Palesztina (régió)
| Palesztina | |
| Elhelyezkedés | Southern Levant |
| Térkép | |
 | |
| é. sz. 31° 37′ 31″, k. h. 35° 08′ 43″Koordináták: é. sz. 31° 37′ 31″, k. h. 35° 08′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Palesztina témájú médiaállományokat. | |
Palesztina (görögül: Παλαιστίνη, Palaistinē; latinul: Palaestina; héberül: ארץ־ישראל, Eretẓ Yisra'el, korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina; arabul: فلسطين Filasṭīn, Falasṭīn, Filisṭīn) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában. Határai nyugaton a Földközi-tenger, keleten kb. a Jordán-folyó völgye, északon kb. a Litáni folyó, délen a Negev-sivatag. Az Ótestamentumban elsősorban annak a földnek neve, mely a Jordán és a Földközi-tenger közt terült el. A történelem során a szövegkörnyezettől függően más néven Kánaán, Ígéret Földje, Izrael földje vagy Szentföld.
Az első Palesztinára utaló írásos emlékek I. e. 12. századi egyiptomi dinasztia idején jelentek meg, amely a Peleset kifejezést használta a szomszédos népre vagy földre. Az I. e. 8. században az asszírok Palashtuként vagy Pilistuként emlegették a vidéket. A hellenisztikus időszakban ezek a nevek átkerültek a görög nyelvbe, és Hérodotosz történeteiben Palaisztinként szerepeltek.
A terület a judaizmus és a kereszténység szülőhelye. A bronzkorban a kánaániak lakták, a vaskorszakban megalakult az Egységes Izraeli Királyság, majd később két részre osztódott izraeli és júdai két rokon királyságra, ahol izraeli törzsek laktak. Ezután különféle birodalmak uralma alá került a terület, köztük az Újasszír Birodalom, az Újbabiloni Birodalom és az Óperzsa Birodalom. A régió zsidóinak a hellenisztikus uralom elleni lázadásai a regionális függetlenség rövid időszakát hozták el a Hasmoneus-dinasztia alatt, amely a Római Birodalomba való fokozatos beolvadással ért véget. 6-ban a Római Birodalom tartományt hozott létre a terület felett Júdea néven, majd 132-ben a zsidó Bar Kohba-felkelés leverése után Szíria-Palaesztina névre változtatták. 390-ben a bizánci időszakban a területet három tartományra osztották, Palaestina I, Palaestina II és Palaestina Salutaris. 630-ban a muszlimok elhódították a területet Bizánctól és Jund Filastin néven katonai körzetet hoztak létre.
A 7. században Palesztinát meghódította a Rashidun kalifátus, ezzel véget ért a bizánci uralom a régióban. Rashidunok uralmát az Omajjád Kalifátus, az Abbászida Kalifátus és a Fátimida Kalifátus követte. A keresztes hadjáratok során létrejött Jeruzsálemi Királyság összeomlása után Palesztina lakossága túlnyomórészt muszlim lett. A 13. században a Mamlúk Birodalom, majd 1516 után az Oszmán Birodalom része lett. Az első világháború alatt az Egyesült Királyság a törökök elleni offenzívájuk részekén elfoglalták a területet. 1919 és 1922 között a területet a Nemzetek Szövetsége igazgatta, majd létrehozta a Palesztin Mandátumterületet, amelyet brit irányítás alá helyezett.
A britek a II. világháború után nem tudták rendezni a zsidók és arabok közti konfliktust, ezért bejelentették a Brit Palesztin Mandátumterület megszűnését, és a terület rendezését az ENSZ-re bízták. Az ENSZ-ben a tagállamok a „kétállamos megoldást” szavazták meg. 1948-ban Izrael kikiáltotta függetlenségét, majd rögtön a környező arab államok megtámadták, ezzel kirobbantva az első arab–izraeli háborút. A háború azzal zárult, hogy a területet három részre osztották, Izraelre, Egyiptom Gáza területét, míg Jordánia Ciszjordánia területét szállta meg. 1967-ben kitör a Hatnapos háború, amiben Izrael megszerzi Egyiptomtól Gázát és a Sínai-félszigetet, Jordániától Ciszjordániát és Szíriától a Golán-fennsíkot.[1][2][3]
