

b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,

 

c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és

 

d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.

 

(2) Az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg.

 

(3) Az (1) bekezdés b)-d) pontjának és a (2) bekezdésnek az alkalmazása során eljárhat

 

a) az ellenjegyző ügyvéd helyettesítésére jogosult személy, vagy

 

b) az ellenjegyző ügyvéd megbízásából eljáró, a saját EGT-államában ügyvédi tevékenységet gyakorló, nyilvántartásba vett személy

 

azzal, hogy ezt a körülményt, valamint a b) pont szerinti esetben az (1) bekezdés d) pontjának tanúsítására való jogosultságot az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

 

(4) Az (1) bekezdés b)-d) pontjának az alkalmazása során eljárhat az okiratot ellenjegyző kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója, azzal, hogy ezt a körülményt az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

 

(5) Az (1) bekezdés d) pontját nem kell alkalmazni, ha a fél aláírását az aláírás helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóság hitelesítette vagy felülhitelesítette, vagy azt Apostille tanúsítvánnyal látták el, vagy a fél aláírását közjegyző hitelesítette, illetve ha a fél az okiratot a minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és időbélyegzővel látta el.

 

(6) Az okiratot az azt szerkesztő ügyvéd mellett - az okiratban megjelölt egyes felek vonatkozásában az (1) bekezdés c) és d) pontjaiban meghatározott körülmények fennállásának tanúsítására - más ügyvéd is ellenjegyezheti, azzal, hogy az érintett körülményeket az ellenjegyzésben fel kell tüntetni.

 

(7) Az ügyvéd által ellenjegyzett, de a felek által külföldön aláírt okirat teljes bizonyító erejéhez diplomáciai hitelesítés vagy felülhitelesítés, illetve Apostille tanúsítvány nem szükséges.

 

45. § Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.

[2]

Ellenjegyzéssel kapcsolatos konfliktusok a történelemben[szerkesztés]

1848-ban[szerkesztés]

A Pallas nagy lexikona Ellenjegyzés című szócikke szerint:

„az államfő rendelkezésének az illető miniszter által aláírása, aki az aláírás által a rendelet tartalmáért törvényesen felelős. Az 1848. évi III. t.-c. (a független felelős magyar minisztérium alakításáról 3. §-a szerint Ő Felsége a végrehajtó hatalmat a minisztérium által gyakorolja, s bármely rendelete, parancsolata, határozata, kinevezése csak úgy érvényes, ha azt a Budapesten székelő miniszterek egyike is aláírja. A 18. §. szerint pedig: mindegyik miniszter ama rendeletért, melyet aláír, felelősséggel tartozik. Az elv, melyen ez az intézkedés alapszik, a következő: A fejedelem személyes felelősséggel alkotmányos monarchiákban nem tartozik. A Felségnek személye szent és sérthetetlen. Az 1848 évi III. t.-c. is ennek kijelentésével (1. §.) kezdődik. A népképviseletnek, a törvényhozó testületnek azonban szüksége van oly személyre, ki a fejedelem állami intézkedéseiért felelős, máskülönben a nemzetképviseletnek közreműködése a törvényhozásban, s a végrehajtó hatalommal szemben őt illető ellenőrzés joga illuzóriussá válik. Az alkotmány biztosítéka most már abban van, hogy egyrészt a fejedelmi rendelkezés éppen azért, mert a fejedelem felelősségre nem vonható, miniszteri ellenjegyzés nélkül nem érvényes, másrészt az E.-ért a miniszter törvényes felelősséggel tartozik. Az ellenjegyzés a felelősségnek alaki átvállalása.[3]

1848-ban az uralkodó az ellenjegyzéssel kapcsolatos szabályok megsértésével, ellenjegyzés nélkül nevezte ki a magyar "minisztérium" (kormány) élére Récsey Ádámot. A magyarok ezért Récseyt nem ismerték el kormányfőként és az uralkodó képviseletében Pestre érkező Lamberg Ferenc Fülöpöt a feldühödött tömeg megölte. Ezeknek az eseményeknek nagy szerepük volt a szabadságharc kirobbanásában.

Az első Orbán-kormány idején[szerkesztés]

Az első Orbán-kormány| idején göncz Árpád köztársasági elnök akkor került a legnagyobb konfliktusba az akkori kabinettel, amikor kegyelmet adott Kunos Péter bankárnak, ám ezt nem ellenjegyezte Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter nem volt hajlandó ellenjegyezni.[4]

Források[szerkesztés]

  • Magyarország Alaptörvénye
  • Bíró Endre: Jogi szótár. 111 - 112. old. Dialóg Campus Kiadó, 2006.
  • 2017. évi LXXVIII. törvény Az ügyvédi tevékenységről 43. - 45. §§

Jegyzetek[szerkesztés]