Politikatudomány
| Politikatudomány | |
| politológia | |
 | |
| Nanine Vallain: A Szabadság allegóriája (1794) (Francia forradalom múzeuma) | |
| Tárgya | a politika |
| Jelentős kézikönyvei | Gallai–Török: Politika és politikatudomány (Budapest, 2003) |
A politikatudomány (görög eredetű szóval politológia) a politikával, közélettel, annak jelenségeivel foglalkozó elemző tudományág. A politológia elsődleges célja a politikai események okainak vizsgálata, a tanulságok, következtetések levonása a politikusi torzítások mögött. Elsődlegesen a politikai „intimszférát” kutatja, a háttéreseményeket, az ok-okozati összefüggéseket, melyekből következtetéseket és tanulságokat von le.
Története[szerkesztés]
Tudományos értelemben vett gyökerei Európában az ókori görög tudományosságig nyúlnak vissza. A társadalmi intézmények vizsgálata már az ókori öntözéses földművelést végző társadalmakban is megjelentek, hiszen már itt megfogalmazódott az igény az egyének cselekvésének összehangolására, az ehhez szükséges hatalom megszerzésére, az hatalom mögötti társadalmi támogatás, egyetértés fenntartására.
A politikai tudományok művelése a középkorban és az újkorban sem szűnt meg, azonban egy igen szűk társadalmi rétegre korlátozódott, és kezdetben több, az állam igazgatásával kapcsolatos tudományt foglalt össze – pl. kameralisztika név alatt.
A modern politikatudomány kialakulásának előfeltétele volt a polgárosodás, a demokrácia és a jóléti állam kialakulása, illetve a gazdasági válságok és világháborúk okozta konfliktusok és az ezek nyomában megjelenő reformok. Legjelentősebb képviselői Amerikában tevékenykedtek – jóllehet ezek egy jó része az európai emigrációból került ki. Európában ehhez képest némi késéssel jelent meg a politikatudomány önálló modern tudományként a kutatásban és az oktatásban egyaránt. Magyarországon is csak a rendszerváltás legitimizálta a korábbi politikai rendszer leginkább bíráló tudomány kialakulását – hasonlóan az európai helyzethez – jogi, közgazdasági, államigazgatási-közigazgatási és történettudományi előzményekre alapozva, illetve ezek által több szempontból hátráltatva az önállósodási törekvést.
Az intézményi háttér kialakulásához mindenütt szükség volt egy politikai reform erejére Európában. Az oktatási rendszer a mai napig sem egységes, nincs egységes, nemzetközileg standardizált politológia-tananyag, több különböző ajánlás létezik – ezek térben és időben egyaránt változnak.
Társaságok[szerkesztés]
- Amerikai Politikatudományi Társaság
- Magyar Politikatudományi Társaság
- Nemzetközi Politikatudományi Társaság
Irodalom[szerkesztés]
- Gallai Sándor–Török Gábor: Politika és politikatudomány. Egyetemi tankönyv (Aula Kiadó, 2003) ISBN 963-9478-47-4
- Pokol Béla–Bihari Mihály: Politológia. Egyetemi tankönyv (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004) ISBN 963-19-2529-3
- Bayer József: A politikatudomány alapjai (Napvilág Kiadó, 2000) ISBN 963-908297-X
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Politológia.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Politikaelmélet.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Politika.lap.hu – Linkgyűjtemény
|
Ez a politikával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|