II. Henrik osztrák herceg

	II. Henrik
	Osztrák herceg
	Uralkodási ideje
	1141 – 1177
Elődje	IV. Lipót
Utódja	V. Lipót
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Babenberg-ház
Született	1107
Elhunyt	1177. január 13. (70 évesen); Bécs
Nyughelye	Schottenstift, Bécs;
Édesapja	III. Lipót osztrák őrgróf
Édesanyja	Németországi Ágnes bajor hercegnő
Testvére(i)	Richilde de Staufen; Agnes von Babenberg; Babenbergi Gertrúd cseh hercegné; Berta of Boll; Judith of Babenberg; III. Konrád német király; IV. Lipót osztrák őrgróf; Freisingi Ottó; II. Frigyes sváb herceg; Konrad II. von Babenberg; Adalbert II von Babenberg; Bertha of Austria;
Házastársa	Supplinburgi Gertrúd (1142. május 1. – ); Komnénosz Teodóra (1149–);
Gyermekei	V. Lipót osztrák herceg; Babenbergi Ágnes; id. Henrik mödlingi herceg; Richardis of Babenberg;
	A Wikimédia Commons tartalmaz II. Henrik témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk az osztrák hercegről szól. Hasonló címmel lásd még: II. Henrik (egyértelműsítő lap).

II. (Jasomirgott) Henrik (?, 1107 –‎ Bécs, 1177. január 13.) osztrák őrgróf (1141–1156), majd herceg (1156–1177), rajnai palotagróf (1140–1141) és XI. Henrik néven bajor herceg (1141–1156).

Élete

III. Lipót fiaként először rajnai palotagróf lett. Később bajor herceggé és osztrák őrgróffá is koronázták öccse, IV. Lipót korai halála után. A Welfek és a Staufok a Német-Római Császárságért folytatott harcában az egyre nagyobb hatalomhoz jutó Staufok végül eltávolították a Welf X. (Büszke) Henrik bajor herceget és a Bajor Hercegséget támogatóiknak, a Babenbergeknek adományozták. Az új császár, I. Frigyes a gyenge lábakon álló békét azzal próbálta meg alátámasztani, hogy 1156. szeptember 8-án kiadta a Privilegium Minus-t, melyben visszaadta Bajorországot Büszke Henrik fiának, Oroszlán Henriknek és cserébe az Osztrák őrgrófságot hercegségi rangra emelte és teljes mértékben függetlenítette Bajorországtól.

Apjától eltérően, aki Klosterneuburgban rendezte be a családi rezidenciát, Henrik 1145-ben áthelyezte központját Bécsbe. Kiépítette a modern Ausztria fővárosát, mely csak ekkor múlta felül Kremst, Melket vagy Klosterneuburgot. Ettől kezdve a történelem folyamán végig Bécs volt Ausztria fővárosa. 1147-ben felépült a Szent István-dóm, amely a város szembetűnő jelképe lett. 1155-ben Henrik felépítette a Schottenstift monostort, amelynek udvarában azóta is ott áll az első osztrák herceg szobra.

1142-ben Henrik feleségül vette Supplinburgi Gertrúdot, III. Lothár német-római császár unokahúgát. 1148-ban pedig Theodóra Komnénével, I. Mánuel bizánci császár unokahúgával kötött házasságot. Mindkét házasság a Babenberg-dinasztia hatalmas befolyását mutatta Közép-Európában.

Henrik bátyja volt a híres krónikás Freisingi Ottó, nővére pedig Babenberg Judit, V. Vilmos monteferrati őrgróf felesége.

Az első osztrák herceg mellékneve, a Jasomirgott, először a 13. században jelent meg egy dokumentumban Jochsamergott formában. Jelentése tisztázatlan. Egy elmélet szerint a szó az arab nyelvből származik, abból a korból, amikor Henrik részt vett a második keresztes hadjáratban (1146). Egy népszerűbb teória szerint viszont a név a "Ja so mir Gott helfe" kijelentés összevonásából származott, melynek jelentése "Isten engem úgy segéljen".

Emlékezete

Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.

Jegyzetek

Irodalom

Helmut Hanko: Herzog Heinrich II. Jasomirgott. Pfalzgraf bei Rhein – Herzog von Bayern – Herzog von Österreich. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 2012, ISBN 978-3-534-25605-1
Eberhard Holtz, Wolfgang Huschner (szerk.): Deutsche Fürsten des Mittelalters. Fünfundzwanzig Lebensbilder. Edition Leipzig, Leipzig 1995, ISBN 3-361-00437-3
Karl Lechner: Heinrich II. Jasomirgott. In: Neue Deutsche Biographie. (NDB). 8. kötet, Duncker & Humblot, Berlin 1969, ISBN 3-428-00189-3, 375–377. oldal (deutsche-biographie.de).
Johannes Preiser-Kapeller: Von Ostarrichi an den Bosporus. Ein Überblick zu den Beziehungen im Mittelalter. In: Pro Oriente Jahrbuch. 2010, ZDB-ID 2427066-0, S. 66–77 (zur byzantinischen Hochzeit des Herzogs, Online-Fassung).
Peter Schmid, Heinrich Wanderwitz (szerk.): Die Geburt Österreichs. 850 Jahre Privilegium minus (= Regensburger Kulturleben. 4. kötet). Schnell & Steiner, Regensburg 2007, ISBN 978-3-7954-1911-0
Heinrich von Zeißberg: Heinrich II. (Jasomirgott). In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). 11. kötet, Duncker & Humblot, Leipzig 1880, 554–557. oldal (németül)

Kapcsolódó szócikk

Pfalz uralkodóinak listája

Előző uralkodó:
I. Rheinnecki Ottó

Rajnai palotagróf
1140 – 1141

Következő uralkodó:
II. Stahlecki Hermann

Előző uralkodó:
IV. Lipót

Ausztria őrgrófja
1141 – 1156

Következő uralkodó:
nem volt

Előző uralkodó:
III. Konrád

Bajorország hercege
1142 – 1156

Következő uralkodó:
XII. Henrik

Előző uralkodó:
nem volt

Ausztria hercege
1156 – 1177

Következő uralkodó:
V. Lipót

[AEIOU-1] ttp://www.austria-lexikon.at/af/AEIOU/Heinrich_II._Jasomirgott

[NÖ-2] ttp://geschichte.landesmuseum.net/index.asp?contenturl=http://geschichte.landesmuseum.net/personen/personendetail.asp___id=-2024972361

[6875ed80aaa548e1e0501a5be51afd5bc50a37cf-3] 1 2 p11405.htm#i114044, 2020. augusztus 7.

[1]

[2]

[3]

II. Henrik


Osztrák herceg
Uralkodási ideje
1141 – 1177
Elődje	IV. Lipót
Utódja	V. Lipót
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Babenberg-ház
Született	1107^[1]^[2]
Elhunyt	1177. január 13. (70 évesen) Bécs
Nyughelye	Schottenstift, Bécs
Édesapja	III. Lipót osztrák őrgróf
Édesanyja	Németországi Ágnes bajor hercegnő
Testvére(i)	Richilde de Staufen Agnes von Babenberg Babenbergi Gertrúd cseh hercegné Berta of Boll Judith of Babenberg III. Konrád német király IV. Lipót osztrák őrgróf Freisingi Ottó II. Frigyes sváb herceg Konrad II. von Babenberg Adalbert II von Babenberg Bertha of Austria
Házastársa	Supplinburgi Gertrúd (1142. május 1. – )^[3] Komnénosz Teodóra (1149–)^[3]
Gyermekei	V. Lipót osztrák herceg Babenbergi Ágnes id. Henrik mödlingi herceg Richardis of Babenberg


A Wikimédia Commons tartalmaz II. Henrik témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség